A Hangvető és a CAFe Budapest idén harmadszor mutatja be a térség legnagyobb világzenei fesztiválját, a Budapest Ritmót. 2018-ban is csak itt hallható produkciók, szakmai program és a feltörekvő tehetségeket bemutató showcase nap várja a látogatókat. Idén a műfaj új és régi csillagait hallhatja a közönség: először ad Budapesten koncertet a Ladysmith Black Mambazo, együtt lép színpadra a Muzsikás és a lengyel Muzykanci. Megismerheted Gili Yalo-t, visszatér hozzánk a Tuuletar és Tcha Limberger. Katalán rumbát, a mali griot hagyományt és sok más zenei különlegességet hallhatsz a Ritmón, vasárnap pedig egy különleges koncerttel az oláh cigány vokális zene előtt tisztelegnek a szervezők.
A Recirquel Újcirkusz Társulat megalakulása óta Vági Bence koreográfus-rendező vezetésével bejárta Magyarország és a világ számos pontját. Emellett a kezdetektől fontos célkitűzésük, hogy megismertessenek a világgal egy közép-kelet-európai, magyar újcirkuszi irányzatot. Ennek lényege, hogy a hazai cirkuszművészet erős technikai tudását és hagyományait megőrizve, de az artisták mellett a zenére, a táncra, az énekre és a színházra is nagy hangsúlyt fektetve teremtsenek valami újszerűt. Legújabb produkciójukat az ember és anyaföld örök érvényű összetartozása ihlette. Az előadás az emberiség legősibb mítoszainak visszhangján szólal meg, miközben szereplői egy időtlen és illúziókkal kifeszített térben saját szabadságuk hangját keresik. Vági Bence ezúttal hét virtuóz ukrán vendégművészt kért fel egy új, formabontó újcirkusz-előadás megalkotására.
Az Art Market Budapest Közép- és Kelet-Európa vezető és Európa egyik számottevő művészeti vására, Magyarország legnagyobb, évente megrendezésre kerülő kortárs kiállítása. Friss művészeti inspirációkra épít, amelyek épp annyira táplálkozhatnak a feltörekvő régiók – kiemelten a posztkommunista kelet-európai országok –, mint a fejlett Nyugat új, progresszív generációjának művészetéből vagy más kontinensek Európában még kevésbé felfedezett művészeti választékából. Idén pedig az AMB a visegrádi országok, tehát Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia különleges képzőművészeti tartalmait helyezi a figyelem középpontjába. Eközben az Art Photo Budapest, a régió egyetlen nemzetközi fotóvására egy teljes kiállítási csarnokot szentel majd a fotóművészetnek.
Magyarországon heti szinten több olyan videóklip készül, amely a legjobb esetben egy kiemelkedő online megtekintési szám elérésén kívül nem kap kellő figyelmet. A Magyar Klipszemle pont ennek a megváltoztatására jött létre, célja pedig, hogy itthon is legyen egy olyan egyedülálló, független rendezvény, mely az egyes alkotások művészi értékét kiemelve szélesvásznon prezentálja a műfajt a média, a szakma és az érdeklődők felé. Az online előválogató után a közönség és a zsűri által a legjobbnak megszavazott videóklipeket nézheti meg a közönség, amit díjkiosztó, végül pedig egy kollektív klipszemle after követ.
Chad Lawsonnál kevesen játszanak szebben Chopint, de az amerikai zongorista mára bőven nem csak ezért ismert: a hangszert a Spotify-generáció életébe visszahozó művészt saját szerzeményei és filmzenéi (The Walking Dead, A visszatérő) is a kortárs komolyzenészek krémje közé emelik. A Steinway & Sons márka egyik arca emellett folyamatosan kísérletezik – hol tableten generált effektekkel erősíti meg saját zongorajátékát, hol imadalokat jelentet meg, de a fellépésein rendszeresen elővezet Bach- vagy Chopin-átértelmezéseket is. Ha Ólafur Arnalds koncertjére már nem jutott jegy, ne búslakodj: Lawson előadása hasonlóan katarktikus élmény lesz.
6/10
Az ügy
Nagy Fruzsina jelmeztervező, Halas Dóra karvezető és Bartha Márk elektronikus zenész a Tabu kollekció című előadás megalkotásakor dolgoztak először együtt, melyet a Soharóza mutatott be 2016 szeptemberében. Első kísérleti munkájuk során egy olyan új, összművészeti formára leltek, s egy olyan etűdsorozatot alkottak, amelyben az élő, vokális zene és az extrém, erős tartalommal bíró jelmezek, komplex koreográfiai és dramaturgiai keretben fuzionáltak a divatbemutatót idéző, kifutó alakú színpadon.
Az alkotók által catwalk koncertnek elnevezett műfaj tehát egyszerre színház, koncert és divatbemutató. 2018-ban, immár Fekete Ádám dramaturggal kiegészülve, a csapat ezt a kísérleti műfajt fejleszti tovább, ezúttal egy hétköznapiságában abszurd témakört feldolgozva. Az Ügy koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletéből és formájából ered: egy népdalokból építkező etűdsorozatban kíván képet mutatni a jelenlegi magyar társadalomról a hivatali ügyintézés útvesztőjében.
7/10
Capa105
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ egy szabadtéri installációval ünnepli névadóját, a 105 évvel ezelőtt született magyar származású fotóriportert, Robert Capát, valamint a vizuális intézmény megalakulásának ötödik évfordulóját. A kültéri installáció a világhírű Capa fotográfusi tevékenységébe, valamint privát életébe is betekintést enged a Budapest központi helyszínén elhelyezett konténertér játékra és elmerülésre is ösztönző világában a CAFe Budapest ideje alatt, október 5. és 21. között, a nap huszonnégy órájában.
Az Erzsébet téri konténertér egyedi, 105 képből álló fotóinstalláció formájában mutatja be a Friedmann Endreként született Robert Capa életművét; valamint egy, a Capa egyik kedvenc időtöltését – a kádban olvasást – idéző fotófalával további elmerülésre invitálja a látogatókat a fotós világába. A konténer-installációban emellett hallhatóvá teszik Capa hangját, felbukkan kézírása és ismert vagy épp kevésbé köztudott részleteket is megismerhetnek az érdeklődők a „pesti vagányról.” A térbe látogatók egy, a Capa Központ kiállításaira érvényesíthető kedvezményes kártyát és Capa egy-egy elhíresült mondatát szuvenírként magukkal vihetik.
A dél-afrikai gyökerekkel rendelkező, amerikai–jamaikai származású Masego zsigeri tehetségű előadóművész és szerző. Saját stílusára a TrapHouseJazz elnevezést használja, karakterét – a színpadon és civilben is – sokan Pharrell Williams, Michael Jackson és Jamie Foxx fúziójának látják. Kompozícióinak alapját a loopok és az improvizáció eredeti kombinációja teremti meg, ő maga szaxofonon, dobgépeken és szintetizátoron játszik. Énekstílusának közvetlensége és jazzes muzsikusi attitűdje minden számának sajátos színezetet kölcsönöz. Félreismerhetetlenül egyéni világa olyan DJ-producerek érdeklődését váltotta már ki, mint Kaytranada vagy Sounwave.
Egy fatörzs és egy ember. Az izgalmakkal teli mégis költői darab arra vállalkozik, hogy a tánc, a színház és az újcirkusz határait átlépve eltörölje a különbséget néző és előadó között. Rizikós, őszinte, és merész vállalkozás, amit sok megfigyelés előzött meg a testről, a mozgásról, az emberek viselkedéséről és a közösen szervezett mezőgazdasági munkáról. Szép és megható bizalmi játék, egyben közösségi élmény. Joan Català Barcelonában született, kortárstáncot, fizikai színházat és bohócművészetet tanult. A színpadot egy lehetőségnek látja, ahol tárgyak, emberek és közeg találkozhatnak és összeolvadhat a játék és a munka azokon az eszközökön keresztül, amiket az egyes résztvevők magukkal hoztak. Az utcai, a városi tér érdekli. Ezzel az előadással számos díjat nyert, többek között a belga Miramiro fesztiválon a szakmai zsűri legjobb utcai előadásának járó elismerését.
A több hangszeren játszó szenegáli előadóművész, komponista, DJ és producer, Ibaaku – aki újabb projektjeihez a Djola nevet is felvette – a modern afrikai, trendformáló zene egyik meghatározó személyisége, az afrofuturizmus ikonikus figurája. Tevékenysége és hatása messze túlnyúlik a zene területén, művészetével egyként alakítja a divat, a technológia vagy a film világát. A meglepő megjelenésű, egyeseket földönkívülire emlékeztető Ibaaku az elektronikus tánczene és a tradicionális afrikai „varázslászene” izgalmas keverékét hozta létre. Muzsikáját tudatosan kapcsolja össze az afrofuturizmussal, ő maga úgy fogalmazott: ez a világlátás „a zeném szerves része és remélem, hogy új diskurzusokat generálhatok Afrikáról”. Mindez már részben meg is valósult, hiszen Ibaaku ott van a legizgalmasabb divatbemutatókon, videoművészeti munkákban, és olyan világsztárokat inspirál, mint Beyoncé.
