Lehet, hogy Woody Allen szerint nem
Philip Catherine
"a világ második legjobb gitárosa", de vitathatatlanul ő Belgium első számú húrnyűvője, aki közel hat évtizedes pályafutása alatt zenélt
Chet Bakerrel, Charles Mingusszal, Stéphane Grappellivel, Larry Coryell-lel, Tom Harrell-lel és Niels-Henning Ørtsed Pedersenne
l, hogy csak néhányat említsünk a legendás partnerek közül. Mingus odáig ment, hogy Catherine-t "Young Django", azaz "Ifjú Django" néven emlegette, és nem csak azért, mert Djangóhoz hasonlóan a belga jazztörténet alapvető fejezete kapcsolódik a nevéhez, de géppuskaszerűen virtuóz gitározása okán is. Persze Catherine nem kizárólag a hangok halmozásában óriási, lírai oldalát is számos alkalommal bemutatta, például nagyzenekarok, köztük a
Brussels Jazz Orchestra
számára hangszerelt szerzeményeiben és a velük való közreműködés során.
Philip Catherine
azon kevés európai jazzmuzsikus közé tartozik, akit az Egyesült Államokban is ismernek és elismernek, elsősorban Larry Coryell-lel készített duólemezei miatt. 




Miként Coryell, a hetvenes években Catherine is elkötelezett híve lett a kísérletező jazz-rocknak, így lelkesen csatlakozott a francia hegedűs, Jean-Luc Ponty Experience nevű csapatához. Ám sosem cövekelt le egy stílus mellett. Készített post bop- és fúziós lemezeket, játszik elektromos és akusztikus gitáron, a szólótól a nagyzenekarig mindenféle felállásban. Gyönyörű, tiszta gitártónusa összetéveszthetetlen, dallamképzése magával ragadó.




A
Jazz Showcase
belga muzsikusokat felvonultató napjának estéjén Philip Catherine-től és társaitól a kvartettjáték magasiskoláját élvezhetjük - egyben egy igen különleges kollaborációt a magyar United zenekarból Pély Barna énekessel és Romhányi Áron billentyűssel.