Egyszerre bensőséges koreográfia, a résztvevőt átölelő hang kompozíció és bensőséges meditáció egy üres színházi térben. A Mandala arra keresi a választ, hogy miként létezünk és létesítünk kapcsolatot, amikor nem maradt más csak sétálni és hallgatni. Az előadást a résztevő nézők egy lassan kibontakozó folyamat során együtt teremtik meg, a darab zenéjét mozgatható hangszórókon, különböző útvonalak mentén a térben hordozva.
Az előadás nem-résztvevő nézőként is megtekinthető, melyet moderált beszélgetés zár.
