Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Amikor a harang szól – Budapest ikonikus harangjai és történetük

Manapság Budapesten egyre kevesebb harangszót hallunk, pedig valamennyien szeretjük a harangzúgást, hiszen olyankor – bármerre is siessünk a nagyvárosban – megáll kicsit az idő.

Mióta harangoznak Budapesten?

A legenda szerint az első harang a IV. században készült Itáliában, de hogy melyik lehetett az első magyar harang, arról vajmi keveset tudunk. Az viszont biztos, hogy az egyik korai harangöntőnk neve Henrik volt, akinek Budán volt a műhelye. A Budapesten máig fellelhető legrégebbi, az 1400-as évekből származó harang a margitszigeti kápolnában található, és nemrég még minden délben szólt.

déli harangszó történetéről mindannyian tanultunk, de sokan egybemossuk a nándorfehérvári győzelemmel. A valós eredete azonban kicsit más: III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett az előrenyomuló török sereg ellen, és 1456-os imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében, illetve buzdítsa az embereket a harcokra. Mivel Hunyadiék győzelmének híre és a pápai rendelet egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe, a déli harangszó gyakorlata köztudatban a győzelem előtti tiszteletként él.

A déli harangszó médiatörténeti szempontból is érdekes. Állítólag Szőts Ernő műsorigazgatónak köszönhető a szokás, hogy délben déli harangszó szakítja meg az adást, valamint műsorzáráskor felcsendül a Himnusz. Az első déli harangszó a Magyar Rádióban 1928. április 1-jén szólalt meg először; a Budapesti Egyetemi templom legnagyobb harangját kongatták. Míg a Kossuth rádióban mindennap máshonnan szólal meg a harang, a Petőfi rádióban a Kálvin téri református templom harangja szól, ami azért is nagy ritkaságmert a harang 1980-ban elrepedt, a felvétel viszont az 1930-as években készült. A Magyar Televízióban a Mátyás-templom 1891-ben készült Szent Károly-harangja szólal meg.

Manapság Budapesten – részben rohanó életstílusunk miatt – egyre kevesebb harangszót hallunk, és kihalófélben van az úgynevezett lélekharang, amelyet a halottakért szólaltatnak meg, és megtudható volt belőle, férfi vagy nő hunyt-e el, hány éves volt. Pedig valamennyien szeretjük a harangzúgást, hiszen olyankor – bármerre is siessünk a nagyvárosban – megáll kicsit az idő.

Károly- és Szentháromság-harangok, Budavári Nagyboldogasszony-templom

A Mátyás-templom hat harangja közül használható eredeti darabként csupán az 1723-ban öntött, 9 mázsás Szentháromság-harang és az 1891-ben öntött, 30 mázsás Károly-harang maradt meg. A templom különlegessége a 4,5 tonnás Krisztus-harang, amely Budapest 2. legnagyobb harangja, és Rudolf Perner öntötte 2010-ben Krisztus tiszteletére, és legfőképpen csak ünnepek alkalmával szólal meg. A harangokat 2010-ben újították fel és hangolták újra, hogy hangjaik passzoljanak egymáshoz. A felújított harangokat Erdő Péter bíboros szentelte fel.

Szent István- és Mária-harang, Szent István-bazilika

Magyarország legnagyobb harangja a Szent István-harang, amely 9250 kg-ot nyom, és csak ünnepekkor szólaltatják meg. 1990-ben készült a passaui Perner-öntödében, és a bajor Duna-parti városból, a Mozart nevű folyamjáró hajón szállították a magyar fővárosba. A Bazilikában lévő Mária-haranghoz azonban különleges történet is kapcsolódik: az első világháború idején be akarták olvasztani háborús célokra, de ezt a pestiek nem engedték, és aláírást gyűjtöttek. Ennek köszönhetően Apponyi Albert akkori kultúrminiszter személyesen hallgatta meg a 3100 kg tömegű, 1863-ban öntött, vagyis a Bazilika építésével egyidős harang hangját, és ő is arra a következtetésre jutott, hogy nem szabad megsemmisíteni. Budapesten minden délben a Bazilika északi nagytornyában lévő Henrik-harang szól két percen keresztül. Ő Szent István sógoráról, Szent Henrik német-római császárról kapta a nevét.

A Sziklatemplom harangja

A Magyarok Nagyasszonya pálos rendi templomának, vagyis a XI. kerületi Sziklatemplomnak csupán egy 60 kilós harangja van, amelyet nemrég, 2015-ben öntöttek. A harang a pálos kolostor rakpart felé néző tornyában lakik, ahol egykor több, mágneskalapáccsal megszólaltatott harang is volt, melyek a Boldogasszony anyánk című éneket játszották. 1951 márciusában azonban az ÁVH emberei betörtek a barlangkápolnához kapcsolódó pálos kolostorba, elhurcolták a lakóit, szétverték a kegytárgyakat és a berendezést, és magukkal vihették a 18 behangolt harangból álló harangjátékot is, ami 1934 óta volt a pálos kolostor nevezetessége. A jelenlegi harangot a budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntötték.

A budai Városháza harangja

Viszonylag ritkán, de előfordult, hogy a harangokat nem vallási, hanem polgári célra öntötték például városházák tornyai, tűztornyok számára. A budapesti Városházának szintén van harangja, egy ötszáz kilós, de sajnos régóta használaton kívül van. A harangot Johannes Kohl öntötte Pesten 1763-ban, de Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor funkcióját vesztette, bár a toronyban lévő harangot 1967-ig használták időjelzőként. A 200 évig használt, mára néma öntvényt a Városháza éttermében, restaurált állapotban állították ki, így bárki megtekintheti.

Felhasznált irodalom:

Cimkék

Hasonló tartalmak

Látnivalók és kultúra

„A fiatalok éhezik a hitelességet” – Interjú a Korda házaspárral

Életműkoncertre készül az ország egyik legismertebb házaspárja. Hitelességről, profizmusról és a régi Budapestről is beszélgettünk velük.

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Neked ajánlott

A