Keresés EN

Látnivalók és kultúra

A nevét vesztett kerület és az ember, aki soha el nem hagyta azt – Hajós Andrással a XIII. kerületről beszélgettünk

A XIII. az egyetlen olyan Nagykörút menti kerület, amelyiknek nincs külön neve úgy, mint a többinek. Nincs egységes arculata sem, ahány része csak van, annyiféle hangulat és életstílus jellemző rá. Hogy milyen volt ideszületni, itt felnőni, és hogy milyen manapság az élet a XIII.-ban, arról a kerület szakértőjével, Hajós Andrással beszélgettünk a Pesten innen, Budán túl legújabb részében.

A XIII. kerületet öt városrész alkotja, és mindegyik más-más bolygó. Egyfelől ott van a kultúra és a gasztronómia egyik fővárosi fellegvárának tekinthető Újlipótváros. A Vizafogó manapság egy szinte teljesen újjáépített, dinamikusan fejlődő, modern, Duna-parti vizessport-központ. A Népsziget XIII. kerülethez tartozó, déli fele vadregényes, és kicsit olyan – a parti szakaszát leszámítva –, mint egy leharcolt és elhagyatott balatoni vidék. A Göncz Árpád városközpont még egy egészen új része a kerületnek, a lakóövezet nélküli, Árpád hídi közlekedési csomópont tartozik ide. Végül, de nem utolsósorban ott van mind közül a legnagyobb, Angyalföld, az egykori ipari és munkásvidék, amiből az egész XIII. kerület kinőtt. 2013-ig pedig a Margitsziget is a kerülethez tartozott, míg át nem került a Fővároshoz.

Hivatalosan 1938 óta beszélhetünk XIII. kerületről, ebben az évben született, a már említett Angyalföldből meg az V. és a VI. kerületektől elvont városrészek hozzácsatolásából. Ekkor még neve is volt: Magdolnaváros. Csakhogy a névadó Horthy Miklós felesége, Purgly Magdolna volt, ami a II. világháború után természetesen nem maradhatott így, másikat viszont nem kapott, így 1945 óta a XIII. kerület egyszerűen csak XIII. kerület. Ipari jellegét a rendszerváltást követően veszítette el, amikor a kerület vezetése szerkezetváltást valósított meg: a kereskedelem és a szolgáltatások kerültek az előtérbe a hagyományos ipar helyett. A gyárak helyét irodaházak, modern lakóházak és parkok foglalták el, a folyamat pedig a mai napig tart, jelenleg ez Budapest legdinamikusabban fejlődő kerülete.

Hajós András a XIII. kerületben született, ott nőtt fel, soha el nem költözött onnan, a mai napig ott él. Igazi reneszánsz ember: szociológusként végzett, de nem ezzel vált híressé, hanem Emil.RuleZ! nevű zenekarával, majd tévés szereplései által, volt műsorvezető, standupos és zsűritag is. Manapság elsősorban az interneten, azon belül is a YouTube-on találjuk meg őt, ahol több népszerű videósorozata fut. Amiről a legtöbben ismerik, az a még a tévében indult zenei műsorfolyam, a Dalfutár, ami jelenleg a 9. évadát tapossa. A jó beszélőkével és remek humorral megáldott Hajós András a Pesten innen, Budán túl legfrissebb részében a XIII. kerülettel kapcsolatos élményeiről mesél a maga kissé csapongó, de rendkívül szórakoztató módján.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Neked ajánlott

A