1/10
1. Politikus helyett költő: Tisza István-ligetből Adyliget
A II. kerületben található Adyligetet az 1920-as években építették ki, kellemes, családi házas környékként. Ekkor még más szelek fújdogáltak a politikai életben, így az első névadója is Tisza István lett, az első világháború alatti miniszterelnök, akit az Őszirózsás forradalom alatt meggyilkoltak. Tisza István-kertvárosnak nevezték, majd ligetnek, végül a politikai közhangulat és rendszer fordultával, 1949-ben kapta Ady Endre után az Adyliget nevet, mert állítólag a költő előszeretettel ebédelt és borozgatott a közeli, hűvösvölgyi Balázs Vendéglőben.
2/10
2. Ördögből Angyalföld
XIII. kerületi Angyalföld nevének eredetéről több teória is létezik. Egyesek szerint a mai magyar név a német Engelsfeld tükörfordítása. De mások szerint eleinte a bukott angyalok élveztek elsőbbséget, és a Rákos-patak menti Ördögmalomról kapta a környék az Ördögföld nevet, amit aztán inkább Angyalfölre cserélt. Kassák Lajos pedig sikamlósabb tájékra téved, amikor úgy véli, a környék névadó angyalkái azok az itt elvettetett gyermekek voltak, akik a 19. század eleji prostituáltak nem kívánt terhességeiből származtak volna. Ugyanis akkoriban a kéjhölgyek ide, az akkor még külkerületbe jártak “angyalcsinálásra”.
3/10
3. Honfoglalók és kuruttyolás: Békásmegyer
A III. kerületi Békásmegyerről ma már a legtöbb embernek az itteni lakótelep jut az eszébe. A környék a Duna túlpartjával együtt majd ezer éve a Megyer törzs szállásterülete volt. A pesti oldalon Káposztásmegyer a Károlyi-birtokon levő káposztáskertekről kapta, a budai oldalon pedig az eleinte a német telepesek által Krottendorfnak, vagyis ‘Békásfalunak’ elnevezett helyből született a mai változat a magyarosítás során. Feltehetően a németek is onnan vették a nevet, hogy mivel a környék agyagos talaja miatt esőzések után sokáig megmaradnak a pocsolyák, rengeteg kuruttyoló béka lehetett erre.
4/10
4. Csihipuhi a törökkel: Csatárka
A II. kerületi Csatárka a török elleni évszázados harcokat őrzi nevében. Pest és Buda térsége 1541 augusztusában esett el és került a török kezére. Egészen a 17. század végéig a terület urai a budai pasák voltak, bár több, sikertelen kísérlet előtte is volt a terület visszahódítására. Így nem meglepő, hogy amúgy nem ez az egyetlen terület, ami utal a törökre és a velük való szüntelen harcra. Törökőr, Törökvész is elég beszédes nevek. De ezt a korszakot őrzi a Petneházyrét elnevezés is. Petneházy Dávid katona, vagy inkább kalandor volt a 17. században. Harcolt a török oldalán Bécs ostromakor, de később átpártolt a Habsburgokhoz és Buda ostromakor már a császári seregben vonult a török ellen.
5/10
5. Tündérből lett bánya(rém): Csillebérc
Ha van mára már teljesen elferdült és félreértett városrész elnevezés, akkor XII. kerületi Csillebérc az az. Ma már első hallásra mindenki valami bányára asszociál a csilléből és a bércből, pedig eredetileg sokkal romantikusabb elképzelés húzódott meg a név mögött. A már említett Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője során az addig német nevű terület a Csile-bércz nevet kapta. Csile pedig a budai hegység egyik mondabeli tündére volt. A név meg is őrződött a harmincas évekig, maikor valószínűleg már az eredeti monda és jelentés elhomályosodásával valaki jó szándékúan kicsit javított az “elíráson". Ma pedig már a valaha itt működő legendás úttörőtábor jut először az eszünkbe a tündérek helyett.
6/10
6. Ahol három császár parádézott: Gloriett-telep
XVIII. Kerületben fekvő, franciás hangzású telep a nevének eredete hosszas történet. Az elnevezés onnan ered, hogy 1814-ben, miután Napóleont európai összefogással legyőzték és száműzték, a három győztes uralkodó, a porosz és Habsburg császár és az orosz cár a bécsi békekonferenciáról ellátogatott Pest-Budára, és a katonai parádét, amit Szent Lőrinc pusztán tartottak egy itt emelt kör alakú kilátóból, a gloirette-ből szemlélték. A torony a második világháborúban megsemmisült, emlékét csak a telep őrzi nevében.
7/10
7. Rózsák és domborulatok: Rézmál
A szintén egzotikus hangzású II. kerületi városrész nevéből a mi 21. századi fülünk már csak a réz szót hallja ki, pedig a fémhez vajmi kevés köze van a területnek. Budapest teljes utcanévlexikona szerint amit mi már réznek hallunk, az a rózsa régies elnevezése volt, a 'mál' pedig a mellel azonos finnugor tőről származó szó, ami jelenthette a nyaktól lefele az alhasig a testrészt és ezekből a domborulatokból és oldalból áttételesen a hegyoldalt is. Szóval Rézmál valójában Rózsadomb, ki hitte volna. Amúgy van Budapesten, az klasszikus Rózsadomb mellett még egy, Csepelen.
8/10
8. Kilencméteres vándorhalak emléke: Vizafogó
A Fekete-tenger sós vizéből ide, a XIII. kerületi Vizafogó környéki zsombékos-nádas területekre jártak fel évszázadokig ívni, vagyis szaporodni a gigantikus, akár 9 méteresre is megnövő vizák. A folyásiránnyal szemben a Dunán felúszó halak mára már teljesen eltűntek, nemcsak a környékről, de folyóból is, a szabályozásoknak köszönhetően. A Vaskapu szoros 19. századi kiépítése, majd a hatvanas években az ottani vízierőmű teljesen ellehetetlenítette a vándorlásukat a a természetes szaporodóhelyükre. Így emléküket csak a városrész meg jó pár múzeumi vitrin és tabló őrzi csak.
9/10
9. Ahol fejek hulltak: a baljós Vérhalom
A nevében sem túl biztatóan csengő Vérhalom nevének kialakulásához valóban véres legendák kötődnek. Az egyik változat szerint a név onnan ered, hogy itt temették el elsőre, a korabeli köztörvényes bűnözők közé, a várbeli Szent György téren lefejezett Hunyadi Lászlót, a későbbi Mátyás király bátyját. Egy másik, szintén kivégzésekhez kötődő legenda szerint a Vérmezőn kivégzett jakobinus összeesküvőket, élükön Martinovics Ignáccal itt hantolták el. Hivatalosan a nevét 1847-ben kapta az addigi német Ferenchegy, vagyis Franzisciberg helyett.
