Keresés EN

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Az utazás hangjai: jellegzetes szignálok és történetük

Bim-bamok, csörgések, sípolások – a város hangjai, amelyeket nap mint nap hallunk a járműveken utazva. Vannak jellegtelenek, de olyanok is, amelyeknek történetük van, és még most is emlékszünk rájuk, pedig már rég nem hallottuk őket az utazásaink során. Az egyszerű hangsorok azonban nem mindig véletlenszerű figyelemfelhívások, hanem a sonic brandingnek, vagyis a hangokkal történő tudatos márkaépítésnek a részei.

A Tilinkó

Pistike, mi a nagypapád? – Vasutas! – Hát az apukád? – Az isvasutas! – És te mi leszel, ha nagy leszel? Víz-ve-ze-ték-sze-re-lő!” Már Weöres Sándort is megihlette a híres-nevezetes MÁV-szignál, hiszen Az éjszaka csodái költeményében a fél pentameteren keresztül idézi meg a mindenki által jól ismert szignál ritmusát. A pályaudvaron felcsendülő dallammal kapcsolatban számos – téves – legenda él; az egyik az, hogy az Operaház egykori főigazgatója, Petrovics Emil komponálta, és minden lejátszás után 15 fillér jogdíjat kapott. Úgy tartják, hogy amikor felesége, Galambos Erzsi megtudta, mennyi pénz állhat a házhoz, elkezdte számolni, egy nap hányszor és hány állomáson csendül fel a dallam. 

Csakhogy a szignál alkotója nem a neves zeneszerző, hanem Székely Tamás volt, aki más zeneművet nem komponált, talán ezért is volt csalódott amiatt, hogy nem valódi fő művéről, a MÁV URH-rádióhálózatának kiépítéséről kérdezgették az újságírók, hanem a nyúlfarknyi dallamról. Az ötlet, miszerint szignállal kellene feldobni a „Figyelem, figyelem! A x. vágányra szerelvény érkezik…” kezdetű, unalmas figyelmeztetéseket, Tamai János, a Keleti pályaudvar vezetőjének fejéből pattant ki a jobb utasélmény elősegítésének érdekében. Mivel az állomásokon felszerelt hangszórók csak egy szűk frekvenciasáv, vagyis gyakorlatilag a beszédhang lejátszására voltak csupán alkalmasak, ezért a dallam nem lehetett hangfelvétel. Székelyt bízták meg a hangjelzés létrehozására alkalmas szerkezet, az úgynevezett Dallamgenerátor létrehozásával. A MÁV ezután pályázatot írt ki a szignál hangszerelésére, amire titokban Székely is nevezett. A befutó a D-A-H-A-Fisz-G-Fisz dallamsor lett, amiért Székely 3000 forintot kapott, valamint további 5000 forintot a jövőbeli lejátszásokért (mennyivel kedvezőbb alku lett volna a lejátszásonkénti 15 fillér…). Az a hír járja egyébként, hogy a kapott összeget örömében egy éjszaka elköltötte kollégáival a Kéhli Vendéglőben.

A szignál először a Keleti pályaudvaron csendült fel 1973 októberében, egységesen pedig 1974. november 7-én került megszólaltatásra minden pályaudvaron. Az utasok szerették – a Tilinkó nevet adták neki –, de voltak természetesen más javaslatok is. „Ha az ember utazik, minduntalan hallja, hogy a bemondó signálja megszólal… Ilyenkor mindig azt gondolom, mennyivel stílszerűbb volna, ha ez a signál a »Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára« volna. Gondolom, ez egy kis derűt is jelentene az utasoknak, és a célnak is teljesen megfelelne” – írta a MÁV igazgatóságának Papp László nyugdíjas, mire a vasúttársaság azt a választ adta, hogy „a javasolt dallam hosszú, eszmei mondanivalója egyáltalán nem illik a korszerűsödő vasúti vontatásra, a vasúti közlekedésre vonatkozóan kedvezőtlen élcelődésre adna okot”.

Ahogyan az lenni szokott, többen is próbálták beazonosítani a jellegzetes dallamot. A Pest Megyei Hírlap 1988-as évfolyamában az egyik újságíró azt írta, őt a Tilinkó Weygand Tibor: Jaj, de ravasz dolog ez a tavasz című dalára emlékezteti:

Másvalaki Johann Sebastian Bach Magnificatja Et exultavit tételével, a ritornell utolsó ütemével hozta összefüggésbe a szignált, amiben maga Székely Tamás is látott némi hasonlóságot:

A Tilinkó ma már sajnos nem minden pályaudvaron hallható az országban, és nem minden bejelentés előtt. Több vasúti szignált is használnak: nemzetközi és IC-vonatok érkezésénél és indulásánál is más szignál hallatszik, és más hazai vasútüzemek is rendelkeznek saját szignállal, így a GYSEV vagy a HÉV.

Bőrönd Ödön

Bőrönd Ödön a Köröndön ül a kövön” Tamkó Sirató Károly gyermekversét a Kaláka Együttes dolgozta fel, a dallam jellegzetes motívumát aztán a BKV használta szignálként a 2000-es évek elején, egészen 2014-es kivezetéséig. Minden megálló bemondásakor megszólalt a szignál, majd bemondták a következő megállót. Az Urbanista 2014-es cikke szerint 2001-ben a BKV egy meghívásos pályázaton kérte fel Gryllus Vilmost a szignál készítésére. Több pályázó közül a Gryllus-féle művet választotta a vállalat, a dallamot egy szintetizátorral játszották fel. Vitézi Ágnes, a BKV marketingosztályának akkori igazgatója akkor azt nyilatkozta: „Nem érezzük fricskának a nóta szövegét, elvégre meglehetősen hétköznapi szituáció, hogy az embernek várnia kell a buszra”, ugyanis a vers úgy végződik, hogy Ödön a 4-es buszra vár a bőröndön ülve.

Ahogy a MÁV-hangszórók esetében is, úgy a BKV-nál problémát okozott, hogy a szignált némelyik jármű hangszórója meglehetősen torzan, recsegősen játszotta. Az azóta használt szignálok keletkezéstörténetéről sajnos sokat nem tudni, de az utastájékoztató hangok letölthetőek a BKV oldaláról, például a Bőrönd Ödön is többféle változatban.

Az ikonikus Malév-szignál

A 2012-ben, 66 év működés után megszűnt Malév szignálja – de akár hívhatjuk dallamának is – Presser Gábor szerzeménye. A zeneszerző először visszautasította a légitársaság felkérését, de sok unszolásra végül abban maradtak, hogy ha valami érdemleges az eszébe jut, akkor jelez. Már a Malévtől kifelé menet, a lépcsőházban eszébe jutott a dallam, amit a taxiban hazafelé utazva ismételgetett magában, nehogy elfelejtse, majd otthon lejegyezte, és kész is lett az első változat. Az elkészült zene egy csapásra lett minden idők legsikeresebb közlekedésiszignál-zenéje. A régi Malév-pilóták és -dolgozók pedig mind a mai napig a saját himnuszuknak tekintik a zeneszerző művét. Azóta 23 változat is készült belőle, az egyik legkülönlegesebb a Rúzsa Magdi előadásában hallható Széldal. Nekünk mégis a szintetizátoros, igazi 80-as évek hangulatot árasztó változat tetszik a legjobban, amit sajnos repülőgépen már nem, de telefoncsengőhangként annál többet hallhatunk a városban járva-kelve.

Kapcsolódó cikkek

Haverom a kalauz – A 30 éves Városi Tömegközlekedési Múzeumban jártunk Szentendrén

Csilingel, gurul, zakatol – Gyönyörködjünk a városban különleges közlekedési eszközökről

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Neked ajánlott

A