1/3
A Gellért-hegy környéke
A Gellért-hegyet ajánlani elsőre talán triviálisnak tűnhet, hiszen ki ne ismerné, még az ide látogató turisták első útja is sokszor ide vezet. Ám a környék jóval több meglepetést tartogat, mint a csodás panoráma a Citadelláról. Reggelizéshez a Bartók Béla úton már jobbnál jobb helyek közül válogathatunk, beülhetünk a Bartókba vagy a Keletbe, vagy felkaphatunk egy isteni péksütit a Pékműhelyben.
Sétálni pedig innen ezer irányba elindulhatunk. Ha kihagynánk a kaptatókat, az Orlay utca a hatalmas gesztenyefáival és szecessziós bérházaival, villáival ilyenkor különösen hangulatos.
A Mányoki út elején hatalmas kedvencünk a a Mányoki út 3. alatt álló Wenckheim-villa, amelynek építtetője az a Wenckheim család, akiké a ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár palotarészlegeként ismert és látogatható elegáns belvárosi palota is volt. Az egykori tulajdonos, Wenckheim József báró az egyik első hazai autórajongó és -tulaj volt – a még lovaskocsikra optimalizált városban az első benzinkút a saját kertjében állt.
A Ménesi útra rákanyarodva pedig egészen a Budai Arborétumig elsétálhatunk. A séta végeztével pedig beülhetünk egy sörre vagy korai vacsorára a Semmi Extrába, a volt Bartók mozi helyén, vagy a mindig nyüzsgő Bélába, esetleg a Bölcsőbe ha a klasszikusabb hamburger-sör vonalon mozognánk.
Ha nagyobb kört sétálnánk, akkor a Kelenhegyi út vonalát érdemes követni, a Műteremházat elhagyva a Minerva útra bekanyarodva az egykori svéd nagykövetség épületét ki ne hagyjuk!
Innen felsétálhatunk a Citadellához, ahol ha a legszebb őszi panorámát szeretnénk látni, a Citadella lődombja mögötti kilátót keressük meg, a Várra, Dunára, Parlamentre innen nyílik a legszebb kilátás.
2/3
A Városliget körül
Ha az egykori fényűző pesti villanegyed felé vennénk az irányt, kezdhetjük a reggelt a Kodály körönd szomszédságában levő Matineeban egy kis kávéval, majd a Benczúr utcán végigsétálva hangolódhatunk a környékre, de kikanyarodhatunk a Városligeti fasorra is.
Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó, múzeumként látogatható Ráth György-villa mellett a Fasor talán legszebb, szintén szecessziós épülete az úgynevezett Vidor-ház.
A névadó – bármily vicces is lenne, nem Hófehérke egyik törpéje, hanem a korszak egyik sztárépítésze, Vidor Emil, aki a családja számára építkezett itt. A fasorban amúgy a 33-ason kívül még három épület kötődik Vidor Emil nevéhez, ő tervezte a 23., 24. és a 45.-ös szám alatt álló villákat is.
Nem tudunk szó nélkül elmenni a legkorábban itt felépült nyaraló, Kőrössy Albert Kálmán saját villája mellett sem. Az 1900-ban elkészült épület díszes, pávás ablakkereteivel, gazdagon díszített homlokzatával erős francia hatást mutat, az art nouveau „tankönyvi példája” is lehetne.
Mivel a Városliget jelentős része most építési terület, így az ottani fűben heverészést nem annyira ajánljuk. Helyette sétáljunk el Szabó József, Izsó utca és Zichy Géza utcákba, ahol egymást érik a szebbnél szebb villák. Külön öröm, hogy szinte mindegyik izgalmasabb épületnél a kerítésen megtaláljuk a rövid történetüket. Ha még bírjuk, az Ilka és Ida utcák környékén is érdemes bóklászni. A csendes, nem egyszer elhagyatott épületekkel szegélyezett utcákban mintha nem is egy nyüzsgő nagyvárosban járkálnánk.
Délután pedig visszakanyarodhatunk a Pántlika felé, hogy a jól megérdemelt fröccsünket elfogyasszuk.
3/3
A Kis-Svábhegy és környéke
Tökéletesebb helyen nem is kezdhetnénk a reggelit, mint a Panificio il Basilico pékségben a Városmajor utcában, néhány percre a Déli pályaudvartól. A Sós és édes fronton is erős a felhozatal, a brie sajtos-narancslekváros-rozmaringos tekercstől kezdve a kovászos kenyéren át a híres dupla kakaós csigáig.
A Déli pályaudvar mögötti dombokon elterülő Kis-Svábhegy déli lejtőin épült a Bírák és Ügyészek Lakótelepe. A csaknem negyven villából álló késő szecessziós negyedet Árkay Aladár tervezte, még az első világháború előtti években.
Ősszel különösen hangulatos a környék, nem egy vadszőlővel befuttatott ház ilyenkor mutatja a legszebb arcát (még akkor is, ha tudjuk, hogy a vakolat nem nagy barátja a növénynek, a színek valami elképesztőek).
A Ráth György utca folytatásaként tovább futó Határőr utcáról forduljunk be az Alma utcába, ahol egy kis séta után szembetalálkozhatunk a magyar modernizmus és Bauhaus egyik rejtett szépségével. Az élénk borvörös villaépületet már Árkay Aladár fia, Bertalan tervezte. Az Alma utca elején a saroktelekre épült, saját maga tervezte villában lakott, és itt volt a műterme is Árkay Aladárnak és Bertalannak is.
