„Egyre halványabb az esélye, hogy Eminemet el tudjuk hozni a Szigetre” – Kádár Tamás-interjú

We Love Budapest: Tavaly jelentős probléma volt a por az aszály miatt, most pedig szinte az ellenkezője okozhat gondot a sok eső vagy egy hirtelen érkező vihar miatt. Hogyan lehet ezekre és a klímaváltozás okozta további szélsőségekre felkészülni?

Kádár Tamás: Tavaly ugye valóban egy extrém időjárási körülmény volt, ami miatt kialakult a porhelyzet, hiszen két és fél hónapig nem esett az eső a fesztivál területén. Most kicsit a másik végletet tapasztalhattuk az utóbbi napokban, hetekben, egy kiemelkedően esős időszakon vagyunk túl, de úgy néz ki, hogy szerencsések leszünk, és mire elindul a Sziget, ez már nem lesz probléma.

Az időjárási szélsőségek valóban kihívást és kockázatot jelentenek, ezekre évről évre készülni kell, nyilván az észszerűség határain belül, tehát az nem életszerű, hogy a fesztivál egész területét leburkoljuk, már csak az érzékeny természeti környezet miatt sem. Az eső ellen a közlekedési útvonalakat igyekszünk elsősorban használhatóan tartani, míg a por ellen egy környezetkímélő vegyszert találtunk, és már az építés alatt ezzel kezeltük az utakat, de úgy néz ki, hogy ebből így is maradni fog. 

WLB: Főként főműsoridőben rendszeresen kialakulnak egyes helyszíneknél nagyobb tömegek, elsősorban a K-híd a szűk keresztmetszet, de a FreeDome-ban is volt már több feszült helyzet egy-egy népszerűbb előadónál. Ezekre a helyzetekre milyen megoldásaitok vannak, illetve hogyan lehet megelőzni őket?

K. T.: A K-hídon, elsősorban a headlinerek fellépését követő, valóban rossz tapasztalatok miatt, tavaly kialakítottunk egy új, zsilipelős módszert, ami azt jelenti, hogy szakaszosan engedjük ki a látogatókat, ez a mi megítélésünk szerint nagyon jól vizsgázott, míg nagyon nagy baj esetén a H-híd felé is tudjuk terelni az embereket, ha a szükség úgy hozza.

A sátorral fedett színpadoknál nagyon sokat segített, hogy míg korábban ezek oldalt zárt helyszínek voltak a hangszigetelés miatt, az elmúlt években már oldalról nyitott sátrakat használunk, így folyamatosan tud ki- és beáramlani a tömeg, ráadásul úgy, hogy közben a hangszigetelés sem vesztett a hatékonyságából. Mióta ezt alkalmazzuk, szerencsére nem tapasztaltunk olyan eseteket, mint a sokat emlegetett Stromae-koncert esetében. 

WLB: Ha ránézek a line-upra, most már régóta látszik egy olyan tendencia, hogy a Nagyszínpad szinte teljesen elment a mainstream irányába, míg a FreeDome mintha egy teljesen másik fesztiválon lenne. Tudatos, hogy ennyire szétválasztjátok a mainstream és az alternatív vonalat, vagy ezt szimplán a várható nézőszám hozza így?

K. T.: Abszolút tudatos, és a többi helyszínnél is figyelünk rá, hogy míg a Nagyszínpad elsősorban a populáris zene terepe, főként a headlinereket illetően, addig a többi színpad kvázi minifesztiválként tudjon működni a Szigeten belül. A FreeDome, a Colosseum, a Party Arena, a dropYard és a Global Village esetén is igyekszünk az adott műfaj legjobbjaiból, legizgalmasabb feltörekvő előadóiból válogatni, attól függően, hogy éppen kik érhetők el, kik turnéznak, de a Sziget programját szerintem nem helyszínenként érdemes nézni, hanem egységes egészként. Ha valaki csak egy headlinerre kíváncsi alapvetően, az is biztosan fog találni számára új, friss és érdekes fellépőket egy-egy napon, a 6 nap alatt pedig főleg, plusz ott van még a rengeteg nem zenei program, amiket a látogató egy arénakoncert áráért megkaphat, hiszen a napijegyek árát ezekhez a koncertekhez képest lőjük be.

WLB: Évek óta megfigyelhető, hogy a legtöbb előadó inkább a júniusi, júliusi időszakban turnézik Európában, míg augusztusban ha 4-5 kiemelkedő név egyszerre érhető el, az már nagy szó. A VOLT-ról azt mondtad a HVG podcastjében nemrég, hogy abba rokkant bele, hogy túl nagy neveket hoztatok el Sopronba, ami hosszú távon nem volt fenntartható. Van realitása egy esetleges helycserének a naptárban?

K. T.: Nincs, a Sziget most már nagyon jól beépült az augusztusi dátumra, ráadásul a június végi időpont még sok országban az egyetemi szorgalmi időszakra esik, ami a nemzetközi közönség szempontjából erős befolyásoló tényező. Ezt a Balaton Soundnál is megtapasztaltuk, csak azzal, hogy egy héttel előrébb hoztuk, vannak olyan országok, ahonnan érezhetően kevesebb vendég érkezett. Emiatt fel sem merült, hogy a Sziget a nyár elejére kerüljön, sőt, már a 2024-es dátumot is tudjuk, és dolgozunk a jövő évi line-upon. 

WLB: Az elmúlt 10-15 évben nagyon kevés előadó nőtt akkorára, hogy kérdés nélkül headlinerstátuszba lehessen pozicionálni, ráadásul többen közülük eleve csak nagyon ritkán lépnek fel fesztiválokon, vagy egyáltalán nem (Taylor Swift, Beyoncé, Harry Styles, Coldplay). Ez jelenthet problémát a fesztiváliparnak hosszú távon?

K. T.: Már most probléma, hogy a stadionturnék megeszik a fesztiválokat, viszont az is várható, hogy ennek az ellentéte is kialakul, és bizonyos előadók kimondottan fesztiválokra fognak specializálódni, én azt gondolom, hogy például a hiphop vissza fog térni a fesztiválokra. A Sziget esetében mindenesetre olyan szempontból szerencsénk van, hogy sokféle műfajnak adunk teret, így a merítési lehetőségünk is nagyobb, de ez abszolút létező jelenség, amivel bizonyos zenekarok esetén, például a Red Hot Chili Peppers egy ilyen, már még régebb óta küzdünk. Ha egy előadó ritkán fesztiválozik, és azt sem a Sziget időszakában teszi Európában, akkor hiába tudjuk kifizetni a gázsijukat, nem fogjuk tudni elhozni őket. 

WLB: 2017 óta tartozik a Sziget a Superstruct Entertainment portfóliójába, számos más európai fesztivál mellett. Ez tud segíteni az imént említett helyzeten vagy a szervezés más aspektusaiban?

K. T.: Igen, elsősorban a booking területén ennek élvezzük az áldásos hatását, hiszen majdnem 90 fesztivál tartozik ebbe a körbe, az információáramlás pedig elég jó a rendezvények között. Ha egy fesztivál megállapodik egy fellépővel, arról a többiek is tudnak, így ha több fesztivál is érdeklődik az adott név iránt, egyszerre több ajánlatot is tudunk küldeni neki, egy ilyen miniturné pedig sokkal vonzóbb, mint egyetlen koncertlehetőség. Augusztusban a Szigeten kívül még négy, kimondottan nagynak számító Superstruct-fesztivál van, velük nagyon jól működik ez a fajta kooperáció.

WLB: Emiatt lehetnek előnyben egyébként az olyan fesztiválok, amik egyszerre két helyszínen is futnak párhuzamosan ugyanazzal a line-uppal, mint például a Reading / Leeds vagy a Rock am Ring / Rock im Park?

K. T.: Igen, ráadásul ezzel az árakat is felverik, amiben persze nem csak ők a bűnösök, de azt, mondjuk, simán megteheti a Reading és a Leeds, hogy Eminemnek olyan páros ajánlatot ad, amiért csak emiatt a két fesztivál miatt átjön Európába, de nem ad koncertet máshol, hiszen alapvetően ő vígan elvan csak az amerikai piacon is. Ezek miatt nekünk is egyre halványabb esély mutatkozik rá, hogy el tudjuk hozni őt a Szigetre.

WLB: Idén debütálnak a fix áras ételek a fesztiválon, ezt hogyan kell majd elképzelni? Mennyire volt nehéz ezt átvinni a vendéglátósokon?

K. T.: Hogy pontosan hogyan kell elképzelni ezt, arra egzakt választ nem tudok adni, de azt el tudom mondani, hogy mi mit kértünk a vendéglátósoktól. Ez az, hogy mindenkinél legyen legalább egy főétel, ami nem kerülhet többe 2500 Ft-nál, mert azt látjuk, hogy most már nem nagyon van különbség az itthoni és a nyugati-európai élelmiszer-, valamint éttermi árak között, és a Szigeten kapható ételek sem feltétlenül olcsóbbak már, mint a nyugati fesztiválokon. Nagyon bízom benne, hogy a vendéglátós partnerek kreatívan és komolyan állnak a kérésünkhöz, és inkább abból az irányból fogják meg a dolgot, hogy ha a legolcsóbb ételük is jó minőségű, akkor másnap akár már a drágábbakat is szívesebben választják a vendégek. 

WLB: Milyen most a kapcsolat Budapest vezetésével?

K. T.: Súrlódások mindig is voltak, és mindig is lesznek, de a mostani városvezetéssel már túl vagyunk a nehezén a dolognak, egy hosszú távú szerződésben már sok mindent rögzítettünk, amelyek mentén tudunk előre tervezni. Ehhez nekünk kellett bevállalni egy jelentős bérletidíj-növekedést, ugyanakkor a környezetvédelmi törekvések a Főváros és a mi számunkra is nagyon fontosak, ezért ebben nem is volt vita köztünk. Ebben a keretrendszerben a mostani lesz a második Sziget, és már most azt érezzük, hogy sokkal könnyebb ennek mentén együtt dolgozni. Ami még hátravan, az a K-híd felújítása, ennek ügyében a Szigetnek, a Fővárosnak és a III. kerületnek közösen kell majd megoldást találnia. 

WLB: Hogyan látod a fesztivál és a város viszonyát, mennyire erősíti egymást Budapest és a Sziget vonzereje?

K. T.: Szerintem ez egy nagyon jó szimbiózis, a Sziget nagyon sokat ad hozzá Budapest és Magyarország büdzséjéhez is, és míg a politika viszonylatában nagyon sok kritika éri az országot, addig a Sziget nemzetközi szinten továbbra is pozitív üzenetet közvetít, de a legtöbb külföldi turista is még mindig ekkor érkezik hozzánk. És igen, Budapest is rengeteget ad hozzá a Sziget megítéléséhez, egy ilyen menő városban lévő fesztivál nem csupán önmagában értelmezhető, hanem egy teljes turisztikai élmény is jár mellé. Ha a semmi közepén, egy szántóföldön tartanánk a Szigetet, biztosan sokkal nehezebb lenne ennyi látogatót vonzani a világ minden részéről.