Minden bizonnyal sétáltatok már Budapest impozáns utcáin, és buliztatok már ugyanitt olyankor, amikor a város a sokak számára ismeretlen, éjszakai arcát mutatta. De gondolkodtatok már azon, hogy mely budapesti helyszíneket tudnátok arra használni, hogy nagyot szakítsatok az Instagramon? A következőkben mutatunk pár olyan helyet, ahol egy jól megkomponált kép aranyat érhet a profilotokban.

1/5

A Néprajzi Múzeum tetőkertje

A Néprajzi Múzeum a Városliget egyik legmeghatározóbb épülete, szakmai berkekben már a tervezése alatt is jókora visszhangot kapott. Nem véletlenül, hiszen az épület gyakorlatilag a Városliget zöldkiterjesztéseként is funkcionál, mivel egy gigantikus, 7 ezer négyzetméteres tetőkerttel rendelkezik.

A Néprajzi Múzeum zöld teteje ráadásul a közforgalom számára részben nyitott és a nap bármely órájában látogatható. A tetőkert nem csupán egy befüvesített területet jelent: az építési munkák során több mint 3 ezer köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el, melyben különleges növényeket telepítettek. Ezzel egy változatos és gazdag növényvilág jött létre, mely nemcsak látványosságként, de közösségi térként is várja a látogatókat. Na és persze kiváló helyszínt jelent életed legjobb Insta-fotójának elkészítéséhez is!

2/5

Apáthy-szikla

Az Apáthy-szikla a főváros II. kerületében található védett természeti érték. Felszíne 1977 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület, melynek nagysága nagyjából hat hektár. A szikla tetejéről csodálatos kilátás tárul az oda kirándulók elé: 242 méter magasról rálátni a Normafára, a János-hegyre, az Erzsébet-kilátóra, a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyre, a Kaán Károly-kilátóra és Hűvösvölgyre is.

A szikla a nevét a környék egykori tulajdonosáról, Apáthy Gáborról kapta. Egy dolomitrög, amely az Ördög-árok mély völgyének lipótmezei szakasza fölé magasodik, falszerű, meredek lejtővel. Minden szempontból kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy Budapest tetejéről készítsünk fotókat az Instagram-profilunkba.

3/5

magyar zene

Keresve sem lehetne csodálatosabb helyszínt találni egy ütős Instagram-poszthoz, mint a Magyar Zene Házát, amely a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto nevéhez fűződő épületet a szakma a kortárs építészet egyik gyöngyszemének tartja, az épület ezt az organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival érdemelte ki.

A Zene Háza az egykori (lepusztult) Hungexpo-irodaházak helyén épült fel, az új épület környékén pedig egy évtizedekig elzárt, elhanyagolt, mintegy 7 ezer négyzetméternyi zöldfelület is megújult, és a Városliget szabadon látogatható parkfelületeinek részévé vált. Nem csoda, ha csak úgy vonzza a fotózkodni vágyókat!

4/5

Gellért téri forrásház

A Gellért téri forrásház nem éppen a sajátos építészeti stílusával, illetve az egyedülállóságával került be a hírekbe, hanem azzal, hogy engedély nélkül létesült. A Dévényi Sándor által tervezett kút ugyanakkor a botrány ellenére is Buda egyik legmeghatározóbb látványosságává vált, melyre nemcsak mi, magyarok vagyunk kíváncsiak, de külföldiek tömkelege is megfordul itt naponta.

A 2003-ban átadott, eredetileg engedély nélkül épült forrásház „különlegessége”, hogy bár már a török hódoltság idején is gyógyvizes fürdő állt a Gellért Szálló helyén, s az ivókút kiöntőiből a tájékoztató szerint nyolc gyógyforrás vizét lehet fogyasztani, a valóságban csapvíz folyik belőlük. Ezen fiaskó ellenére életünk egyik legjobb Insta-posztját készíthetjük el a forrásházban.

5/5

szimpla

Talán senkinek nem kell bemutatnunk Budapest belvárosának éjszakai arcát, a különböző vendéglátóhelyek sokaságát, a romkocsmák világát, amelyet főként a külföldi vendégek és a hazai fiatalok preferálnak. Bár a környéken élők biztosan máshogy gondolják, de ezek a vendéglátóhelyek rendkívül menők, sajátos hangulatukkal kiválóan mutatnak bármelyik Insta feedben.

Aki azonban biztosra akar menni, annak érdemes vennie a fáradságot és ellátogatni a Szimplába, amely, bárhogy nézzük is, messze kiemelkedik a többi hely közül. Története 2001-ben, a Kertész utcai kis kávézó megnyitásával kezdődött, majd 2002-ben vett jelentős fordulatot, amikor az első Szimpla Kert kitárta kapuit a látogatók előtt. A többszintes egykori bérházban működő vendéglátóhely hamar közönségkedvenc lett, köszönhetően annak, hogy nyitott volt a rétegkultúrákra, valamint annak, hogy nem vendéglátósok, hanem bölcsészféle fiatalok nyitották. A Szimpla mára meghatározó branddé nőtte ki magát, amely több száz élő koncerttel várja az évi majdnem 1 millió látogatóját.

Címkék