Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Az ember, aki LEGO kockákból építi meg Budapest ikonikus épületeit

Sokaknak leginkább a LEGO Masters műsora miatt lehet ismerős Dóczy Balázs, aki hivatásos LEGO-építőként zsűrizi a legkülönösebb építményeket építő versenyzőket. Ám ő az az ember, aki elkészítette tavaly elkészítette a Lánchíd LEGO oroszlánját, és aki megépíti a legikonikusabb budapesti épületek makettjeit. De hogy lesz valaki hivatásos LEGO-építő, hogy lett mára a gyerekjátékból felnőtteknek szóló hobbi, és melyik fővárosi épületet vagy városrészt szeretné megépíteni? Többek között erről is beszélgettünk vele interjúnkban.

We Love Budapest: Mi volt az első LEGO készleted, és van-e most valamilyen kedvenced?

Dóczy Balázs: Az első készlet, ami igazán a szívemhez nőtt és beindította a fantáziámat, az egy űrhajó volt, a 6980-as Galaxy Commander. Akkoriban ez egy hatalmas készletnek számított, ezért nagyon megörültünk a bátyámmal, amikor megláttuk az óriási dobozt becsomagolva a karácsonyfa alatt.

WLB: Hogyan vált a gyerekkori játék szenvedéllyé, majd komoly foglalkozássá, és hogyan lett belőled hivatásos LEGO-építő, mit jelent ez  egyáltalán ?

D. B.: Gyerekkoromtól kezdve rengeteget építettem együtt a bátyámmal, és az akkori lehetőségekhez képest elég érdekes dolgokat is készítettünk a kockákból. Építettünk várost, római kori arénát, űrhajókat, Technic autókat... Néhány év kihagyás után akkor fedeztem fel újra az építést, amikor az unokaöcséim is elkezdtek LEGO készletekkel játszani. Újból elkezdtem magamnak is készleteket venni, és mivel régóta csodáltam Budapest bizonyos épületeit, ezek közül kezdtem megépíteni néhányat. Amikor sikerült a Szent István-bazilika-makettemet kiállítanom magában a Bazilikában, és láttam, hogy mennyire tetszik az embereknek, éreztem, hogy szeretnék komolyabban foglalkozni ezzel.

Ekkoriban ismerkedtem meg az amerikai és a kanadai hivatalos LEGO-építők munkájával, amit rendkívül inspirálónak találtam, de akkor még nem is sejtettem, hogy egy napon majd együtt fogok vacsorázni és dolgozni velük. 2013-ban vágtam bele a hivatásos építésbe, megalapítottam a KOCKAműhelyt, ami a mai napig családi vállalkozásként működik, és az elmúlt 10 évben több mint 500 projektet valósítottunk meg, egyedi makettektől a szobrokon és mozaikokon át a közösségi építésekig és stoptrükkfilmekig. A cég szlogenjének azt választottam, hogy: „Ez nem csak játék”. Szerintem ez remekül kifejezi, hogy azon felül, hogy a LEGO alapvetően egy játék, messze túlmutat magán, és bármit ki lehet vele fejezni kreatív és játékos módon.

Idővel a budapesti LEGO Store-oknak, sőt a LEGO magyarországi irodájának is elkezdtem építeni. Több makettem és mozaikom díszíti az irodájukat, ha valaki megházasodik a cégen belül, akkor én tervezem és készítem az ajándékát, amit a kollégáktól kap. Ezenkívül minden évben van egy nap, amikor a világ összes LEGO-dolgozója egész nap csak játszik, és ezeket az építéseket is én szoktam tervezni a magyar irodának. 2017-ben ők ajánlottak be a LEGO Certified Professionals (LCP) programba, és így kerültem be ebbe az alig 30 fős kis csapatba. Elképesztően jó közösség: rendszeresen beszélünk egymással, megosztjuk a tapasztalatainkat, és időnként együtt is dolgozunk nagyobb munkákon. Az LCP program eredetileg onnan indult, hogy sok olyan megkeresés érkezik a LEGO cégekhez, aminek nem tudnak eleget tenni, hiszen a LEGO alapvetően készletek tervezésével és gyártásával foglalkozik. 

WLB: Több budapesti épületet is megépítettél az évek során, de hogyan lehet azt elérni, hogy élethű legyen, mire kell ilyenkor figyelni?

D. B.: Rengeteg minden kell ahhoz, hogy egy épület makettje élethűnek tűnjön a szemlélő számára. Az arányok betartásán kívül nagyon fontos a színek kiválasztása és kombinálása. Sokszor színekkel lehet például visszaadni olyan részleteket is, amelyek a valódi épületeken térbeli formákból állnak, viszont a maketten túl aprók ahhoz, hogy megépítsük őket. Természetesen minél nagyobb egy építmény, annál részletesebb tud lenni. Tudni kell kompromisszumokat is kötni a tervezés közben, és kiválasztani azokat a kulcsfontosságú részleteket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy visszaadjuk az eredeti épület karakterét. Más részleteket viszont muszáj elengedni, átformálni. Tehát egy-egy épület megalkotása nemcsak a valóság pontos, szolgai leképezése, hanem valódi interpretáció az adott médium – a LEGO kockák – keretein belül.

WLB: Melyik budapesti épületet építenéd meg még szívesen? Van valami tervben?

D. B.: Természetesen rengeteg tervem van a megvalósítás különböző fázisaiban. Nagyon szeretném valamilyen formában megépíteni az Országházat, de apró méretben is nagyon izgalmasan meg lehetne építeni akár egész városrészeket.

WLB: Melyik a legtöbb elemből álló építményed?

D. B.: Ha csak a kockák számát nézzük, akkor mindenképpen a Lánchíd oroszlánja a győztes, viszont ehhez csak huszonvalahány-féle kockát használtunk fel. Ugyanakkor például a szívemnek szintén nagyon kedves Zeneakadémia-makettem többszázféle kockából állt össze (viszont összességében csak nagyjából 20 ezerből).

WLB: Milyen zsűriként részt venni a LEGO Mastersben? Mi mindenre kell figyelned, és mit csináltok azokban az órákban, amíg a játékosok építenek?

D. B.: A LEGO Masters egy teljesen új és hihetetlenül izgalmas fejezet a pályafutásomban. Bár rengeteg játékot, csapatépítést és más foglalkozást terveztem és vezettem az elmúlt tíz évben LEGO kockák felhasználásával, a műsorkészítés sokkal bonyolultabb és nagy koncentrációt igénylő feladat. Igazi csapatmunka volt a műsor előkészítése és a forgatás, amelynek során minden stábtag végig hihetetlenül profi és segítőkész volt velem. Nagyon fura volt, hogy nem én építek, hanem csak megfigyelek másokat, de nagyon izgalmas feladat ez is. Amikor volt időm, egyébként beosontam a raktárba, és építgettem én is egy kicsit, mert hiányoztak a kockák.

WLB: Régebben többnyire Creator-készletek voltak, ami sokkal inkább szólt a fantáziáról, ma viszont már nagyon specifikus, gyűjtői darabokat adnak ki LEGO készletek formájában. Mit gondolsz erről? Hogyan változott az évek során a LEGO kockákkal való építés?

D. B.: Ma is ugyanúgy megvannak a kizárólag alapkockákat tartalmazó készletek, csak a nevük változik időnként. Annyi történt tehát mindössze, hogy ma sokkal, de tényleg sokkal nagyobb a paletta, amiből választani lehet. Ma nagyjából 15 000-féle kocka van gyártásban, két évtizeddel ezelőtt ennek csak a töredéke létezett. De ez se jelenti azt, hogy minden készen hullana az ember ölébe, csak azt, hogy sokkal pontosabban, részletesebben és kreatívabban lehet építeni, mint régen. A legnagyobb változás talán, hogy ma már rengeteg készlet készül kifejezetten felnőttek számára. Persze ettől a gyerekeknek szóló készletek is sokkal differenciáltabbak lettek, hogy a legkülönfélébb érdeklődésű gyerekek és felnőttek is megtalálják azt, amivel legszívesebben játszanak.

WLB: Miből merítesz leginkább inspirációt?

D. B.: Nagy érdeklődéssel követem a többi LCP munkáját, és azt gondolom, hogy mindannyian inspiráljuk egymást. Ezenkívül rengeteg elképesztően tehetséges építő van világszerte és Magyarországon is, akik nagyon szép alkotásokat készítenek. Végül az inspirációhoz nekem az is hozzátartozik, hogy teljesen más területen töltődöm – például biciklizem a kisfiammal, vitorlázom, vagy éppen kirándulunk a családdal –, hiszen ezek után friss lelkesedéssel tudom magam belevetni egy-egy új ötlet megvalósításába.

(Borítókép: KOCKAműhely)

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Neked ajánlott

A