Idén sem volt hiány fejlesztésekből és épületfelújításokból Budapesten, városszerte belefuthatunk felállványozott vagy hálóval eltakart épületekbe és építési darukba. Idén két évek óta várt épületrekonstrukció is elkészült, így az egykori Balettintézet és a Corvin Áruház is visszakapta régi fényét. A Várnegyedet lassan már elképzelni sem tudjuk építkezések nélkül, a tervezett újjáépítések pedig egyre inkább elnyerik végső formájukat, tornyokkal, kupolákkal, díszekkel együtt. Szerencsére a fővárosban nemcsak nagyberuházások zajlanak, hanem olyan emberbarát és élhető projektek is, mint a gyalogosbarát utcák, a mikroparkok és a felszíni zebrák kialakítása. Ja, és a 3-as metró felújítása is befejeződött!
Ahogy minden évben, úgy idén is hosszasan szemléztük év elején, milyen változásokkal leszünk gazdagabbak, és mik azok a fejlesztések, melyek elkészültét nagyon várjuk. Ilyen volt az évek óta húzódó egykori Balettintézet rekonstrukciója, amiről alig hisszük el, hogy végre tényleg elkészült, ahogy az M3-as metró felújítása is befejeződött, úgyhogy már május óta végigutazhatunk Kőbánya-Kispesttől Újpest-Központig mindenféle pótlóbuszos utazás nélkül. Sőt, a Lánchíd felújítása is befejeződött, amit augusztusban piknikkel és koncertekkel ünnepeltünk meg.
Közlekedés, közterek és zöldfelületek
Egyértelmű, hogy az M3-as metró felújításának befejezése volt az idei év talán legjobban várt projektje, ugyanis az évek óta tartó átszállások és pótlóbuszozások már eléggé az idegeinket tépték. A rekonstrukció során nemcsak a sínpályák újultak meg, de teljes körű akadálymentesítést is végeztek, és persze az állomások is új arculatot kaptak. Befejeződött a Lánchíd felújítása is, augusztusban piknikezéssel és koncertekkel ünnepelhettük a munkálatok végét és azt, hogy újra a miénk lett a híd. Sőt, a forgalmi rend is változott: a taxisok, az autóbuszok, a kerékpárosok és persze a gyalogosok használhatják.
Akadálymentes átkelőkkel is gazdagodott a város, így a Boráros téren, a Blaha Lujza téren, a Nyugatinál és a Rákóczi úton is létesült egy zebra. A taktikai urbanizmus, az élhető város és az Egészséges utcák-koncepció elég jól bejött Budapestre, úgyhogy egyre több helyen jelennek meg alternatív, alulról jövő, kis léptékű beavatkozások, amik a terek, az utcák vagy a parkolóhelyek jobbítását szolgálják. Többek között ennek is köszönhető, hogy idén kísérleti jelleggel lezárták a Harminckettesek terét, és a parkoló autók helyét piknikező, sakkozó, zenélő és beszélgető emberek, kisebb közösségi események vették át, de a Víg utca esetében is hasonló a helyzet. Ott szeptember óta megszűnt az átmenő gépjárműforgalom és a parkolás, helyette magaságyásokkal ellátott gyalogos- és kerékpároszónát alakítottak ki. De december 10-ig a Damjanich utca egy kis szakaszát is közösségi helyként használhattuk.
Szerettük, hogy idén nemcsak parkok formájában kerülnek növények a városba, hanem mikroparkok is készültek. Ilyen a VIII. kerületi Molnár Ferenc téren kialakított kis bokros rész is, amit a szervezők a környékbeliekkel közösen hoztak létre, de a Kazinczy és a Székely Mihály utcában is láthattunk idén ilyen parkleteket. Az élhetőváros-koncepció a klímatudatos Arany János utcában és az iskolautcává vált Trefort utcában is megmutatkozott. De az Andrássy úti fasorra és a Bajcsy-Zsilinszky útra is rendes virágok és növények kerültek idén a műfű helyett – végre!
Idén olyan cukisággal is gazdagodott Budapest, mint az újpesti Mókaliget, ami a főváros első és egyetlen mókus- és madárparkja. Maradva Újpesten, a Szent István téri park is elkészült, a XIII. kerületben pedig egy korábbi murvás parkoló helyén nyílt egy új park, Thurzó park néven, ráadásul ennek 80%-át növények borítják. Idén végre összenyitották a Károlyi-kertet és a -palotát, ami természetesen eredetileg is így épült, és őszre a Hild tér felújítása és a játszótér kialakítása is elkészült, amit a gyerekek egyik kedvenc mesehősei, a kuflik inspiráltak.
Az elkészült köztér- és parkfejlesztések mellett tervekkel is gazdagodtunk idén: lezárult a Népliget Ötletpályázat, ahol a beérkezett ötletekből fogják majd továbbtervezni a város egyik leglepusztultabb közparkját, de a Harminckettesek tere, a Feneketlen-tavi park és egy újbudai saroktelek zöldfelületté fejlesztéséről is láthattunk terveket.
Műemlék-rekonstrukciók
Idén több régóta húzódó műemlék-rekonstrukció is elkészült, így jó pár olyan régi épületünk kapta vissza eredeti fényét, amelyekről úgy gondoltuk, hogy lassan belevesznek a pusztulásba – bár az Iparművészeti Múzeum továbbra is felállványozva és a vandálok által összefirkálva áll, ugyanis a felújítása még mindig nem indulhatott el. Ellenben a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Drechsler-palota végre tényleg megnyitotta kapuit, így aki belép a W Budapestként újranyitott bérpalotába, az megcsodálhatja, hogyan keltették az építészek új életre a házat, és hogyan oldották meg, hogy a hű helyreállítás, a kortárs dizájn és egy ötcsillagos szálloda luxusa harmonizáljon egymással.
A Blaha Lujza téren álló egykori Corvin Áruház is visszanyerte a díszes palotákat idéző megjelenését, úgyhogy végre nem egy alumíniumborítást és nem is építési hálót kell néznünk, amikor átszeljük a teret. Az ország első (mai értelemben vett) plázája Corvin Palace néven nyitott újra – egyelőre részlegesen –, az alsó szintjein üzletek és egy étterem, a felső szinten pedig irodák és egy művészeti galéria lesz.
Sokan emlékeznek arra a 2014-es esetre, amikor a Kodály körönd egyik leghíresebb háza kigyulladt, majd az oltás után életveszélyessé vált; évek óta néztük az Andrássy úton sétálva, hogyan zajlik a helyreállítása, és idén nyárra végre ez is befejeződött. A franciaudvaros, kastélyokat idéző neoreneszánsz épületben 44 luxuslakást alakítottak ki, de a földszintjén különféle szolgáltatások kapnak majd helyet, például egy kávézó. Ha már Andrássy út: lassan befejeződik a Krausz-palota rekonstrukciója is, amihez már csak az utolsó simítások kellenek, mi pedig nyáron bejártuk a Lotz Károly-sgraffitót rejtő palotát.
Befejeződött a Normafa Síház rekonstrukciója is, visszaállították az épület eredeti karakterét, míg a völgy felé egy kortárs bővítést is kapott, ami számunkra egy picit a skandináv építészetet idézi. Nem ez volt az egyetlen változás idén a Normafánál: december elején adták át az Anna-réti kápolnát, aminek megépítése szintén évek óta húzódott. Elkészült a Merlin Színház felújítása is, ami Budapest születésnapja alkalmából egy hétvégére kinyitott, de mivel nincs meg az üzemeltető, egyelőre üresen és zárva áll. Halad az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium felújítása is, utóbbi hátsó homlokzatának bontása novemberben indult. Akit érdekel, hogyan fog kinézni a rekonstrukció után a két épület, az a Kossuth téren lévő maketteken megnézheti.
Négy év után került vissza a Bródy Sándor utcai Kéményseprő-házra az ikonikus kéményseprő, ugyanis a Pázmány Campus beruházáshoz kapcsolódva a Bródy Sándor utca 15. leharcolt épületét is felújították. A Pázmány Campus fejlesztése során egyébként elbontanák a Magyar Rádió épületeit, ám a bontási engedélyt hol kiadják, hol visszavonják. Gellért Szálló felújítása is halad, hogy a város ikonikus szállója milyen lesz a rekonstrukció után, arról év elején láthattunk látványterveket. A Nyugati pályaudvar felújítása még idén sem készült el, ellenben a Teréz körúti homlokzatáról lekerült a takarás, így már mindenki láthatja, milyen lesz a munkálatok befejeztével a pályaudvar. Szerkezetkész lett idén a II. kerület ambivalens projektje, a Radetzky-laktanya, vagyis a Bem Center fejlesztése. Itt valójában az történt, hogy a főhomlokzatot leszámítva mindent elbontottak belőle, és újraépítették.
Gigaberuházások
Bár elég sok hatalmas beruházás a végéhez közeledik – mint a Liget Projekt és a Corvin-negyed –, még így is bőven találni Budapesten olyan projekteket, amik óriásinak mondhatók. Sőt, már kezdjük megszokni azt a tényt, hogy amint egy ilyen gigaberuházás befejeződik, kezdődik egy újabb. Ezek a fejlesztések meghatározzák Budapest városképét, sok közülük egészen meg is változtatja azt, ezért nem mindegy, hogy ezek milyen formát öltenek, éppen ezért övezi őket sokszor számtalan vita is.
Idén nyáron felépült a Nemzeti Atlétikai Központ Dél-Pest egykori ipari környezetében, ahol nemcsak egy stadion, de egy mindenki által látogatható, 10 és fél hektáros szabadidőpark is készült. A Corvin-negyednél idén elkészült a Corvin Innovation Campus első üteme, főbejáratánál a Psota Irénről elnevezett „parkkal”, úgyhogy a következő évekre már csak az irodaház második üteme van hátra, de a fejlesztő idén egy újabb nagyszabású városrehabilitációs projektet is bejelentett, Marina City néven. A tervek szerint a Duna-parti szakaszon, egy 14 hektáros volt ipari területen húznának fel egy új városrészt lakóházakkal, zöldterületekkel és magasházakkal – persze közel sem akkorával, mint a MOL-torony.
Ha már tervek, idén az is kiderült, mit terveznek az Árpád híd pesti hídfőjénél: Budapest második legmagasabb tornyáról láthattunk novemberben látványterveket, amely az MBH Bank új székházaként épülne meg. Sőt, év végére egy vitás bejelentés is napvilágot látott, amely szerint a kormány és egy arab beruházó szintén egy új városnegyedet látna szívesen az elhanyagolt Rákosrendező barnamezős területén. Itt egyelőre még nincsenek konkrétumok, ráadásul mindenki mást szeretne a helyen látni, van, aki zöldfelület-fejlesztést és lakóházakat, de van, akinek a luxuslakóházak és egy újabb felhőkarcoló képe lebeg a szeme előtt. Miután a mini-Dubaj néven elhíresült projekt híre napvilágot látott, a Főváros is kiadott néhány látványtervet, ő hogyan képzeli el a terület rendezését.
A Várnegyed visszaépítései idén már elég látványosak lettek, a Honvéd Főparancsnokság épülő kupoláját az állványzattal együtt már jól látható mindenhol, ráadásul a 280 kilós csúcsdísz is a helyén van. Tervek szerint a Várhegy legnagyobb kupolájában kilátó nyílik majd, míg az épületben a Budavári Palotanegyed látogatóközpontja és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kap majd helyet. Elérte legmagasabb pontját a József főhercegi palota is, amely bár az eredeti, historizáló stílusban épült fel, belső terei a mai kor elvárásaival születnek újjá. A Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervezte Vöröskereszt Egylet-székháznak elkészült a díszes homlokzata és a tetőhéjazata, de a bejáratot díszítő egykori oszlopok is a helyükre kerültek, és megkezdődtek a belső szakipari munkák is. A visszaépített épületek teljesen új funkciókat kapnak majd, de egy korábbi cikkünkben összeszedtük, mi minden működött ezekben a palotákban régen.
Tovább haladt a Citadella megújítása is, idén befejeződött a keleti erődfal, az ágyútorony külső és belső homlokzatának, valamint a lődomb rézsűinek tisztítása, javítása, míg a Szabadság-szobor mögötti részen kialakítottak egy látványos lépcsősort, valamint az ágyútoronynál, az északi és a déli falaknál megnyitották a falakat, és megkezdték az ágyútorony kilátóteraszának az építését.
Bár a Várnegyedben zajlik az eredetileg 1904-ben épült neogótikus Pénzügyminisztérium visszaépítése, ez már nem a Nemzeti Hauszmann Program része. A Fellner Sándor tervei alapján megvalósult palotáról már lebontották az építési hálót és a védőállványzat is eltűnt, így már látható a helyreállított torony és főhomlokzat.
Beruházásokból, új épületek átadásából és újabb nagy projektek bejelentéséből idén sem szenvedtünk hiányt, a mi kedvenceink közé mégis olyanok kerültek, mint a Viadukt megnyitása nyáron a rakparton vagy az Építészeti Múzeum leendő épületének tervei. Sajnos az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója idén sem haladt, a Biodóm továbbra is az enyészeté, és a Nagyvásártelep épületének és környezetének belengetett felújítását is csend övezi, de van még jó pár hely Budapesten, ami megérdemelné a figyelmet és a jó irányba való fejlesztést. Kíváncsian várjuk, mit hoz majd 2024 a budapesti beruházások terén, ami biztos, hogy év elején jövünk majd az átalakulásokat szemléző cikkünkkel.
