Horger Antal összességében igaztalanul lett a művészi zsenit felismerni képtelen kisember szinonimája, ahogy Sereg András is összefoglalja Leporolt akták című könyvében. A későbbi egyetemi tanár 1872 májusában született Lugoson, német felmenőkkel rendelkező családban. Bölcsészkart végzett Pesten, majd jött a katonai szolgálat, ezt követően a Brassói Főreáliskolában lett helyettes, majd véglegesített tanár. Itt, Brassóban vette nőül Daibukát Szidóniát, akitől nem született gyermeke, az asszony ugyanis korán, 1916-ban elhunyt, férje pedig mély fájdalommal búcsúzott tőle. Horger tudományos pályája azonban felívelt, 1914-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán megszerezte egyetemi magántanári képesítését hangtanból és szótanból, így 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen tanított magyar nyelvészetet.
Bár a legtöbben csak József Attilával történt afférjáról értesültünk, Horger kiváló nyelvtörténész volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet, az úgynevezett Horger-törvény pedig a mai napig minden magyar szakos egyetemista számára ismerős. Eszerint a legalább három szótagú szavakban ha az első két szótag nyílt, vagyis magánhangzóra végződik, akkor a második, nem hangsúlyos szótag kiesik. Így lesz például az uruszágból ország, a palicából pálca, és még sorolhatnánk, egy viszonylag nagy hatású nyelvi törvényszerűségről van tehát szó.
Lövöldözés a családi otthonban
A professzor felesége halála után másodszor is megnősült, 1921-ben Röck Johannát vette feleségül, akitől hamarosan elhidegült, így amikor a szegedi egyetemre kapott kinevezést, az asszonyt meg sem kérdezte, hogy elfogadja-e az állást, felesége pedig nem tartott vele vidékre. Mikor a professzor először Budapestre látogatott, parázs vita alakult ki a házastársak között. Szó szót követett, Horger megmondta, hogy el akar válni, Röck Johanna pedig elfogadta ezt. A férfi ezt követően elvitte a holmiját, és azt kezdte híresztelni, hogy volt felesége ellopta személyes tárgyait.
1922. november 15-én Horger ismét megjelent a lakásban, és azzal gyanúsította meg az asszonyt, hogy ellopta az első feleség jegygyűrűjét. Röck Johanna erre felpofozta a professzort, aki az asszony hajába tépve a földre teperte őt. A párt végül szétválasztották, mégis, mikor a professzor már távozni készült, a nő pisztolyt rántott, és rálőtt Horgerre, de szerencsére csak a kályhát és Horger karját találta el.
Az ügyben házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérlete miatt indult per a Budapesti Királyi Törvényszéken, ahol nagy sajtóérdeklődés mellett további részletek derültek ki. Például hogy a férfi nemcsak ütlegelte, de csontig harapta felesége kezét. Erre futott be az asszony előző házasságából született kamasz lánya, akit Horger szintén ütlegelni kezdett. Ekkor ugrott a nő a fegyverért, ami első férjétől maradt rá, és valójában azt sem tudta, hogyan működik.
Horger nem kívánta felesége megbüntetését, de azt vallotta, hogy felesége szeretetlen volt vele, viszonyuk azonban csak akkor romlott meg, mikor Szegedre költözött a munkája miatt, ám még ekkor is támogatta feleségét, aki ennek ellenére eladta a férfi személyes holmijait. Válása után pedig csak 1937-ben nősült újra, a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankát vette el.
Az egyetem fura ura
Horger 1923-ban vált el második feleségétől, ezután pedig nyugodt oktatói éveknek nézett elébe Szegeden. Egészen addig, ameddig nem olvasta József Attila Tiszta szívvel című versét. A költemény elolvasása után, 1925. március 30-án magához hívatta a költőt, két tanú jelenlétében közölte vele, hogy a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem szeretne tanári oklevelet adni neki. Jóval később, 1937. április 11-én született meg a Születésnapomra című vers, amelyben József Attila így emlékezik az esetről:
Lehettem volna oktató, / nem ily töltőtoll koptató / szegény / legény.
De nem lettem, mert Szegeden / eltanácsolt az egyetem / fura / ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért / a »Nincsen apám« versemért, / a hont / kivont
szablyával óvta ellenem. / Ideidézi szellemem / hevét / s nevét:
»Ön, amig szóból értek én, / nem lesz tanár e féltekén« – / gagyog / s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr, / hogy költőnk nem nyelvtant tanul, / sekély / e kéj –
Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani!
A valóságban azonban nem teljesen ez történt, ahogy arról Fehér Ede, a költő egykori egyetemi ismerőse is beszámolt. Horger szerinte csak nemkívánatos személynek nevezte József Attilát, és a tanári pályától tanúk jelenlétében eltanácsolta, hivatalos lépéseket viszont nem tett azért, hogy a költőt kirúgassa. Hasonló fenyegetést pedig egy olyan diákkal szemben is megfogalmazott, aki később tanársegédje lett. A fenyegetést ekkor még József Attila sem vette komolyan. Később pedig önként hagyta ott a szegedi egyetemet, ahova vissza akart iratkozni, de Bécsbe kapott ösztöndíjat, majd Párizsban tanult.
(Borítókép: Balkányi László - We Love Budapest)
