Fénysorompórendszert készítettek az Árpád hídra, hogy védje a fehér kérészeket a dunai rajzásuk során. A kékfényű lámpákra azért volt szükség, hogy a dunavirágokat a víz felszíne közelében tartsa, ugyanis azok jellemzően felrepültek a hidak közvilágítása felé. Az esti rajzáskor a kérészek a vízfelszínről tükröződő poláros fényt követik, ám amikor hidakhoz érnek, azok árnyéka miatt elveszítik a tájékozódó képességüket és el kezdik keresni a vizet. Az erős fényű hídlámpák felé igyekeznek, viszont a fényvisszaverő felület itt nem a víz, hanem az úttest lesz, és tévedésből ide rakják le a petéiket. Ez pedig nemcsak rájuk nézve veszélyes, hanem közlekedési szempontból is.
A Budapest Közút koordinálásával az Árpád híd négy pillérén nyolc darab kékfényű lámpát helyeztek el, amik segítik a kérészek tájékozódását.
A Budapest Közút koordinálásával az Árpád híd négy pillérén nyolc darab kékfényű lámpát helyeztek el, amik segítik a kérészek tájékozódását.
A dunavirág több mint 40 év után 2012-ben jelent meg újra a Dunán, ami jelzi, hogy folyamatosan tisztul és javul a vízminőség, ugyanis a kérészek korábban a kedvezőtlen táplálékviszonyok és a szennyezettség miatt tűntek el. A fénysorompórendszert először a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon építették ki, idén kísérleti jelleggel telepítették az Árpád hídra is. A kérészek rajzása este történik (ha nincs eső), 10-14 napon át tart majd, azonban a folyamat kezdetét nem lehet pontosan belőni, ugyanis nem mindig ugyanakkor rajzanak. Az alábbi videón pedig meglehet nézni, milyen az, amikor a Dunát ellepik a kérészek.
Forrás: Budapest Közút
