A főváros grandiózus temetései évtizedek óta a Kerepesi úti (Fiumei úti) és a Farkasréti temetőben zajlanak, mindkettő a 19. század óta működik köztemetőként, s míg a Kerepesi útit már 1870-ben dísztemetőnek nyilvánították, a budai sírkert a szocializmus idején vált egyre népszerűbbé. Érdekes tény, hogy legtöbb hírességünk a kevésbé látogatott Farkasréti temetőben nyugszik, annyian vannak itt, mint a Fiumei útiban és a kolozsvári Házsongárdiban együttvéve.
A 19. századtól kezdve egyre nagyobb tömegeket vonzott a közélet és a kultúra kiemelkedő személyiségeinek gyászszertartása, melyek közül számos nemcsak politikai ellenállásnak számított, de sokszor egyfajta látványosságnak is. Voltak olyan temetések, amelyeken több tízezren vettek részt, de Kossuth Lajosnál és Blaha Lujzánál százezernél is többen rótták le a kegyeletüket.
Kossuth Lajos
Az ország eddigi legnagyobb gyászceremóniája volt Kossuth Lajos 1894-es temetése, s bár emigrációban (Torinóban) hunyt el, nem volt kérdés, hogy Magyarországon helyezik örök nyugalomra. A kor politikai feszültségei miatt nem kapott állami dísztemetést, sőt Ferenc József azt is megtiltotta, hogy a kormány tagjai részt vegyenek a szertartáson. Az akkori miniszterelnök, Wekerle Sándor annyit tudott elérni, hogy a temetést Budapest székesfőváros rendezze meg, és a gyászlobogókat is kihelyezhették, de csak a magán- és a fővárosi tulajdonban lévő épületekre. Az egykori szabadságharcost Olaszországban Torino polgármestere búcsúztatta, a vasútállomásra már ott is többezres tömeg kísérte, sőt a földi maradványait szállító szerelvényt az olasz állomásokon mindenütt tömeg várta, míg Ausztrián csak éjszaka, a készenléti csendőrség kíséretében merték átszállítani a hamvakat.

Magyarországra belépve a vonatot ágyúszó kísérte, az útvonalán pedig minden állomást feketével burkoltak be, így a Nyugati pályaudvart is. Temetésére sokan érkeztek vidékről is, több százezres tömeg gyűlt össze az utcákon. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, onnan indult a menet a Kerepesi úti temetőbe, koporsóját 8 fekete ló vontatta gyászkocsin vitték. A temetés idején a gyászolók gyászzászlót, Kossuth életéről szóló könyvet, arcképet és mellszobrot is vásárolhattak maguknak. Másnap az újságok és a szórólapok már nemzeti gyásznapról beszéltek, később pedig zavargások törtek ki. Kossuth Lajost közel félmillió ember kísérte utolsó útjára, temetéséről itt írtunk bővebben.
Munkácsy Mihály
Munkácsy kultusza már életében megindult: a harmincas éveiben járt, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban termet neveztek el róla, a Krisztus Pilátus előtt festményét pedig többezres éljenző tömeg előtt mutatták be a fővárosban. Nem meglepő, hogy temetése is hatalmas eseménynek számított. Halálhírére gyászba borult az egész ország, a temetés előtt a Műcsarnokban ravatalozták fel, ahol százezrek rótták le kegyeletüket, innen pedig tömegek kísérték utolsó útjára. A lovak feketében voltak, míg a lovasok középkori poroszlók kámzsás öltözetében.
A Vasárnapi Újság részletesen beszámolt a történtekről:
„Néhány perczczel tizenegy óra előtt kiosztották a festők, szobrászok és művésznövendékek közt a fáklyákat; levették az ólompecsétet a vasúti kocsiról s a temetkezési egyesület emberei vállukra emelték a koporsót. (...) Kétlovas, egyszerű zárt halottas kocsiba tették a koporsót. A fáklyák kigyúltak s megindult az éjféli menet. Az özvegy (...) ott lépdelt a fáklyák fénye közt. A késő éjjeli időben pedig az utczák két oldalán sorba állt a sötét, fekete tömeg. (...) Elérkeznek a műcsarnok elé. A nehéz koporsót a kör-alakú terembe viszik. A babér átható szaga árasztja el a levegőt, melybe a tavasz virágainak édes illata is belevegyül.”
Blaha Lujza
Majd kétszázezres tömeg kísérte utolsó útjára Blaha Lujzát 1926 januárjában. A Nemzeti Színházban ravatalozták fel, ahol kétszáz fős cigányzenekar húzta a leghíresebb dalait. A közönség már a reggeli órákban özönlött a katafalk elé, a rendőri készenlétet is meg kellett kettőzni, mert a kegyeletét leróni akaró tömeg úgy összeszorult, hogy elzárták a jegypénztárhoz vezető utat. A későbbiekben már mozdulni sem lehetett az épület környékén, sőt akkora tömeg gyűlt össze, hogy még a villamosközlekedés is szünetelt. Az eseményen végig ott voltak és forgattak a filmhíradó munkatársai, akik később rövidfilmet készítettek az anyagból, és már a temetés másnapján mozikba került a nagyjából 5 perces film.
Nagy Imre
Nagy Imre és társainak nyughelye éveken át a Rákoskeresztúri új köztemető leghátsó, 301-es parcellájában, jelöletlen sírokban volt. Ez volt az a hely, ahová a háborús bűnösöket, a halálra ítélt és kivégzett embereket temették. 1989-ben tárták fel a sírokat, és pontosan 31 évvel Nagy Imre kivégzése után tartották az újratemetést, ami a rendszerváltás legemblematikusabb pillanata volt. Ugyanakkor több visszaemlékezés is beszámol a szervezés nehézségeiről és arról, hogy a ravatal helyéről is komoly viták alakultak ki – a kormány a temető falai közé szervezte volna a szertartást. A Műcsarnokot erre az alkalomra fehér és fekete lepellel vonták be, a többórás megemlékezésen tízezrek rótták le kegyeletüket, és itt hangzott el Orbán Viktor azóta is sokat idézett beszéde.

Szécsi Pál
Rajongtak érte az emberek, mégis több öngyilkossági kísérlete volt Szécsi Pálnak, aki végül gyógyszerekkel és alkohollal vetett véget az életének 1974. április 30-án. Halálhíréről csak 4 nappal később adott hírt a sajtó, rövid hírként, és akkor is csak azért, mert addigra már egész Budapest arról beszélt. Temetésén óriási tömeg vett részt, annyian voltak, hogy a zenészeknek és a rendőrségnek kordont kellett a sír köré vonni, hogy a rajongók be ne lökjék a gyászoló családot a gödörbe.

Zámbó Jimmy
Zámbó Jimmyt a mai napig kultusz övezi, a 2000-es évek elején Magyarország egyik legnépszerűbb és legellentmondásosabb híressége volt. Halálának hírét és temetését is óriási érdeklődés kísérte. Több ezer ember gyűlt össze, hogy utolsó útjára kísérje, a tévé élőben közvetítette – hasonló azóta sem történt. Az énekes koporsóját két fekete ló húzta hintó vitte a gyászszertartásnak helyet adó csepeli görögkatolikus templom kertjétől a sírhelyig. A menetben a virágkoszorúk mellett egy fehér rózsákból készült óriási korona is helyett kapott – utalva a „Király″ művésznevére. Bár előzetesen mindenki tömeghisztériára számított, senki nem lépte túl a határokat, bár ebbe valószínűleg az is belejátszott, hogy a rendőrség kordonnal zárta el a templomot, és a környéken több biztonsági őr is volt.
Források:
- Kérdések és válaszok Budapestről, szerk. Ignácz Károly, Napvilág Kiadó, 2024
- Grandiózus temetések, Fortepan
(Borítókép: Szécsi Pál temetése, Urbán Tamás - Fortepan)