A budapestiek időnként hajlamosak beleélni magukat, hogy egy szürke, minden egyes négyzetmétert lebetonozó városban élnek. Még ha néhány kerületben azért ennek van is valóságalapja, ha a város egészét nézzük, nem is állunk olyan rosszul. Itt van például a nem is hegy – de még domb se – Gellért-hegy, ahol az egész ország egyik leggazdagabb arborétumát találjuk.

A hegy déli lábánál található Budai Arborétum ma természetvédelmi terület és egyetemi kampusz. A területet egykor szőlőskertek borították, ami a XIX. század végén pusztító filoxéra miatt pusztult ki.

Az első oktatási intézményt, egy kertészképző iskolát Entz Ferenc '48-as honvédorvos hozta létre a Bach-korszak idején. A szőlő ugyan kipusztult, de a kertészképzés itt maradt, más diszciplínákkal kiegészülve: a következő generáció kertészeit, tájépítészeit, szőlész-borászait, sörfőző mestereit képzik itt.

A terület felfedezésére a Villányi út felől indulunk el, és sok napozó környékbelivel, uzsonnázó vagy jegyzeteket olvasó diákkal találkozunk a virágzó japán díszcseresznyefák, orgonák, tulipánok és nárciszok között. Megállapítjuk, hogy az első látásra rideg '60-as és '70-es évekből származó épületek egyáltalán nem rosszak, sőt, tömegük, ritmusuk kifejezetten illeszkedik a táj adottságaihoz.

Továbbhaladunk a fák, pálmák és virágzó bokrok közt, megtaláljuk a kerti tavat, a sziklakertet, a biokertet, a hangulatos kerti épületeket és az üvegházakat is. Közben megállunk egy-egy tájékoztató táblánál, amiről megtudjuk például, hogy lehet madárbarát kertet kialakítani.

A kertbe nem csak a diákoknak van bejárása, de mivel természetvédelmi területről van szó, néhány szabályt azért be kell tartani, így sajnos sem focimeccset, sem grillpartyt nem szervezhetünk a védett növények miatt, de a macskák etetése is elvileg tilos, hiszen ha túl jól érzik magukat, elég komoly vadászatot tudnak rendezni az itt lakó madarak kárára.

Itt egy rejtélyes kéz az egyik oktatási épület mögött helyezett el egy kisebbfajta macskagyorsétteremhez illő élelmiszermennyiséget. Amúgy azt észrevette már valaki, hogy nincs olyan egyetemi kampusz, kórház vagy más kertes közintézmény, ahová ne tennének ki nagy mennyiségű állateledelt, ezzel egy macskafarmot megalapítva?

Ha a macska-problematikán túltettük magunkat, a Ménesi út fölötti felső rész felé vesszük az irányt.

Itt egy kastélyhoz hasonlatos építményt (mely megnyitásakor, 1894-ben a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet igazgatóságának adott otthont), egy szép gesztenyést és a vidéki és külföldi hallgatók otthonául szolgáló kollégiumot találjuk.

Ha az állatorvos hallgatók bázisáról azt írtuk, hogy a leghangulatosabb, erről a kampuszt is magába foglaló arborétumra nehéz jelzőt találni – különösen tavasszal. A két egyetemi kar között a csodálatos kert mellett egyébként az is közös, hogy mindkettő a Szent István Egyetem részét képezi. Érdemes tehát ellátogatni ide, hihetetlen nyugalmat találunk a körtér és a BAH-csomópont forgalmától néhány percre.

Nyári nyitva tartás (március elejétől október végéig):
Hétfőtől – péntekig: 8.00 - 18.00 Az Alsó és a Felső Kert egyaránt látogatható.
Szombaton, vasárnap, ünnep- és munkaszüneti napokon: 8.00 - 18.00 Csak az Alsó Kert látogatható.

Téli nyitva tartás (október végétől február végéig):
Hétfőtől – péntekig: 8.00 - 16.00 Az Alsó és a Felső Kert egyaránt látogatható.
Szombaton, vasárnap, ünnep- és munkaszüneti napokon: 8.00 - 16.00 Csak az Alsó Kert látogatható.