Ha Húsz Albert mérnök-vállalkozó terve a századfordulón valósággá vált volna, most a Városligetben az Eiffel-torony pontos mása állna – csak majdnem kétszer olyan magas. Húsz azzal érvelt a bírálóbizottság előtt, hogy az Ezredéves Kiállításnak még nagyobb attrakció dukál, mint az 1881-es párizsi világkiállításnak, így létszükséglet az 500 méteres Eiffel-torony. Azt senki sem tudta, honnan kívánja előteremteni rá az irdatlan összeget, a 2,5 millió korona több volt, mint az Operaház építésének költségvetése, még Budapest sem tudta volna hitelek felvétele nélkül előteremteni. A grandiózus terv végül egyetlen szavazatot sem kapott, de talán jobb is így, hogy nincs egy gigászi hamisítvány a város közepén.
Vannak azonban olyan másolatok, amelyek igenis megépültek, kezdjük rögtön a leghíresebbel!
Vannak azonban olyan másolatok, amelyek igenis megépültek, kezdjük rögtön a leghíresebbel!
A vajdahunyadi vár a Városligetben
A város első közparkja végül nem úszta meg egy monumentális kópia nélkül, még ha a magyarországi építészeti stílusokat bemutató Történelmi Épületcsoport gótikus része, a Vajdahunyad vára nem is pontos mása a Mikszáth által csak „a várak királyának” nevezett vajdahunyadi várnak. Az eredetileg a Hunyadi-család birtokában lévő várat többször is átalakították, a terv az volt, hogy az utolsó nagy tatarozás után az állam Rudolf trónörökösnek adja ajándékba. Alpár Ignácot is megihlette a fenséges lovagvár, így 1896-ra fából építtetett a Ligetbe egy nagyon hasonlót – merthogy a budapesti nem az erdélyi épület pontos mása. Ami azonban egyértelműen felismerhető rajta, az a zömök Nebojsza-torony, a Mátyás-lodzsa és a palotaszárny fiatornyai. Hogy ezeket láthatjuk, azt elődjeinknek köszönhetjük, a kiállítás után lebontott ideiglenes épületnek olyan nagy sikere volt, hogy 1908-ban visszaépítették, immár időtállóbb anyagokból.
A grófnak annyira megtetszett a firenzei palota, hogy Budapestre rendelte
Batthyány Géza grófot annyira elkápráztatta az egyik legszebb reneszánsz palotának tartott firenzei Palazzo Strozzi, hogy ennek kicsinyített mását rendelte meg a korszak sztárépítészétől, Hauszmann Alajostól. Mivel az Oktogonnál, a Teréz körút 13. szám alatt álló épület nem körbejárható, mint firenzei inspirációja, így a szakembernek csak a homlokzatot kellett leutánoznia – bár ehhez sem nagyon fűlött a foga, mint többször is nyilatkozta. A művészetpártoló és műgyűjtő gróf belül már szabad kezet adott, a korszak stílusában készültek a pazar enteriőrök, az akkori budapesti fejlesztések sorában a 13. legdrágább épületté téve a palotát. Persze az immár kihalt Strozzi családnak is volt mit a tejbe aprítania, az egyik legfontosabb família volt anno a toszkán városban, akik még a Mediciek ellen is fellázadtak.
A kínai Hősök tere népszerű jegyesfotózási helyszín
A Kínában található több Hősök tere közül a kevésbé ismert Csengtu város főiskolájának udvarán áll, kissé befejezetlenül, olyan malőrökkel, mint hogy mindegyik vezér szobra alatt az Árpád név szerepel. De kicsire nem adunk ugyebár! Így is nagyon menő, hogy a kínaiaknak annyira tetszik ez az épületünk, hogy méltónak tartották reprodukálni a gízai Szfinx, a washingtoni Fehér Ház vagy a New York-i Szabadság-szobor mellé. A másik kópia pedig Sanghajtól 23 km-re várta a világ épületei iránt érdeklődőket, a Hősök tere 90%-os méretazonossággal valósult meg a berlini Brandenburgi kapu tőszomszédságában az immár bezárt Global Paradise élményparkban, amelyet összesen 60 millió dollárból húztak fel azoknak a kínaiaknak, akiknek nem futja arra, hogy világ körüli útra menjenek.
