3 bekuckózós helyszín őszi napokra a kávé és a mesés budapesti épületek rajongóinak

De vajon mitől különlegesek ezek az üzletek? Milyen történetek, építészeti részletek és művészeti vonások rejtőznek a falak mögött? Görbe Márk művészettörténész kalauzol minket végig a három kávézó rejtelmein. Ismerjük meg együtt, hogyan ötvözik a modern kávékultúrát a történelmi építészet varázsával! Ha a kávédat inkább otthon készítenéd el, a Starbucks október 1-jén, a kávé világnapja alkalmából bemutatja legújabb szemeskávé-párosát, a Starbucks Milano Duettót, amellyel prémium-kávéélményt teremthetsz otthonodban.

Starbucks Castle

A XIII. század közepén alapított Buda szakrális szempontból jelentős helyszíne volt az a terület, amelyet ma a Hess András tér, Szentháromság tér és a Halászbástya háromszöge foglal magába. Ugyanis itt, a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) tömbje mellett helyezkedett el a Domonkos-rend temploma is, amely 1248 és 1254 között épült gótikus stílusban Mürai Szent Miklós tiszteletére, akinek személyéből a Mikulás alakja származik. Napjainkra a templomhajónak – amely Dominikánus udvar néven elválasztja egymástól a Hilton szálló két tömbjét – csak az északi fala és Hess András tér felé eső, XIV. század végi tornya áll, amelyet Hunyadi Mátyás leghitelesebbnek tartott korabeli szobrának másolata díszít. Ugyanis neves uralkodónk a Hilton szálló északi tömbje helyén egykoron található domonkos kolostorban működő híres iskolának egyetemi szintű oktatási intézménnyé válását nagyban támogatta.

Napjainkra csak a kolostor néhány helyiségének alapfala és kerengőjének részletei állnak, amelyeket a II. világháborút követően tártak fel és a szálló építésével párhuzamosan tettek bemutathatóvá. A Hilton szállodalánc volt ugyanis az, amely az 1960-as években elsőként kívánt nyugati színvonalú szálláshelyet létrehozni a vasfüggönyön túli területen. Egy városi legenda szerint először a kiégett és romos budai várat akarták megvenni erre a célra, de végül ezt a Mátyás-templomtól északra fekvő területet engedte át nekik az állam, cserébe viszont azt is vállalniuk kellett, hogy az itt lévő középkori épületek maradványait megőrzik és bemutathatóvá teszik.

1976. december 31-én nyitotta meg kapuit a Hilton szálló, amely az akkori Budapest legmodernebb és egyik legnagyobb szálláshelye volt a maga 300-nál is több szobájával és közel 30 lakosztályával. Az épület tervezője, Pintér Béla ügyelt arra, hogy az egyszerű, tömbszerű, díszítetlen forma ne versengjen az előtte elterülő, XX. század eleji Halászbástya és a mellette fekvő, XIX. századi homlokzatot kapott Mátyás-templom neoromán-neogótikus kőcsipkéivel. A szálloda belseje azonban fényűző kialakítást nyert számos kortárs művész alkotásaival díszítve, illetve a hely rangjához méltó és azt emelő luxusüzletekkel ellátva, így nem véletlen, hogy az intézmény megnyitóbeszédében a Hilton szállodalánc „legszebb gyöngyszemének” nevezték a jelenleg már közel fél évszázada itt működő vendéglátóhelyet.

Starbucks Fashion Street

Amit most Pest legközpontibb helyének gondolunk, néhány évszázaddal ezelőtt még a város széle volt, ugyanis a mai Deák Ferenc utca vonalában húzódott az északi városfal egészen a XVIII. századig. A mai Deák tér helyén pedig egykoron a vásárok helyszínéül szolgáló Káposztáspiac volt, amely nevét állítólag az itt lévő, káposztáshordóra emlékeztető alakú sarokbástyáról kapta. A mellette fekvő telket, ahol most a fashion street jelképes kapuját képező ház magasodik, Pest töröktől való visszafoglalását követően Eger városa birtokolta, majd építtetett rajta házat 1842-ben Pollack Mihály klasszicista tervei alapján. A XIX. század végére a helyszín belvárossá és az üzleti élet kiemelkedő színterévé vált, így az ingatlan is többször gazdát cserélt. 1908-ban került a művészetszerető és filantróp Breitner Lázár Zsigmond, valamint Stern Alfréd és Modern Móric posztó-nagykereskedők birtokába, akik 1910 és 1912 folyamán építették fel a ma is itt álló, szecessziós stílusú Modern és Breitner Áruházat, amelynek alsó két szintjén üzletek, felsőbb emeletein bérlakások, a tetőszinten pedig műteremlakások kaptak helyet. Az építészek, Révész Sámuel és Kollár József 1900-tól kezdve 3 évtizedig dolgoztak együtt, közel 150 épületet tervezve, köztük például a Lónyai utcai Központi Zálogházat, illetve a Kossuth téri „pelikánházat”. Egyik legsikerültebb munkájuk a Modern és Breitner Áruház, amelynek német jellegű, geometrizáló szecessziós díszítményei között megtalálhatók a bölcsességet jelképező baglyok, a kincsőrző griffmadarak, illetve az eredetileg tehertartó szereppel bíró emberalakok – atlaszok és kariatidák, amelyek csoportjai fantáziadús módon a legfelső szinten nagy méretű maszkokat alkotnak.

Az alsó két üvegezett szinten helyezkedett el a tulajdonosok áruháza, ahol textilárut, bútorszövetet és méterárut lehetett igen nagy választékban és kiváló minőségben kapni. A sarkon lévő torony műteremlakást foglalt magába, ahol a kubizmus első hazai képviselője, Kmetty János, majd a magányos író, Szomory Dezső lakott. Az épület neves lakói közé tartozott még Iványi-Grünwald Béla, Medveczky Jenő festőművészek, Ferenczy Noémi gobelinművésznő, illetve Nemes Marcell műgyűjtő, aki Magyarország egyik legnagyobb műtárgykollekcióját birtokolta. A második világháborúban lebombázták az épület udvari szárnyát, a sarokkupola viszont az 1950-es évek elején a szocializmus „tetődísz-ellenességének” vált áldozatává. A földszinti részeken ekkor az Átex szövet-, bélésáru- és szabókellékbolt kapott helyet, majd itt működött az NDK Kultúra Háza, ahol többek között jazz- és komolyzenei lemezeket lehetett jó áron kapni. A rendszerváltást követően sokáig luxusautók szalonja működött a ház aljában, a tetőtornya pedig többször szolgált filmforgatások helyszínéül az innen elénk táruló körpanoráma okán. Az épület 2012-ben – a 100. születésnapjára – díszkivilágítást kapott, így már éjszaka is megcsodálható az épület homlokzati felületeit teljesen elborító, bámulatos szecessziós ékítmény rendszere.

Starbucks Szervita

A mai Szervita tér melletti területen elsőként a johannita rend épített templomot a XIII. század közepén, amely épületet 1541-ben a várost elfoglaló oszmánok mecsetté alakították. Pest 1686-os visszafoglalását követően az épületet a szervita rend kapta meg, akiknek neve a Servi di Maria – „Mária szolgálói” – szókapcsolatból ered. A szervita atyák közel 40 évig használták az átalakított iszlám épületet, amely mellett 1717 és 1722 között kolostort építettek maguknak a budai városházát is művei közt jegyző barokk építőmester, Hölbling János tervei alapján, akit templomuk építésével is megbíztak, de ennek befejezésére csak 1732-ben került sor. Az 1848–49-es forradalom során a budai várból Heinrich Henzi generális szívből jövő gonoszsága okán ágyúval löveti Pestet, ami miatt sérüléseket szenvedett a rendház és a templom is, így 1871 és 1874 között teljes átalakítást végeztek az épületeken historizáló-neoklasszicista stílusban Diescher József tervei alapján, aki fiatal korában a Magyar Tudományos Akadémia és a Pesti Vigadó építését vezette.

A modernizálás során egy szintbe hozták a két épület párkányait, a rendház felső szintjein bérlakásokat alakítottak ki, alul pedig üzleteket hoztak létre. A második világháborúban megsérült az épület, de lebontása nem volt indokolt – ennek ellenére két részletben megtörtént az L alakú telek megtisztítása. 1975 és 1976 folyamán itt hozták létre a Jeney Lajos és Bán Ferenc által tervezett Belvárosi Távbeszélő Központot, amely modern irodaház a monolit vasbeton pillérvázával stílusában nem illeszkedett szerencsésen a tér többi épületéhez. Többek között ezért is került közel fél évszázad elteltével lebontásra, hogy 2019-re helyet adjon a ma itt álló, Emerald Residence elnevezésre hallgató, nyolcszintes, modern lakóépületnek.

(Borítókép: Starbucks Magyarország)