Cáfolat (Disclaimer)
A dokumentumfilmesből lett író, Renée Knight bemutatkozó regénye pár évvel ezelőtt nálunk is megjelent, így az abból készült 7 részes minisorozat is elérhető a régiónkban – tegyük hozzá: szerencsére, merthogy az év egyik legerősebb darabjáról van szó. Persze elég csak a stáblistára nézni: van itt Oscar-díjas operatőr (Emmanuel Lubezki), rengeteg díjjal, köztük több Oscarral is elhalmozott rendező (Alfonso Cuarón), valamint kiváló színészek sora: többek között Cate Blanchett, Kevin Kline, Sacha Baron Cohen (akit üdítő hangsúlyozottan nem komikus szerepben látni), Lesley Manville és Kodi Smit-McPhee. A történet három szálon indul el, amelyek még az első rész során össze is érnek: kettő a jelenben, egy pedig a múltban játszódik. Az események elindítója egy könyv, egy regény, amit egy, az irodalmi életben ismeretlen szerző magánkiadásban jelentet meg, és egy pillanat alatt zajos sikert arat. A könyvből a Blanchett által játszott ünnepelt filmes is kap egy példányt, ám amikor elolvassa a regényt, szinte hisztériás rohamot kap. Majd nyomozni kezd, hogy kiderítse, ki volt a szerző, aki eközben, mint egy gyilkos pók, egyre szorosabbra fonja a nő körül a hálócsapdát. A minisorozat is hasonlóan működik: egyre fojtogatóbb a feszültség, és amikor az már fokozhatatlanná válik, akkor viszi be a gyomrost. Ám arra is gondot fordít, hogy utána szép lassan megnyugtasson. A Cáfolat tipikusan az a történet, ami az utolsó képkocka után is még sokáig cirkulál bennünk, és egy csomó gondolatot beindít a nézőben.
Itt nézheted meg: Apple TV+
100 év magány (One Hundred Years of Solitude)
A mágikus realizmus alapműve, ami egyben a kolumbiai író, Gabriel García Márquez hatalmas munkásságának legcsodásabb éke, fő műve az olvasott közvélekedés szerint megfilmesíthetetlen. Maga az író sem akarta, hogy megpróbálkozzanak vele, ahányszor megkeresték, mindig visszautasította az ajánlatot. (Persze másik fontos regénye, a Szerelem a kolera idején végeredményét látva ez nem is csoda.) A fiai azonban mégis rábólintottak a Netflix felkérésére 2019-ben, és mi azóta várjuk, hogy lássuk a végeredményt. Bevallom, a bennem élő filmes katasztrófaturista már előre dörzsölte a tenyerét, mert inkább arra fogadtam volna, hogy a streamingcsatorna erőszakot tesz Márquez remekművén. Aztán most nem győzök mea culpázni, a kolumbiai filmesek által készített adaptáció ugyanis egyszerűen lenyűgöző. Lírai, mégis húsba markoló, úgy mesél, ahogy az író is tette, sok szenvedéllyel, varázslattal, csodával és misztikummal. Pazar minden helyszín, arc, gesztus és tekintet, a szereplők, a zene pedig nem is kíséri, hanem körbetáncolja a jeleneteket. A készítőket ráadásul nem kényszerítették arra sem, hogy a sűrű szövésű történetet összepréseljék, megkurtítsák. Összesen 16 részben dolgozták fel az eredetileg 1967-ben megjelent, egyébként átlagos vastagságú regényt, ami a Buendía család sokszínű és sokfelé elágazó, több generációt érintő története. Ahogy a regény pár mondat után beszippantja az olvasót, úgy az abból készült sorozat is hasonlóan jár el a nézőjével. A 100 év magány első 8 része már nézhető, a folytatás, a második 8 rész pedig majd jövőre.
Itt nézheted meg: Netflix
The New Look
Megtörtént eseményeket dolgoz fel a sorozat: a párizsi divatvilág és a náci megszállók kapcsolatát az 1940-es években, majd a háború után a kollaboránsokkal való leszámolást. A középpontban pedig két nagy francia divatdiktátor, az egymást sosem kedvelő Coco Chanel és Christian Dior áll, bár azért megjelennek a porondon mások is, olyanok, mint Lucien Lelong, Pierre Balmain és Cristóbal Balenciaga. De a sorozat elsősorban Chanelra és Diorra összpontosít. Az időben ide-oda ugráló történet jórészt a négyéves német megszállás második két évére összpontosít. Bár Chanel már 1939-ben bezárja divatházát, később már anyagi gondjai támadtak az Amerikába távozott üzlettársai miatt, ám aztán szerelmi viszonyba keveredett egy magas rangú német katonatiszttel, az Abwehr ügynökével, Hans Günther von Dincklagéval, aki több mint remek kapcsolatait megmozgatva segít a nőnek, sőt be is szervezi, hogy kémkedjen a náciknak. Ezzel szemben Dior igyekszik túlélni, és bár próbál láthatatlan maradni, a náciknak is feltűnik a tehetsége. A háború végén Chanel a számonkérés elől önkéntes száműzetésbe vonul Svájcba, és majd csak 10 év múlva tér vissza, hogy főnixmadárként feltámadjon. Ezzel szemben Dior otthon marad, és miután tisztázza magát a kollaboráció vádja alól, megcsinálja a szerencséjét, és a divat segítségével hoz színt meg kedvet a franciák életébe. E két karakter és életstratégia kerül kibontásra ebben a kivételesen jó történelmi-életrajzi sorozatban, olyan remek színészek tolmácsolásában, mint Juliette Binoche, Ben Mendelsohn, John Malkovich, Maisie Williams és Claes Bang, de egy-egy kisebb szerepben feltűnik Glenn Close és Emily Mortimer is.
Itt nézheted meg: Apple TV+
Nő a tóban (Lady in The Lake)
A sorozat, amit azzal igyekeztek eladni az Apple marketingesei, hogy Natalie Portman az egyik főszereplője, vagyis a mozi után most ő is kipróbálja magát kisebb képernyőn. Erre azonban semmi szüksége nincs a Nő a tóban című minisorozatnak, merthogy ettől a ténytől függetlenül is csak ajánlani tudjuk, Natalie Portman szereplése pedig lehet a bónuszajánlat. Ez a sorozat is regényadaptáció, Laura Lippman Cleo című könyve még 2020-ban jelent meg magyarul. A mű látszólag krimi, méghozzá noir, valójában pedig két nő lázadásának a története. 1966-ban járunk, Baltimore városában, ami egy puskaporos hordó volt akkoriban, merthogy a lakosság nagy része fekete, de minden téren elnyomva élnek, szegényen és megalázottan, ugyanakkor a változást nemcsak a fehérek nehezítik, hanem az is, hogy köztük sincs egység. A rasszizmus és a szexizmus a hétköznapok elmaradhatatlan része. Cleo Sherwood a fekete közösség tagja, fiatalasszony, aki könyvelőként dolgozik a város alvilágát irányító gengszter-vállalkozónál, miközben szeretne valamit tenni az övéiért, a feketékért, a saját gyerekei jövőjéért. Vele szemben Maddie Schwartz fehér, a helyi zsidó közösség tagja, aki kimondottan jómódban él ügyvéd férjével és fiával, ám többre vágyik annál, mint hogy főzzön és háztartást vezessen, így 20 év után elhagyja a családját, és egy jórészt feketék lakta negyedbe költözik, ahol újságírónak áll, és viszonyt kezd egy fekete rendőrrel. Többszörös a mintatörés. Közben egy gyilkosság is történik, megölnek egy gyereket, Maddie pedig tudni szeretné, hogy ki tette, és miért. A két nő sorsa sokáig kerülgeti egymást, és bár lenne rá mód, mégsem érintkezik komolyabban, egészen a sorozat utolsó harmadáig, amikor viszont találkozik a két életvonal, és ez mindkettejük számára sorsfordítóvá válik. Hiba lenne ennél többet elárulni a történetről, amiben csavarok és váratlanságok éppúgy vannak, mint szuper zenék és hibátlan korfestés.
Itt nézheted meg: Apple TV+
Franklin
Az amerikai függetlenségi háború 1775-ben kezdődött, és már egy évvel később az angolok álltak nyerésre, de nagyon, amiben benne volt az is, hogy megosztott volt az amerikai gyarmat népe. Ezért az akkor már mint feltaláló és Európában is jól ismert Benjamin Franklin 1776-ban, 70 évesen Franciaországba utazott az unokája társaságában, hogy szövetségre bírja a franciákat. Elvégre az amerikai gyarmat lakói az ő ősi ellenségük, az angolok ellen vívtak háborút. Franklin, akit a franciák úgy fogadtak, mint egy rocksztárt, végül sikerrel járt, a franciák segítségével 1883-ban elnyerték a függetlenségüket. Csakhogy a rábeszélési-meggyőzési folyamat nem ment olyan simán és gyorsan, mint ahogy azt az amerikaiak szerették volna, hanem évekig tartott, és ennek történetét meséli el a sorozat, címszerepben a – mint mindig, úgy most is – kiváló Michael Douglasszel. Miközben az ő személyén keresztül megismerjük az európai nagypolitika kavarásait, beleshetünk a függönyök mögé, addig az unokája okán az udvari intrikákról, szerelmi ügyekről és botrányokról, a pletyka hatalmáról kapunk képet. A cikkben sorolt sorozatok közül talán ez a legkönnyedebb, bár alapvetően ez sem az, hisz a nagypolitika ritkán könnyed. A Franklin egy erős korrajz, ami pontosan igyekszik megmutatni, milyen volt az 1700-as évek végén Párizsban élni, na nem egyszerű alattvalóként, hanem módos polgárként, az udvarba bejáratos arisztokrataként, olyan emberként, aki nem csupán szürke átlagemberként elviseli az eseményeket és történéseket, hanem inkább alakítja azokat.
Itt nézheted meg: Apple TV+
(Borítókép: Mauro González - Netflix)
