Győrfi Pált már gyermekkorában megragadta a mentők különleges világa, a 80-as évek óta a szervezetnél dolgozik. Munkahelye, a Markó utcai Mentőpalota Európa első olyan épülete, ami mentőállomásnak épült, 1890-re készült el. Az elmúlt több mint száz évben nagyon sokat változott a szervezet, a kezdetben használt, ma már megmosolyogtató eszközök helyét sok esetben a legmodernebb technológia és az AI vette át. Megjósolható lesz egy baleset helyszíne? Láthatják majd az irányítóközpontban, amit a bejelentő lát? Nem a sci-fik világában, csak a közeljövőben és az V. kerületben kalandoztunk Győrfi Pállal.

Az V. kerület ismert gyönyörű épületeiről és az ezekben található intézményekről. Az egyik legszebb ezek közül az Országos Mentőszolgálat több mint 130 éves központja, a Markó utcai Mentőpalota, ami Európa első, mentőállomásnak készült épülete. Az itt működő szervezet az orvostudománnyal együtt nagyon sokat változott azóta. Az első újraélesztő készülék helyett például, amely a beteg hátsójába egy pipával fújt füstöt, és így igyekezett segíteni, ma már valóban hatásos defibrillátor áll a mentők rendelkezésére, a mesterséges intelligencia jóvoltából pedig lassanként az is megjósolhatóvá válik, hogy hol várható nagy valószínűséggel ellátást igénylő eset.

Győrfi Pált nagyon korán magába szippantotta az életmentés világa. A környékbeli utcák egyikében nőtt fel, így ismerkedett meg a mentők munkájával, felnőve pedig nem is volt kétséges a pályaválasztás. Az 1980-as évek óta dolgozik a szervezetnél, volt mentőápoló és mentőtiszt, most pedig immár 20 éve irányítja a mentőszolgálat kommunikációját. Saját bőrén tapasztalta meg ennek a munkának a humoros és a megindító részét, ahogy azt is, hogy milyen gyorsan fejlődik ez a szervezet.

Hiszen ahhoz, hogy az életmentés magától értetődő, mégis láthatatlan funkció legyen egy olyan kétmilliós nagyvárosban, mint Budapest, nagyon sok ember jól szervezett munkájára van szükség. Világszinten is kiemelkedően magasan képzett dolgozók, műholdas rendszerek, mesterséges intelligencia, a lakosságot is bevonó applikáció és más országokénál jóval hatékonyabb szervezeti felépítés: csak néhányat emelünk ki azok közül a jellemzők közül, amelyek lehetővé tették, hogy a mentőszolgálat októberben például 35 ezer mentési feladatot lásson el Budapesten és környékén.

Hogyan dolgoznak a fővárosban a mentők? Hogyan segíthetjük a munkájukat hatékonyan, akár már egy alkalmazás letöltésével? Hogyan érinti a mentőmunkát a változó közlekedés vagy egy-egy komolyabb vészhelyzet? Kik ezek a hétköznapi hősök, akiknek jelenlétéből a városban a legtöbben az elmúlt bő száz évben csak annyit érzékelünk, hogy szirénázva robognak el mellettünk az utcán? Az ő munkájukat mutatja be podcastünk következő epizódja, amelyben Győrfi Pállal Morcsányi Elza beszélgetett. 

Pesten innen, Budán túl podcastünk korábbi epizódjait a Spotifyon, az Apple Podcastsen vagy az Indaplayen és a YouTube-on is meghallgathatjátok.

A podcast támogatója a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.

(Borítókép: Szabó Gábor – We Love Budapest)

Címkék