Az ősz egyet jelent a szüreti időszak beköszöntével, ami a gazdag hazai borrégióknak rengeteg munkát jelent, számunkra pedig újabb és újabb finom borokat. De mégis, hogyan kell szüretelni? Hogy készül a bor? Mi történik a szőlővel? Mi az a csömiszkölés? És milyen egy könnyű vörösbor? Egyáltalán, mi folyik itt? – teszi fel a kérdést a három részes websorozat, melynek megválaszolásában Turai Barnabás, akit leginkább a Síkidegvagyok Instagram-oldal alapítójaként ismerhetünk, és mindenre kapható jóbarátja, Linczényi Márkó segít. A cimborák bejárták hazánk meghatározó borvidékeit, és miközben szórakoztató élcelődéseiken mulatunk, mindent megtudhatunk a szüretelésről, a borokról, és jobban megismerhetjük, mi is kerül a boroshordókba, majd a palackokba.
Cikksorozatunk korábbi részében már beszámoltunk Barna és Márkó kalandjainak első felvonásáról, melyet a Mi folyik itt? websorozatban követheünk nyomon. Ekkor a két jóbarát a Balatonfüred-Csopaki borvidéken járt, és a Figula Pincészetben vetették bele magukat a kemény munkába.
Városi fenegyerekek a borok birodalmában
Barnának és Márkónak, a két városi fenegyereknek természetesen fogalma sincs, hogy mi folyik itt, és teljesen vakon vágtak bele a szüretelésbe.
„Barna szerencséjére a bornak van kultúrája, hosszú történelme és hagyományok hada lengi körül, azaz ez egy tökéletes terep ahhoz, hogy annyit tudálékoskodjon, amennyit nem szégyell. Vagy épp, amennyit Márkó enged neki.”
„Barna szerencséjére a bornak van kultúrája, hosszú történelme és hagyományok hada lengi körül, azaz ez egy tökéletes terep ahhoz, hogy annyit tudálékoskodjon, amennyit nem szégyell. Vagy épp, amennyit Márkó enged neki.”
Kettejük dinamikájának kulcsa Márkó pikírt megjegyzéseiben és Barna visszafogottabb, és (eggyel) tapintatosabb személyiségében rejlik, a websorozatból tehát nemcsak a szüretelésről és a borvidékekről tudhatunk meg többet, de remekül szórakozhatunk a két srác kalandjain.
Új kihívások a Szekszárdi borvidéken
Márkó és Barna a Balaton után a Szekszárdi borvidék felé vették az irányt, ahol a Heimann Családi Birtokon merültek bele – szó szerint könyékig – a szüretelés és a borkészítés rejtelmeibe.
A Szekszárdi borvidék a Szekszárdi-dombságon és a Geresdi-dombság északkeleti részén terül el. A forró nyár és a hosszú meleg ősz kedvez a kései érésű szőlőfajtáknak (kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, olaszrizling, rajnai rizling), melyeket így ízgazdagság és szép színek jellemeznek.
Fontos szerepe van a kékszőlő-termesztéshez kiemelten kedvező lösznek is, ami aktív meszet tartalmaz, így lényegesen gazdagabb, komplexebb ízvilágot kölcsönöz az itt születő boroknak. A borvidék három zászlós bora a kadarka, a kékfrankos és a szekszárdi bikavér.
A borvidék egyik ikonikus pincészete a Heimann Családi Birtok. A család 1758 óta él Szekszárdon, idősebb Heimann Zoltán közel harminc éve alapította a borászatot. A borkészítés során a teljes érettségre és az üdítő gyümölcshangsúlyra törekednek, ami egyben Szekszárd védjegye is.
Igyekeznek minimalizálni a technológiai beavatkozásokat – borászati eszköztáruk legfontosabb elemei a jól karbantartott hordók, az érlelésre szánt idő és a megfontolt házasítások.
Igyekeznek minimalizálni a technológiai beavatkozásokat – borászati eszköztáruk legfontosabb elemei a jól karbantartott hordók, az érlelésre szánt idő és a megfontolt házasítások.
Csömiszkölés, könnyed vörösek és borajánló
Barna és Márkó tisztességgel megdolgozik a borászatban, azonban a csömiszkölésre még ők sem voltak teljesen felkészülve, az pedig, hogy mit takar a már hangzása alapján sem valami finom kézimunkának ígérkező tevékenység, azt az alábbi videóban nézhetitek meg:
A vörösborok kapcsán gyakori előítélet, hogy testes és nehéz italok, de manapság egyre inkább teret nyernek a könnyű vörösborok, erről Ifj. Heimann Zoltán mesél:
Ha pedig nem tudjátok eldönteni, hogy melyik fajtával kezdjétek az ismerkedést a vörösek birodalmában, akkor nézzétek meg idősebb és ifjabb Heimann Zoltán ajánlását:
A tokaji aszú nyomában
A szüreti túra utolsó felvonásaként Márkó és Barna a Tokaji borvidék felé vette az irányt, ahol a Bott Pincében próbáltak a végére járni, hogy mi folyik itt.
„Habár az már korábban kiderült, hogy a srácok számára egész mást jelent a siker, mint a borászoknak (leginkább egymás vérnyomásának felpumpálását). De, mint az köztudott: a lehetetlen nem létezik. Főleg Tokaj-Hegyalján, ahonnan az egész világot meghódította az aszú.”
„Habár az már korábban kiderült, hogy a srácok számára egész mást jelent a siker, mint a borászoknak (leginkább egymás vérnyomásának felpumpálását). De, mint az köztudott: a lehetetlen nem létezik. Főleg Tokaj-Hegyalján, ahonnan az egész világot meghódította az aszú.”
A Tokaji borvidéket húsznál is több kistelepülés alkotja, melyek többségében a Bodrog mentén sorakoznak, a Zemplén lankáin és a Kopasz-hegy között. A térség mikroklímája egyedülálló: az augusztus és a szeptember jellemzően szárazabb, majd egy párásabb időszak következik, ami teret nyit az aszúképződéshez szükséges Botrytis cinerea gomba áldásos hatásának: a szőlőszem elveszíti víztartalmának jelentős részét, magas cukorkoncentrációt ér el, és mézes, friss vagy aszalt gyümölcsös (hárs, akác, kajszi és bors) aromák alakulnak ki benne.
Az aszút minimum tizennyolc hónapig érlelik fahordóban. A borvidék engedélyezett szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a kövérszőlő, a kabar és a zéta.
Az aszút minimum tizennyolc hónapig érlelik fahordóban. A borvidék engedélyezett szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a kövérszőlő, a kabar és a zéta.
A Tokaji borrégió és borvidék egyedülálló borászati adottságait és több száz éves kultúrateremtő képességét, értékét 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottság világörökségi címmel ismerte el.
Borászok Borásza a Bott Pincében
A borvidék egyik fontos borászata a Bott Pince, amelynek arca, borásza és lelke, Bodó Judit, aki férjével, Józseffel vezeti a vállalkozást. A ma 9 hektáros birtokot 2006-ban alapította, jelenleg évi 15 ezer palackot készítenek.
