Friss nyitás a VI. kerületben: egy sarokra az Andrássy úttól, a Rózsa utca és az Aradi utca sarkán találni a Pikszist, ami egy labirintusszerű, de könnyen bejárható kulturális közösségi tér, ahol galériát, kávézót, rajziskolát és egy lemezboltot is találunk, sőt, rövidesen egy vintage ruhabolttal is gazdagodik a hely. És ez még nem minden, mert van egy üresen álló helyiségük is, és az is jól látható, merre nőhetnek tovább. Az alapkoncepció (a képzőművészet és a zene harmóniája) viszont már most megvan, és működik is.
Bár kapásból nem tudunk még egy olyan helyet mondani, ahol a zene és a képzőművészet ennyire összefonódna egymással, mint a Pikszisben, a gondolat maga nem új abból a szempontból, hogy milyen sok a képzőművészből lett zenész, és hogy hány zenész ragad ecsetet néhanapján a mikrofon vagy a hangszer helyett. Valahogy a kettő – a zene meg a képzőművészet – között mindig is nagy volt az átjárás. A képeknek mindig van zeneisége, a zenéknek pedig képszerűsége, talán ennyi csak a megfejtés, de nyilván egy szakavatott ember, aki mindkettőben nyakig otthon van, pontosabban meg tudná ezt világítani. Mint például a Pikszist megálmodó és megnyitó páros, Horváth Zsófia és Fonyódi Ákos.
A november 10-én megnyitott Pikszis már ránézésre is bevonzza az embert:
szinte minden hófehér (jó érzékkel itt-ott vannak azért színek) és minimalista, a hely belsőépítészeti terveit meg a kivitelezést is az Individin Design Studio végezte el, a vezető építész-tervező Krauth Veronika útmutatása alapján. A Pikszis arculatát pedig Elek Gita készítette el. Bár a hely nagy és zegzugos, labirintusszerű, mégis az volt a cél, hogy átlátható és könnyen bejárható legyen. Amikor a nyitónapon ott jártunk, a második benyomásunk az volt – az első a jó ízlésű és vonzóan minimalista arculatra való őszinte rácsodálkozás –, hogy annak ellenére, mennyi helyiségből áll össze a Pikszis, nem lehet eltévedni benne, minden azonnal megjegyezhető, de az is, hogy melyik helyiség az, ami még kiadó.
A zegzugosság miatt elsőre talán nem tűnik fel, de a Pikszis egyáltalán nem kicsi. Belépve rögtön a kávézóban találjuk magunkat, ahonnan indulhatunk fel az emeletre a lépcsőn vagy balra, sőt egy üvegfalrészen keresztül a kávézó mögött található Soul Cure Records lemezboltba is átlátni. Ha felmegyünk a lépcsőn, az emeleten találjuk a Pikszis irodáját, mellette pedig a Pikszis Analóg Kör nevű rajziskolát, ahol kortárs képzőművészek és/vagy nagy gyakorlattal bíró rajz- és művészettanárok vezetik az órákat. Lehet hozzájuk jelentkezni abszolút kezdőként és haladóként is, meg akkor is, ha lebeg már előttünk valamilyen kisebb-nagyobb rajzcél. A lényeg, hogy meglegyen az emberben a rajzolás és a művészet szeretete. Jelentkezni egyelőre a közösségi médiás oldalakon lehet, de rövidesen elindul a Pikszis weboldala is, és akkor majd azon keresztül nyílik rá a jelenleginél is egyszerűbb lehetőség.
A Pikszis első kiállítása Hidasi Zsófia színes, hajtogatott papírmunkáit mutatja be, melyek nemcsak a galériarészben láthatók, hanem a kávézóban, illetve a galériából a lemezboltba átvezető folyosón is, így azzal, hogy megnézzük az épp aktuális kortárs művész vagy művészcsoport tárlatát, a Pikszist is bejárjuk. A galériarész egyébként arra is alkalmas, hogy más típusú rendezvényeket (például könyvbemutató, író-olvasó találkozó, beszélgetések, akusztikus koncertek) is megtartsanak benne. A galériából két irányba mehetünk: ebből nyílik a vintage ruhaüzlet, illetve innen tudunk továbbhaladni a lemezboltba, ami már Ákos terepe, a képzőművészeti vonalat és a kávézót ugyanis Zsófi viszi.
Ákos húsz éve gyűjt lemezeket, egyfelől, mert érdekli a téma, másfelől, mert mint DJ is játssza azokat, harmadsorban pedig a méltán népszerű, idén 15 éves Budabeats kiadó egyik vezetője. A Soul Cure Records elsősorban a vinylekre összpontosít, sok a használt lemez, de hazai és külföldi újdonságok, ritkaságok és érdekességek is találhatók az üzletben. Nagyjából minden zenei irányt lefednek, de azért van fő csapásirány, a soul, a jazz meg a hiphop és ezek rokon műfajai.
Az egész Pikszist lágyan belengi a lemezboltban szóló zene, ez pedig csak erősíti és színesíti a hely egyébként is közvetlen és barátságos hangulatát.
A Pikszissel a zene és a képzőművészet iránt rajongók két legyet üthetnek egy csapásra. De az is simán elképzelhető, hogy a kortárs képzőművészet iránt érdeklődő itt szeret bele a zenébe, sőt fordítva is könnyen megtörténhet. De aztán az is előfordulhat, hogy valaki csak egy minőségi specialty kávéra meg egy croissant-ra ugrik be ide, és aztán egy jóleső esztétikai élménnyel gazdagabban meg pár vinyllel a hóna alatt távozik, illetve azzal az elhatározással, hogy hazaérve bejelentkezik a Pikszis Analóg Kör rajziskolába. A Pikszis jelenleg vasárnap kivételével mindennap nyitva tart: hétköznap 11-től 19 óráig, szombaton pedig 10-től 16 óráig. Ha felkeressük őket, és bejárjuk a helyet, talán kedvet kapunk valami ide illőhöz, ugyanis van még pár kiadó helyiségük, és ahogy néztük, a szintén szépen rendbe hozott pince irányába is lehet majd terjeszkedni. Egyszóval, nemcsak sok zene meg képzőművészet van a Pikszisben, hanem még potenciál is.
