Eötvös Loránd fényképeivel bővült a Fortepan adatbázisa, a fotók a Földtani Szolgálat és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményéből származnak. A fizikus hagyatékában találhatók sztereófotók és üvegnegatívok a századfordulós Budapestről, az éppen kiépülő Budáról, az Alpokban tett magashegyi túrákról, valamint különféle fizikai kísérletekről. Érdemes végignézni a több száz képet, amelyek segítenek megérteni a kalandvágyó és kísérletező fizikus világát.
Ki is volt Eötvös Loránd?
Mondhatnánk Eötvös Lorándot polihisztornak is, hiszen több tudományterületen, valamint a kultúrában is otthonosan mozgott. Nemcsak kutatással és a fizikával foglalkozott, de rendszeresen írt és publikált – persze tudományos témákban –, mindene volt a hegymászás, valamint a kirándulás, mindezek mellett kiváló sportembernek is számított. A hegymászás szeretetét apjától, Eötvös Józseftől örökölte, és bár a maga korában különös lehetett, de a jófajta adrenalinlökettel járó természetjárást két lánya, Ilona és Rolanda is megszerette, így gyakori volt, hogy apa és lányai együtt hódították meg a magyar és az európai csúcsokat. A lányok, akik hegymászókörökben a „két magyar bárónő”-ként váltak ismertté, később nemzetközi hírnévre is szert tettek teljesítményükkel.
Eötvös Loránd 1848-ban született Budán, a piaristáknál, illetve magántanulóként végezte tanulmányait, majd apja „akaratának” eleget téve jogi tanulmányokba kezdett, ám ez sosem érdekelte annyira, mint a természettudományok, így végül beiratkozott a Heidelbergi Egyetemre, ahol egyaránt látogatta a kísérleti és az elméleti fizika előadásokat, valamint Robert Wilhelm Bunsen laboratóriumában rendszeresen végzett kémiai kísérleteket. Kalandorénje persze itt is megmutatkozott:
kis híján csatlakozott a Spitzbergákra induló expedícióhoz, de apjának végül sikerült lebeszélnie.
A fizika fejedelme
Bár summa cum laude fokozattal doktorált, amikor a Pesti Királyi Tudományegyetemen (a későbbi ELTE) első előadását tartotta, inkább azért gyűlt össze a kíváncsi közönség, hogy lássák a bárót, aki egyetemen tanít, semmint a tudása miatt. Persze hamar rájöttek, hogy Eötvös Loránd tényleg ért ahhoz, amit csinál, így végül előbb nyilvános rendes tanár, majd kísérleti fizikát is oktató professzor lett belőle, aki a későbbiekben labort (és lakást is) kapott az egyetemen, hogy a kísérleteit legyen hol elvégeznie. Jedlik Ányos nyugdíjba vonulása után ő lett a Kísérleti Fizikai Tanszék vezetője, közben megválasztották az MTA levelező, később rendes tagjává, míg 1889 és 1905 között ő volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Torziósinga-kísérleteit először az egyetem laboratóriumában, majd a Gellért-hegynél és a Ság hegy peremén, illetve pestszentlőrinci otthonának kertjében végezte. Érdekesség, hogy a báró a jegyzeteit a mellkasára erősítve lovagolt be innen mindennap az egyetemre órát tartani.
Amikor elhunyt, Einstein a fizika fejedelmének nevezte, a sírba pedig egy marék lőrinci föld is elkísérte őt, ez volt ugyanis az egyik utolsó kívánsága.
(Borítókép: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Eötvös Loránd – Fortepan)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
