Rendhagyó programra készülnek a Magyar Film Napja alkalmából, a 125 éves magyar film tiszteletére. Április 28. és 30. között 3 izgalmas sétához csatlakozhattok, ha imádjátok a város titkos pontjait felfedezni. Csak ezen a 3 napon: április 28-án a Pannónia Filmstúdióba, április 29-én az Uránia Filmszínházba, valamint április 30-án a Róna utcai telephely patinás épületeinek évszázados titkaiba és a hétköznapokban láthatatlan, rejtett zugaiba is bekukkanthattok, de kizárólag csak akkor, ha velünk játszotok. Páros jegyeket a We Love Budapest Facebook-oldalán nyerhettek itt, úgyhogy mindenképp érdemes lesz csatlakozni! Ebben a cikkünkben a Róna utcai telephelyről osztunk meg veletek néhány izgalmas információt, a sétán pedig további történetekkel gazdagodhattok.
Közel 110 éve a Róna utcában
1917-ben a Róna utcában (a későbbiekben Lumumba utca, majd ismét Róna utca) hozta létre Korda Sándor a Corvin Filmstúdiót, amelyet még Kolozsváron alapított Jankovics Jenő, és eladása után Budapestre költöztettek. Először a Városligetnél kezdték meg a stúdió építését, majd az egykori zuglói Polgári Lőegylet és Nagy-Sörcsarnok melletti üres telken folytatták a munkát. A helyszín a magyar filmgyártás első stúdióbázisa volt, sőt a világon hetedikként alapított filmgyár. Az elmúlt 110 év igazán kalandos volt az intézmény életében, de sem a világháborúk, sem a tulajdonos- és névváltások (hiszen volt Corvin, Hunnia, Mafilm), illetve a többszörös kifosztása és az újjáépítések sem állították meg az itt folyó filmes munkát, amelynek számos kiemelkedő korszaka volt.
Némafilmektől a hangosfilmekig, a magyar alkotásoktól a nemzetközi produkciókig
A helyszín egyik különlegessége a 18 méter magas, katedrálüveggel burkolt műterem volt, amely azért is volt kiemelkedően fontos, hiszen még nem volt megfelelő a világítástechnika, így szükséges volt természetes fényforrásra is. Később modernizálták, és készült egy 6 négyzetméteres medence is, amelyben vízi jeleneteket forgattak, például néhány évtizeddel később, 1952-ben az Állami áruház című film néhány részletét. A műterem körül szépen ápolt virágoskert és ligetes-erdős területek voltak, amelyeket gyakran használtak külső felvételeknél.
A főbejárat oszlopait Mátyás király címerállata, a holló díszítette, utalva a gyár kolozsvári gyökereire. Emellett irodák és kiszolgálóhelyiségek, öltözők, asztalos-, szobrász-, festő-, parókakészítő- és kasírozóműhelyek, valamint kellék-, jelmez-, díszlet- és bútorraktár is helyet kaptak. Kordáék néhány hónap alatt elérték, hogy a filmes világ élvonalába kerüljenek, illetve Jókai, Mikszáth és Molnár Ferenc műveiből forgattak filmeket a kor kiemelkedő színészeinek közreműködésével.
Fent és lent – a Corvin Filmgyártól a Hunnián át a Mafilmig
Az I. világháború után a magyar filmpiac is válságba került, Korda Sándor pedig elhagyta az országot, helyét Garas Márton foglalta el. Az amerikai filmek dömpingje miatt a magyar alkotások egyre inkább háttérbe szorultak, 1922-ben egy időre meg is szűnt a játékfilmgyártás. 1923-ban állami forrásokkal elvégezték a gyártelep modernizálását, számos kiváló szakember is dolgozott itt, így a Corvin Közép-Európa harmadik legnagyobb műtermévé lépett elő. A Corvin Filmváros tereit, utcáit híres magyar filmcsillagokról és az aktuálisan futó Egy dollár című szuperprodukcióról, illetve a Corvin vezető munkatársairól nevezték el, de a gyár sajnos 1926-ra így is csődbe jutott.
A Filmipari Alap árverés útján megvásárolta a gyárat, amelynek műtermét a hangosfilm megjelenéséig más gyártó cégeknek, külföldi produkcióknak adta bérbe. Az 1928 végén megalakult a Hunnia Filmgyár Rt., aminek fenntartója a Filmipari Alap volt, amely a gazdasági válság idején kezdte fejleszteni a hazai filmgyártást. Az újjáépült Hunnia felavatására 1931-ben került sor, másnap pedig elkezdődtek az első magyar hangosfilm, A kék bálvány felvételei. Sőt, a harmincas évek közepén itt készült az első magyar kísérleti filmszinkronizálás Kovács Gusztáv labor szinkronizálóberendezésével, de emellett továbbra is számos külföldi produkció készült a gyárban.
1936-ban megépült Közép-Európa egyik legkorszerűbb stúdiója, egy modern stílusú, új ikerműterem, amelyet külön-külön vagy egymásba nyitva is lehetett használni, ezek voltak a III-as és IV-es műtermek. Az új műterem első produkciója 1936 júliusában a német és magyar verzióban készülő Mária nővér volt, míg a régi műteremben éppen Az aranyember felvételei folytak. Az 1941-es év fordulópont volt a Hunnia Filmgyár életében: elkészült a kétszázadik magyar hangosfilm (Dankó Pista), és a gyár újabb két műtermes nagy teleppel gyarapodott Budán.
A második világháború végére a Hunnia Filmgyár, amelyet a honvédelmi miniszter hadiüzemmé nyilvánított, két telephelyével és hat műtermével valóságos filmbirodalommá nőtte ki magát. Viszont egyetlen műterme sem maradt épségben, hosszú hónapokba telt, mire újraindulhatott a filmgyártás. 1948. augusztus 20-tól kezdve a magyar filmszakma minden addigi telephelyét és vállalkozását államosították. 1956 után a zuglói telep neve ismét Hunnia lett, az 1964-es egyesítésig ezen a néven működött tovább. Ekkor egy újabb összevonás eredményeként létrejött a Magyar Filmgyártó Vállalat, azaz a Mafilm, amely a magyar filmgyártás egészét monopolizálta. A strukturális változtatás mellett nagyobb beruházások is történtek. Ekkor épült fel a Róna utcai épület, ahová 1966-ban áthelyezték a gyártelep főbejáratát. Mellette ház a házban technológiával megkezdték az új zeneterem építését, amely nagy csúszással 1975-ben készült el, a jelentősége azonban óriási volt.
A rendszerváltás utáni időszak
A rendszerváltást követően a Mafilm egyre mélyebb adósságspirálba került, így 1991-ben felszámolási eljárás vette kezdetét, és a hosszú jogi procedúrát követően anyagi csődöt jelentettek. Értékesítették a korábbi filmgyártási telephelyeket, és sajnos így bontottak le több, kultúrtörténeti jelentőséggel bíró épületet is. A Mafilm felszámolása után a Filmunióhoz került, majd a Magyar Mozgókép Alapítvány jogutódjához, az 1998-ban alapított Magyar Mozgókép Közalapítványhoz. 2010 óta a filmgyár a Magyar Nemzeti Filmalaphoz tartozik, aminek neve 2019-től Nemzeti Filmintézet.
A Róna utcai filmgyár igazi kincseket rejt, és bár a történelem viharai többször megtépázták, mégis nagyon jó, hogy néhány alkalommal a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik. Jó járkálni azok között a falak között, ahol a magyar filmtörténelem jelentősebb darabjai forogtak, ahol színészek, operatőrök és rendezők fordultak meg, és ahol igazi, muzeális értékű technikai eszközöket is őriznek.
JÁTÉK
Játssz velünk, és nyerj páros belépőt a 2026. április 30-án, csütörtökön 17 órakor kezdődő, kb. 90 perces vezetett sétára a Róna utcai telephelyre. Az exkluzív sétát Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet szenior kutatója vezeti, aki további izgalmas történetekbe is beavatja majd a különleges alkalomhoz csatlakozókat. A játék a We Love Budapest Facebook-oldalán zajlik, és kizárólag azok juthatnak el az exkluzív sétára, akik velünk játszanak és nyernek, hiszen jegyeket nem értékesítenek. A válaszokat a poszt alá, kommentben várjuk 2026. április 12-e, vasárnap éjfélig, a nyerteseket hétfőn üzenetben értesítjük.
A részletes játékszabályzatot itt éritek el.
Tartsatok velünk a jövő héten is, amikor újabb izgalmas épülettel és játékkal érkezünk!
A séták médiatámogatója a We Love Budapest.
(Borítókép: Nemzeti Filmintézet)
Források: Nemzeti Filmintézet és a We Love Budapest 2017-es bejáráson készült cikke
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
