Emberhúsdaráló
Az 1956-os forradalom utáni városi legendák közé tartozik az a szóbeszéd, amely szerint az ötvenes években egy hatalmas húsdarálóban semmisítették meg az ellenállókat. A közhiedelem szerint a rettenetes szerkezet a pártházban, a későbbi „Fehér Házban” állt, és a ledarált holttestek egy csúszdán keresztül érkeztek meg egyenesen a Dunába. Úgy tartották, hogy akik nyomtalanul eltűntek, azokat egész biztosan a folyóba darálta bele a gépezet. Azt mondják, a 140-150 centiméter átmérőjű tölcsér egyszerre egy ember ledarálására volt képes.
A horrorsztoriba illő masina olyannyira megmozgatta az emberek képzeletét, hogy még színdarab is készült róla Usztics Mátyás rendezésében. Szintén ő volt az, aki Átjáró című műsorában készített egy interjút a Svájcban élő Horváth J. Zoltán nyugalmazott villamosmérnökkel, aki arról mesélt, hogy az ötvenes években egy nagy testek darálására alkalmas szerkezet megtervezésével bízták meg. 1994-ben Dézsy Zoltán riporter készített Pincebörtön címmel egy dokumentumfilmet, ebben egy magát megnevezni nem kívánó idősebb hölgy is nyilatkozott a darálóról. Azt állította, hogy 1959-ben az épületben dolgozott, és egyszer a pincében, a papírdaráló mögötti falon vérnyomokat talált. Eltekintve ezektől a szóbeszédektől, semmiféle konkrétum, valós bizonyíték nem igazolja a szörnyűséges emberdaráló létezését.
Dunába dőlő Gellért-hegy
Egy japán tudós azt jósolta állítólag, hogy 1980 januárjára jókora földrengés rázza majd meg Budapestet, és a hőforrások miatt végveszélyben van szeretett fővárosunk. Azt állította, hogy a Gellért-hegy a Dunába fog csúszni. A rémhírt sokan annyira komolyan vették, hogy elhagyták miatta a várost. Bár a média igyekezett cáfolni az állítást, ez az embereket nem igazán érdekelte. Már csak azért sem, mert a sajtóban ilyen és ehhez hasonló hangzatos címekkel borzolták tovább a kedélyeket: Földrengés lesz Budapesten? (Magyar Hírlap, 1979. szeptember 27.), Valahol mindig reng a föld (Nők Lapja, 1979. október 20.), A földrengések alattomossága (Képes Újság, 1979. október 27.). A híresztelés végül persze nem igazolódott be, és a japán forrást sem sikerült felderíteni. Mindenesetre az eset előrevetítette azt a jelenséget, amely ma, a közösségi média korában már szinte szokványos: az álhírek gátlástalan terjedését.
A drogos patikus
A klasszikus kábítószerekhez a Kádár-korszakban még nem lehetett könnyen hozzájutni, de a szerhasználók hamar kitalálták, hogy mivel lehet előidézni a drogokéhoz hasonló élményt. Az 1970-es évek elején az eredetileg Parkinson-kórosok kezelésére kifejlesztett Parkán nevű gyógyszert használták alkohollal, majd miután kivonták a forgalomból, Gracidinnel, Centedrinnel, Hydrocodinnal és Codeinnel próbáltak mámoros állapotba jutni. A gyógyszerekhez hamisított vényekkel jutottak hozzá, méghozzá meglehetősen olcsón: a Hydrocodin 4 forint volt, azaz nagyjából egy korsó sör árába került, és intravénásan juttatták a szervezetbe. Miután a gyógyszerészeknek egyértelművé vált, hogy a gyógyszereket ebben a kombóban kábítószerként használják, a drogosok óvatosabbá váltak, és külön patikákban szerezték be a hozzávalókat. A 80-as években terjedt el a városi legenda, hogy a Keletinél, az egykori Európa mozi szomszédságában álló gyógyszertárban a patikus maga is drogos, és ezt azzal magyarázták, hogy három Hydrocodin-receptből mindig csak kettőt ad ki, a harmadikat pedig megtartja magának. Hogy maga is függő, netán terjesztő volt-e, azt azóta sem lehet sem cáfolni, sem megerősíteni.
Nirvana-koncert a Pecsában
Ma már sajnos a Petőfi Csarnok és a Nirvana is a múlté, pedig volt idő, amikor a kettőről egy mondatban beszélhettünk. Sokáig csak városi legendának tartották, hogy a Nirvana koncertezett Budapesten, pedig az évek során egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a hírnek igenis van valóságalapja. A bizonytalanságot az okozta, hogy csak nagyon kevés ember előtt játszott az akkor itthon még szinte teljesen ismeretlen banda, ráadásul előzenekarként. Kurt Cobainék 1989. november 21-én a Sexepillel, a The Love-val és a TAD-del közösen léptek fel, és a beszámolók szerint meglehetősen felejthető koncertet adtak – talán mert a fellépésükért mindössze 10 ezer forintot kaptak (ez ma 250 ezer forintnak felel meg). Tad Doyle, a főzenekar, a TAD énekese szerint Kurt végig gyomorpanaszokkal küzdött a turné során. Reméljük, nem azért, mert a koncert előtt a bandatagok a Gerbeaud-ban jártak, vagy mert a koncert után a Nyugati pályaudvar melletti virslizőben falatoztak. A koncertről készült képek még ma is ritkaságszámba mennek – de ezt a beintős fotót nemrég mi is közzétettük.
Tömény fűszag a villamoson
A miért van fűszag a villamoson? témája több mint egy évtizede pörög, és időről időre hot topicnak számít a városi közbeszédben. A jelenség a 17-es, 19-es, valamint a 47-es, 49-es Ganz típusú járatokon figyelhető meg, és már számtalan teória létezik rá; személyes kedvencem a következő:
Lehet mindig akkor utazik egy ember, kinek a szakálla kender.
Az egyik népszerű magyarázat szerint a külföldi utazóközönség holmija ontja magából a jellegzetes illatot. De olyan konteó is szárnyra kapott, amely szerint a villamosok padló alatti rekeszében szállítják a drogot. Mások azzal a megfejtéssel hozakodtak elő, hogy karbantartáskor a csuklókat kenegetik kenderolajjal. Ez utóbbi magyarázat – bár talán a legészszerűbbnek hangzik – ugyancsak valótlan: a BKV szerint ugyanis
a Ganz-csuklós járművek kialakításából adódik, hogy az ún. szabadonfutó forgóvázak a csuklók alatt találhatók. Ezeken a forgóvázakon az egyik fékrendszer a tárcsafék, ami a hajtott forgóváz villamosfékével együtt működik, és fékezéskor hőt termel.
Szerintük tehát ez idézheti elő a meleg időszakban a nem szokványos szagokat, ám sietősen hozzátették:
a marihuána szagot nem ismerjük, így azzal nem tudjuk összevetni.
Kongói vérzéses lázat terjesztő kullancsok a Margitszigeten
A Covid idején – ha még nem lett volna elég bajunk így is – szárnyra kapott a hír, hogy a margitszigeti kullancsok borzalmas kórt terjesztenek, mégpedig a krími kongói vérzéses láz vírusát. A fertőzés az ebolához hasonló, súlyos, gyakran halálos kimenetelű vírusos vérzéses lázkitöréseket okoz, és a klímaváltozás miatt már Európában is kezdenek elterjedni a Hyalomma rufipes nevű faj egyedei – a Balatonnál és a Bakonyban is találtak már példányokat. Ami a margitszigeti jelenlétüket illeti, bár az igaz, hogy egy Margitszigeten élő sünön megtalálták a szóban forgó kullancsfajt, a PTE virológusai bebizonyították, hogy szó sincs arról, hogy hordozta volna a veszélyes vírust.
Források:
Jelinek Anna: Mi ez a fűszag a 47-es villamoson, 444.hu
(Borítókép: Kristek Pál – Fortepan)
