Ha nem is tudunk utazgatni, főleg nem távoli tájakra, azért Budapesten sem vagyunk megfosztva az egészen különleges hangulatú, sokszor külön kis világot alkotó egzotikus kertek varázsától. Most összeszedtünk 9 varázslatos helyszínt, a japán- és rózsakertektől az arborétumokig.
1/9
Zuglói Japánkert
Ez volt az ország legelső japánkertje, amely nemrég nyitott ki újra Zuglóban. Légies, felhőszerűre nyírt növényeikkel, szimbolikus jelentőségű épített elemeikkel a japánkertek annyira különböznek az idehaza megszokottaktól, hogy ahhoz, hogy igazán érteni és értékelni tudjuk őket, nem árt, ha pár alapvető információnak utána is nézünk róluk. Ennek a kertnek a típusa egy archaikus síkvidéki teakert a Muromachi korszakból (1333-1573), mely a több mint 2000 éves japán kertépítészeti hagyomány utolsó előtti korszaka. A víz mellett az épített elemek, a lámpások, pagodák is fontos részei a kernek: az itt látható elemek azoknak a másolatai, amelyeket még a kelet-ázsiai kutató és mecénás, Hopp Ferenc nyomán jutottak el hazánkba a japán császári udvarból. A több mint 90 éves kertben a 30-as évek elején a japán császári család is tiszteletét tette – annyira tetszett a hercegi párnak a kert, hogy a császári udvarból növényeket is küldtek később a kertészet számára, amelyek szaporításából ma is látható még pár egyed itt.
A növények közül a Teknőcszigetnél magasodó szecsuáni mamutfenyő a kert legnagyobb botanikai ritkasága, egy ősi, kőlenyomatokból ismert faj, amelyet 1940-ben egy eldugott kínai völgyben fedeztek fel újra. De látható himalájai selyemfenyő és a kacskaringós ágaival jellegzetes látványt nyújtó szomorú japánakác is.
2/9
Margit-szigeti japánkert
Valószínűleg legtöbbünknek ez volt az első találkozása a japánkerttel – mondjuk gyerekkorunkban főként a köveken napozó teknősök és legfeljebb a narancssárga koi halacskák kötöttek le minket. Bár az előzöhöz képest nem klasszikus értelemben vett japánkert, annak sok elemét megtalálhatjuk itt is. A vízesést Ybl Miklós tervei alapján alakították ki, 1870 óta az itt feltörő gyógyvizet vezeti el, 1922-ben elsőként sziklakertet, majd a 30-as években japánkertet alakítottak ki körülötte. 2014-ben újították fel a Schulek Frigyes sétány melletti kertecskét, ami során az értékes és régen telepített vezérnövényeket meghagyták, de sok új különleges fajjal gazdagodott a kert. Ahogy több ülőalkalmatosságot is telepítettek, mind klasszikus padokat, mind a japán kultúra inspirálta piros-fekete, hosszú fémpadokat. A Főkert adatai alapján a japánkert ékessége egy kaukázusi szárnyasdió, melyből igen kevés van Budapesten.
3/9
Szentendrei japánkert
Kicsit csalunk, hiszen ez a kert nincs ugyan Budapesten, de egy hétvégi kiruccanás alkalmával könnyedén meglátogatható. A szentendrei Czóbel park mellett pár éve megnyitott kert ingyenesen látogatható – , itt is érvényesülnek a távol-keleti szigeti kertépítész alapelve – ahogy sétálunk benne, az újabb és újabb nézőpontokkal egészen más arca tárul fel előttünk, mintegy „háromdimenziós festészetként” tájakat kreálnak lekicsinyítve. Japánban nagy hangsúlyt kapnak az évszakok, eszerint van a szentendrei kert is felosztva: a „telet” az örökzöldek, erdei fenyők képviselik a bejárattól balra, a tavaszt a sakurafák (japán cseresznyefák), az őszt a juharfák alkotta erdő, a nyarat pedig a tóban találjuk, ahova tavirózsákat, lótuszvirágokat, írisznövényeket, japán szellőrózsát telepítettek.
4/9
Budai arborétum
Kedvenc budai parkunk, ahol egészen nyugalmas, és nem egyszer egzotikus körülmények között lehet sétálgatni és relaxálni is. A Gellért-hegy déli lábánál található Budai Arborétum ma természetvédelmi terület és egyetemi kampusz. A területet egykor szőlőskertek borították, ami a XIX. század végén pusztító filoxéra miatt pusztult ki. A terület felfedezésére indulhatunk Villányi út felől is, erre találjuk a kis tavacskát és trópusi üvegházat, tavasszal orgonák, tulipánok és nárciszok között is sétálhatunk, míg ha a Ménesi út felől érkezünk egy fásabb, kevésbé frekventált területen bóklászhatunk (bár ez a kapu sokszor zárva van).
5/9
Füvészkert
Nem maradhat ki a listánkból a város talán legismertebb különleges kertje – a Füvészkert, más nevén az ELTE Botanikus kertje sem. Tavasszal igazi szenzáció a virágzó japán cseresznyefák látványa és illata, de az üvegházakban egész évben izgalmas növényeket fedezhetünk fel. A város leghatalmasabb tavirózsái is itt találhatóak, bár ezeket sajnos az utóbbi időben többször megrongálták, kiszakították a hatalmas leveleiket. Pedig egészen lenyűgöző látványt nyújtanak, sőt elméletben akár egy felnőtt nő súlyát is elbírják. A Füvészkert története az 1700-as évekig nyúlik vissza, fénykorában több mint 12.000 fajt tartottak itt és olyan klasszikusokban is feltűnik helyszínként, mint Molnár Ferenc világhírű regénye, A Pál utcai fiúk. Van japánkert részlege is, tavacska tipegőkövekkel, bambuszerdő és rejtélyes kertészlak is – bár belépő van, de minden fillért megér Budapestnek ez a zöld édene.
6/9
Fővárosi Állat- és Növénykert
Bár hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, elsőre lenyűgözve az elefántoktól és oroszlánoktól, de bizony a Fővárosi Állat- és Növénykertnek – amint a neve is mutatja – igencsak impresszív flórája is van. A botanikai gyűjtemény mintegy 2000 különféle fajból és változataikból áll – a kollekció fontos része az úgynevezett dendrológiai gyűjtemény, a park fáinak sokasága, amelyek közül a legidősebb feltehetően a Nagy-tó partján álló tekintélyes platán, amelyet még az intézmény alapítása előtt ültethettek. A jegesmedvék szomszédságában áll egy sziklakert, de itt is találunk Japánkertet is, amelynek kialakítása 60-as éveken indult meg. Az itt található fajok mindegyike honos Japánban, a kert kialakítása a japán kertépítészet hagyományait követi. De ne feledjük a Pálmaházat sem, amely a trópusi növények gyűjteményének ad otthont, termetes washingtoniától a banánon át egészen a szágópálmáig számos izgalmas délszaki növény között kóborolhatunk. Ha már dél, a szomszédos citruskert üvegházában pedig a mediterrán és szubtrópusi területek néhány haszonnövényekkel ismerkedhetünk meg alaposabban.
7/9
Soroksári botanikus kert
60 hektárnyi vadregényes terület vár minket mindössze 20 kilométernyire a Belvárostól – a kertben tájegységekre bontva láthatjuk a növényeket és néha még állatokat is el lehet csípni. Itt mindig van valamilyen történés, virágzás vagy érés. A kert már közelebb áll a vadregényes anyatermészethez, mint egy gondosan kiépített parkhoz, de a burjánzó növényzet közé tájékoztató táblákat azért elrejtettek, melyek egy kijelölt túraútvonalat sejtetnek. A parkban találunk tavat is, aminek a partján kicsit megpihenhetünk, sőt itt a tűzrakó helyeket is használhatjuk (előzetesen bejelentve).
8/9
Jókai Mór svábhegyi rózsakertje
Az író első sikerei után befolyt jövedelméből vásárolta meg a város fölötti régi kőbánya területét 1853-ban. Ezt követően sok-sok tervezéssel és munkával alakított ki a virágzó parkot és mintakertet, amelynek fő éke, és Jókai büszkesége a rózsakert volt, a sok gondoskodást igénylő, különleges rózsafajok késői hírmondói a mai napig láthatóak. A természetvédelmi oltalom alatt álló területen az író villáját ugyan lebontották, de még sok ősfa megmaradt és a présház is áll, valamint itt található a híres Budai Vörös alapját jelentő kékszőlőt bemutató Kadarkáink Kertje.
9/9
Budatétényi Rózsakert
A nagytétényi hegyoldalban 2 és fél hektáron illatoznak a különböző rózsafajták – és bár a rozárium elsősorban a szakmának szól, hiszen a kert egy felbecsülhetetlen értékű kollekciót őrző „génbank” – de a nagyközönség számára is látogatható egész évben. A rozáriumot az 1950-ben megalakult Kertészeti Kutatóintézet javaslatára hozták létre 1964-65-ben, ma körülbelül 7-8000 rózsatő található itt, és ezzel hazánk legnagyobb rozáriumának számít, ahol egyszerre nyílnak régi, köztermesztésből kikopott fajták, történelmi ritkaságok vagy a természetben spontán módon létrejött mutáns vadrózsák is. Nem feltétlenül kell botanikusnak lenni, hogy élvezzük a színpompás kertet és az orrunkat meg-megcsapó rózsaillatot: a felújítás során helyrehozták a sétányt, padokat, esőbeállót telepítettek, hogy a nagyközönség is élvezhesse az ottlétet.
