1/11
Orczy
Az Orczy-kert az a park, amely tele van hangulatos részekkel, mégis kevesen használják, és sokkal inkább egyetemi campusként él a fejünkben, mint rendes közparkként. Az Üllői út mentén lévő parkot Orczy László császári és királyi kamarás hozta létre, ráadásul úgy, hogy egy homokpusztát telepített tele fákkal. Direkt úgy tervezték meg, hogy a látogatót minden szegletében valamiféle meglepetés érje, így volt itt műrom, üvegház, hidacska, kanyargó patak, tó és romantikus barlang is – ezek közül a tó még ma is megvan. Érdemes kilátogatni ide, hiszen a rengeteg fa, pad és zöld mező ideális terep a nyári kikapcsolódásra, hűsölésre és olvasgatásra. Ha pedig meguntuk az árnyékban üldögélést, akkor akár kacsákat és lovakat is nézegethetünk.
2/11
Népliget
Budapest egyik legnagyobb parkja a Népliget, ám ahogy az Orczy-kert, úgy ez sem örvend túl nagy népszerűségnek, holott a kis ösvényeken és a vadregényes részeken nagyon is jólesik sétálgatni. Mivel itt biztosan nem fogunk zsivajgó tömegekbe botlani, érdemes egy pléddel a kezünkben kisétálni a város legnagyobb parkjába és leheverednünk valamelyik árnyat adó fa törzséhez olvasgatni vagy csak megfigyelni a természetet. Elhanyagoltságában is van némi romantika, de olyan sokat már a park felújítására sem kell várnunk: a tavaszi ötletpályázat során derült ki, hogyan tervezi a Főváros a zöldfelületek ökologikus megújítását.
3/11
Mőcsényi Mihály botanikus kert
Tudjuk, hogy a Városliget nem tartozik a kevésbé látogatott parkok közé, de a botanikus kertjében megéri elidőzni, főleg akkor, ha a nyári forróságban keresünk valamilyen enyhet adó helyet. Habár ilyenkor legszívesebben a vízparton hűsölnénk, az árnyékot adó fákat sem kell lebecsülni, ugyanis környezetükben jó pár fokkal hűvösebb van, mint a város betonnal és épületekkel teli részein. Ha otthon a klíma nem opció, akkor a Mőcsényi Mihály botanikus kertet feltétlen keressük fel, ahol – szerintünk – nagyon hangulatos a mintegy 335 különböző növényfaj között üldögélni, elmerülni a patakocska csobogásában és a madarak csicsergésében.
4/11
A Lukács Gyógyfürdő kertje
A villamoson döcögve mindig rácsodálkozunk a Lukács Gyógyfürdő kertjére, és megfogadjuk, hogy legközelebb mindenképp leszállunk, csak hogy üldögélhessünk egy keveset a platánok között – de persze ez még nem jött össze. A gyógyfürdő kertjének hangulatába és platánjaiba már Illyés Gyula is beleszeretett, olyannyira, hogy a Lukács udvarát egyenesen Budapest legszebb udvarának tartotta. A belső gyógyudvarban kellemes sétányok, növényegyüttesek és 130 éves platánok között üldögélhetünk, de a HÉV felőli oldalra is érdemes átsétálni, ahol egy meleg vizű kis tó is van, tavirózsákkal.
5/11
Barabás Vill
Valószínűleg elsőre nem egy budai villa kertje jut eszünkbe, ha a forróságtól tikkadt testünket és lelkünket szeretnénk újra élettel megtölteni, holott a Városmajorhoz közeli Barabás Villa árnyas zugokkel teli kertje erre pont ideális. A 19. századi épületben a Petőfi és Arany portréját is megfestő Barabás Miklós töltötte a forró nyarakat, és bár a villa ma leginkább esküvők és rendezvények helyszíne, kertjébe minden romantikus lelkületű embernek érdemes elsétálnia.
6/11
Budai Arbor
Buda füvészkertjét, vagyis a Budai Arborétumot is érdemes felkeresni, ha elbújnánk a harminc fokok elől. A Gellért-hegy déli lábánál található természetvédelmi területet ma leginkább az Agrártudományi Egyetem Budai Campusához kötjük, de bárki sétálhat és üldögélhet a fák között, aki nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik. A területet egykor szőlőskertek borították, ami a 19. század végén pusztító filoxéra miatt tűnt el teljesen, ma pedig 2000 fás szárú dísznövényt, rengeteg virágot és csaknem 250-féle évelő növényt találunk a 7,5 hektáros arborétumban. Ráadásul egész évben díjmentesen látogatható.
7/11
Városmajor
Ahogy minden nagyobb parknak, úgy a Városmajornak is megvannak a zajosabb, zsúfoltabb részei, ahogy az eldugottabb, csendesebb helyei is. Az ilyen titkosabb részekre jólesik behúzódni egy könyvvel és jeges limonádéval a kezünkben a kánikula elől. Szerintünk a Hüvelyk Matyi szobra körüli padokra érdemes letelepedni, a zöldellő fák és bokrok között pedig garantált a lehűlés.
8/11
Gellért-hegy, Jubileumi Park
Tudjuk, hogy nagy melegben nem nagyon szeretünk mozogni, és a felfelé tartó séta sem a legjobb választás, viszont a Gellért-hegyre még így is érdemes felmennünk, hiszen a Jubileumi Parkban nemcsak árnyas fák alatt hűsölhetünk, de az elénk táruló Pest panorámájában is gyönyörködhetünk. Sőt, mivel a turisták a Sziklatemplom környékén tömörülnek, ezen a részen teljes zenben feküdhetünk a fűben, és nézhetjük a felhőket.
9/11
Japánkert a Margitszigeten
Bár a Margitsziget minden budapesti és turista „bakancslistáján” rajta van, vannak olyan részei, ahol úgy is elmélázhatunk az élet nagy dolgain, hogy nem rohangál körülöttünk ezernyi kisgyerek, és nem hangoskodnak mellettünk a legkülönfélébb emberek. Ilyen csendesebb hely a Japánkert is, ahol a kis tavak és patakocskák mellett sétálva és üldögélve biztosan lehűlünk, ha a városban 40 fok van.
10/11
Erzsébet-liget
Aki nem a belvárosban vagy Budán lakik, annak sem kell lemondania az enyhet adó fákról és a hangulatos parkokról, ugyanis Pest kertvárosi részein is találunk jó pár hűsítő opciót. A XVI. kerületi Erzsébet-liget pont ilyen. A lombos gesztenyefákkal végigültetett sétányon éppoly jólesik az andalgás, mint a kihelyezett padokon való ücsörgés. Alapvetően ez nem egy franciásan rendezett park, sokkal inkább az angolparkok keszekuszaságát mutatja, mi pont ezért a hangulatért szeretjük. Évek óta itt tartják a Vingardium Borligetet is, a színház körüli részen virágok, padok és kifeszített vitorlavásznak vannak, így a napszúrástól sem kell tartanunk.
11/11
Óhegy park
Maradjunk a külvárosoknál, ugyanis a hőség elől a Kőbánya kertvárosi részén lévő Óhegy parkba is érdemes kilátogatni. Érdekes tény, hogy ez a park a városrész legmagasabb pontja, így még az augusztus 20-i tűzijáték is látszik egyes pontjairól. A park területén eredetileg szőlőföldek voltak, a 18. század végén pedig már egy kőfejtő, ezeket a később elhagyott katlanokat az 50-es években kezdték feltölteni építési törmelékkel, majd a 70-es években indult meg parkká való átalakításuk. Ma a fák alatt pihengető, a nagyréten tollasozó és frizbiző fiatalokkal, szerelmesen andalgó párokkal, kutyásokkal és a fák között tajcsigyakorlatokat végzőkkel lehet itt találkozni. Amikor még a kerületben laktunk, kifejezetten szerettünk nyaranta munka után kisétálni a parkba és hűsölni picit az árnyas fák alatt.
