1/5
Naplás-tavi kilátó
A Naplás-tó és környéke a vadregényes erdővel, a patakkal, a mögötte elterülő mezőkkel és a mocsári teknősökkel meg a kuruttyoló békákkal sokáig rejtve volt a nagyközönség elől, leginkább a XVI. és a XVII. kerület lakosai jártak ide kikapcsolódni. Az elmúlt években komoly rehabilitáción esett át a környék, ennek része a 22 méter magas kilátó is. A Robert Gutowski Architects tervezte, lucfenyőből készített kilátó koncepciójának kitalálása során figyelembe vették a helyszín adottságait, és nagyon fontos szempont volt, hogy a fák fölé magasodjon, lehetővé téve a teljes panorámás kilátást. A kilátó környékén pihenőt és sütögető-, bográcsozóhelyet is kialakítottak.
2/5
Rákosszentmihályi kilátó
Csodás panorámákért és kilátókért általában a budai oldalra és a hegyekbe megyünk, mert sík terepen limitált a látnivalók száma, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kilátópontok Pesten is, csak azok a legtöbb esetben egészen más funkcióval épültek. Rákosszentmihály kertvárosi részén egészen meglepő látványt nyújt a kilátó, mert a Sashalom utca–Homokdomb utca–Rákóczi út által határolt terület sokkal közelebb áll az Alföld laposságához, mint a Budai-hegység emelkedő vonulataihoz. Legalábbis ez az, amit elsőre gondolunk, viszont – ahogy a kilátó előtti téren is olvasható – 147 méter magasan vagyunk, és ez már a Várhegy magasságát közelíti. A Reformátorok terén álló, 22 méter magas kilátóból a lábunk alatt terül el a város, láthatjuk az Országházat, a Szent István-bazilikát és a Várhegyet, de a budai hegyek körvonalai is szépen kirajzolódnak.
3/5
Hármashatár-hegyi Guckler-kilátó
A Hármashatár-hegy és környéke az egyik legnépszerűbb kirándulóhely Budapesten, ami nemcsak különleges útvonalakat és tanösvényeket – a legújabb, szívbarát útvonalról nemrég írtunk –, hanem számtalan kilátópontot is tartogat a városból kiszakadni vágyó kirándulóknak. Az egyik ilyen a fenyőgerendákból készült, nyolcszögletű Guckler Károly-kilátó, ami a főváros egykori erdőmesteréről kapta a nevét, sőt ő volt az, aki a Hármashatár-hegy újrafásítását is elindította. A kilátóról láthatjuk az alattunk elterülő várost, de jó látási viszonyok mellett a Gellért-hegyen és a Dunán kívül a Pilist, a Cserhátot és a Mátrát is kiszúrhatjuk a távolban.
4/5
Árpád-ki
Azoknak, akik kimennének a természetbe, de viszonylag kevés idejük van, jó választás a Látó-hegyen felépített Árpád-kilátó, ami megjelenésében egy kicsit olyan, mintha egy középkori birodalom hátramaradt őrhelyéhez érkeztünk volna. A terméskőből és fából épült kilátóhoz kanyargó ösvényeken jutunk fel, röpke 20 perc alatt, az útvonalat pedig lehetetlen eltéveszteni, csak követni kell az Országos Kéktúra vonalát. Annak ellenére, hogy erdő veszi körbe, felérve szép kilátásban lesz részünk, hiszen a Duna hídjaira, a Gellért-hegyre és a Rózsadombra is ráláthatunk. Akinek viszont kevés a 30-40 perc természetben töltött idő, az a kilátótól indulva akár nagyobb lélegzetvételű túrákba is belevághat: eljuthatunk innen az Oroszlán-sziklához vagy – a sárga jelzést követve – az Újlaki-hegy tetejére.
5/5
Bölcső-hegyi kilátó
A fővárosközeli hegyvidék és a körpanoráma szerelmeseinek – meg persze bárkinek – kihagyhatatlan célpont a Szentendre és Pomáz között található Bölcső-hegyi kilátó, amihez a Lajos-forrástól vezet fel ösvény. Aki kicsit hosszabb, emelkedőkben, patakokban, kis sziklákban gazdag és kalandosabb kirándulást tervezne, annak ajánlott az Anna-völgyből indítani a menetet. Az 588 méteres Bölcső-hegyről csodás körpanoráma tárul elénk, látszik a Budai-hegység, kiszúrhatjuk a Hármashatár-hegy tornyos tetejét, Dobogókőt, a Pilis-tetőt, a Prédikálószéket, sőt a Mátrát is.
