Keresés EN

Budapest

A napkirálynő, az űrszakács és a habitológus – Budapestiek, akik külföldön lettek híresek

Senki sem próféta a saját hazájában, szokták mondani, de azért mégiscsak meglepő, hogy hány olyan tudóst, feltalálót és művészt találunk, akik a fővárosban születtek, de végül külföldön lettek híresek. Mi pedig anélkül találkozunk alkotásaikkal, találmányaikkal, hogy tudnánk, alkotójuknak komoly magyar kötődése van.

Cikkünkben 5 olyan hírességet mutatunk be, akik Budapesten születtek, ám a világ más táján mégis jobban ismerik őket, mint itthon. 

Aki kiszámolta az Apollo–11 pályáját

Szebehely Győző (1921–1997): Budapesten született, 1944-ben szerzett diplomát a Műszaki Egyetemen, 1947-ig itt volt tanársegéd, majd ezt követően Amerikába távozott. Még Magyarországon kezdett foglalkozni a háromtest-probléma vizsgálatával. Az űrutazás szempontjából roppant izgalmas kérdéskör azzal foglalkozik, hogyan alakul az űrben az egymással kölcsönhatásban lévő égitestek pályája. Az alapvetően elméleti kutatás egyből gyakorlativá vált, amikor megszülettek az első űrszondák és műholdak, majd 1961-ben elindult a holdprogram. Alcímünk persze túlzás, hiszen 

a holdra szálláson mintegy 400 ezer ember dolgozott, így Szebehelynek sem egyedül kellett szembenéznie a problémával.

a holdra szálláson mintegy 400 ezer ember dolgozott, így Szebehelynek sem egyedül kellett szembenéznie a problémával.

Még a Yale Egyetemen dolgozott, amikor 1967-ben elkészítette Pályaelmélet (Theory of Orbits) című munkáját, valószínűleg ennek köszönhetően hívták meg 1968-ban Austinba, ahol az egyetem Űrmérnöki Intézetének igazgatója lett, ebben a minőségében szerzett elévülhetetlen érdemeket az Apollo11 nyolcas alakú pályájának megtervezésében. Munkásságáról itt olvashatunk bővebb összefoglalást, a fenti videón pedig a tudós által kiszámolt pályát láthatjuk. 

A napkirálynő

Telkes Mária (19001995): 1920-ban a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) diplomázott, doktori fokozatát is itthon szerezte meg. Innen Amerikába költözött, ahol napenergiával kezdett foglalkozni, és 

már 1934-ben az USA egyik legsikeresebb nőjének tartották. 

már 1934-ben az USA egyik legsikeresebb nőjének tartották. 

1939-ben Bostonba költözött, ahol a napenergia hasznosítását kezdte kutatni. Egyik legizgalmasabb szabadalma a napenergiával működő hordozható lepárló, amelynek segítségével sótalanítani lehet a tengervizet. A szerkezet a II. világháborúban is jól jött az amerikai hadseregnek. Mintegy 20, javarészt napenergiával kapcsolatos szabadalmát jegyezték be, de olyan is akad, amely a hideg tárolásával kapcsolatos, és a klímaberendezéseket forradalmasította. Ám igazi napkirálynővé mégis az épületek napenergiával működő fűtésrendszerének megalkotása tette. 

Aki miatt finom az üdítő és enni lehet az űrben

Jókay-Ihász Lajos (19241993): Izgalmas és nagyon XX. századi történet Jókai Mór késői leszármazottjáé, aki ugyan Budapesten született, de később Hathalompusztán, a családi birtokon nevelkedett, majd a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolán, Mosonmagyaróváron kezdte meg tanulmányait. A háború miatt azonban elvégezni nem tudta a főiskolát, haza kellett mennie, hogy a németek ne hordhassák szét a családi gazdaságot. Jókay hamar rájött, hogy ha az oroszok nyernek, akkor jön a téeszesítés, ha a németek, akkor pedig az elszámoltatás, így 

lóháton Ausztriába ment, ahonnan Amerikába utazott tovább. 

lóháton Ausztriába ment, ahonnan Amerikába utazott tovább. 

Kalandos úton jutott az USA-ba, ahol befejezte az egyetemet, majd Chicagóban, az amerikai hadsereg élelmiszer-kísérleti intézetében kezdett dolgozni, a világűrben is fogyasztható élelmiszerek előállításán. Munkája olyan sikeres volt, hogy John Glenn, az első amerikai asztronauta, aki megkerülte a Földet, az általa kifejlesztett táplálékot fogyasztotta útja során, élelmiszerei pedig ma is szerepelnek az amerikai hadsereg felszerelésében. A kutató az űrbeli kitekintés után sem pihent, később 

részt vett az aszpartám vegyület felfedezésében, amit ma is előszeretettel használnak üdítőkben. 

részt vett az aszpartám vegyület felfedezésében, amit ma is előszeretettel használnak üdítőkben. 

Aki megalkotta Pierre Cardin otthonát

Antti Lovag (19202014): 1920-ban született Budapesten, orosz és finn szülőktől, majd Stockholmban tanult hajóépítést, végül pedig Párizsban lett az organikus építészet egyik úttörője, vagy ahogy a 60-as évektől hívta magát, habitológus. Társaival, Pascal Häusermann-nal, Jean-Louis Chanéackal és Jacques Couëlle-lel ebben az időszakban kezdtek olyan házak megvalósításába, amelyek formáit a természet ihlette, és harmóniában vannak az emberi testtel. Így jutott el a gömbformához, tervei szerint épületeiben még a bútoroknak is gömbformája volt. 

Első buborékházát 1968-ban kezdte tervezni, az épület 30 évig készült, 1998-ban műemlékké nyilvánították. Az 1975 és 1991 között felépült, Palais de Bulles elnevezésű buborékháza pedig évekig a híres divattervező, Pierre Cardin tulajdonában volt, a francia Riviérán pedig több izgalmas épületet is tervezett. Bár Párizsban lett híres, itthon pedig alig ismerjük, ő magyarnak tartotta magát. 

Mondrian harcostársa, akiről éttermet neveztek el Hollandiában

Huszár Vilmos (18841960): Bár egy néhány évvel korábbi kiállításnak köszönhetően Bakkarajáték című festménye plakát formában is beköszönt Budapestre, Korcsolyázók című festménye pedig hasonlóan szórakoztató, mégsem mondhatjuk, hogy jelentőségéhez mérten ismerjük Huszár Vilmos munkásságát. A festőművész Budapesten született, és bár a nagybányaiakkal is kapcsolatba került, már 1905-ben, 21 évesen Hollandiába vándorolt, majd Hágában telepedett le. Itt olyan alkotókkal került kapcsolatba, mint Theo van Doesburg és Piet Mondrian, így lett ő is alapítótagja a De Stijl című folyóiratnak, amely a kubizmusból kifejlődő neoplaszticizmus törekvéseit foglalta össze, de helyet adott a többi fontos avantgárd irányzatnak is. Bár Doesburg és Mondrian később eltávolodtak egymástól, a két művész és a folyóirat jelentősége vitathatatlan a holland művészetben. 

Huszárt azonban nem úgy kell elképzelni, mint aki nagy alkotók farvizén evezget. Bár sok festménye magángyűjteményekbe került, érdekesek Gerrit Rietvelddel közös makettjei és a Virginia cigarettamárka teljes vizuális megjelenésének általa készített tervei is. Bár rengeteg művét csak fényképről ismerjük, a legtöbb holland jól tudja, ki volt Huszár, Delftben pedig étterem is viseli a nevét, éppen abban az épületben, ahol egy általa tervezett csodás üvegablakot is láthatunk. Hágában alkotásai több gyűjteményes kiállításon is láthatók voltak, művei olyan külföldi intézményekben is szerepelnek, mint a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum vagy a New York-i MoMA. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Neked ajánlott

A