1/5
Mester utca
A 4-6 villamos megállója miatt jól ismert utca neve a 19. század második felének nagy ipari fejlődésére utal, amelynek során ezen a környéken gőzmalom, húskonzervgyár, árpagyöngygyár, illetve marhavásár is működött. A névnek egyébként csak örülhetünk, mivel eredetileg 1824-től Gottesackergasse-nak (Temetőkert utca), 1840-es évek végétől pedig Friedhofgasse-nak (Temető utca) hívták; a Mester utca nevet 1847-ben kapta. Ennek a korszaknak az emlékét őrzi még a kerületben található Vágóhíd utca, Gőzmalom utca, Gabona utca és Ipar utca is.
2/5
Bokréta utca, Viola utca, Liliom utca
Itt feltűnően sok a virággal kapcsolatos utcanév, nyilvánvaló, hogy ez nem véletlen; kutatásunk során kiderült, hogy valóban nem egy régi virágüzletről, és nem egy városvezető édesanyjának a kedvenc virágáról kapta a nevét egyik sem. A válasz a XVIII. században keresendő, amikorra a környékbeli középkori majorságok egy nyugodt, kertekkel borított településsé váltak, rengeteg zöldterülettel. Ezek a kertek egészen a Ráday utca, Lónyai utca környékéig elhúzódtak. Ekkor egyébként még a környékbeli házak is vályogból készültek; csak az után jött a divatba a tégla.
3/5
Fővám tér
A mindeki által jól ismert tér 1817-ben még Salzplatz, volt, később lett Sóház tér, még később pedig Só tér. A névadók azért ragaszkodtak a sóhoz, mert ez egy fontos kereskedelmi központja volt Budapestnek a 19. század második felében, és ezért itt egy nagy sóraktár is működött, közvetlenül a Sóhivatal szomszédságában.
A névváltozást az 1871. és 1874. között Ybl Miklós tervei alapján felépült Fővámház hozta, amelyet ma Corvinus Egyetemként ismerünk. Ennek az épületnek köszönhetjük tulajdonképpen, hogy a városvezetés lemondott a sóval kapcsolatos nevekről és átkeresztelte a helyet Fővám térre. A sótól azért mégsem sikerült teljesen lemondani, a Sóház utca azóta is büszke az emlékekre.
4/5
Lónyay utca
A Lónyay család egy ősi magyar család, amelyet sokan Koppány nemzetségéből származtatnak. Ugyan az egész família rendkívül híres, mégis azért, hogy utcát neveztek el róluk legfőbbképpen Lónyay Menyhért a felelős. Azzal, hogy ő maga miniszterelnök lett, és elnöke volt a csak emelte a család fényét, de érdemei között szerepel még az is, hogy a nagy 1838-as árvíz ideje alatt teljhatalmú királyi biztosként uralta a katasztrófa helyzetet.
5/5
Ráday utca
A Kálvin teret a Boráros térrel összekötő utca Budapest egyik turisztikai központja. Nevét az 1713-ban született Ráday Gedeonról kapta, aki amellett, hogy politikus, költő és műfordító volt, híres műgyűjtőként is tevékenykedett, előkészítve a magyarországi felvilágosodást. Irodalom iránti szeretetéből fakadóan hihetetlenül változatos könyvgyűjteményt halmozott fel, amelynek darabjait szívesen adta kölcsönbe az érdeklődőknek.
