Berobbant a nyár, a kánikulában pedig nehéz programot találni, épp ezért azt javasoljuk, hogy menjetek múzeumba! A Szépművészeti Múzeum falai között nemcsak hűsölhetünk, de izgalmas alkotások között töltekezhetünk is. A Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulójára rendezett kiállítás után egy újabb jeles évfordulót ünnepelhetünk: Reigl Judit (1923–2020) születésének 100. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bemutatja az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjaként ünnepelt mester utolsó rajzsorozatát.

Reigl Judit a történelem viharos éveiben, 1941-ben kezdte meg tanulmányait Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Szőnyi István volt a mestere. A római Magyar Akadémia ösztöndíjával még Olaszországba is kijutott, azonban ösztöndíját megszakították, útlevelét elkobozták, haza kellett térnie. Nem sokkal később felajánlottak neki egy moszkvai ösztöndíjat, ahol politikusok portréinak megfestésére kapott volna lehetőséget. Azonban Reigl a fojtogató légkör elől, és hogy művészi szabadságát megőrizhesse, Franciaországba menekült, ahol művészetét hamar elismerték. Első kiállításának katalógusához egyenesen André Breton, a szürrealizmus egyik atyja írt előszót. Reigl műveire kezdetben a szürrealizmus jegyei voltak jellemzőek, majd a lírai absztrakt felé fordult, végül az amerikai absztrakt expresszionista irányvonal volt rá nagy hatással, köztük például Jackson Pollock művészete is. 

Reigl Judit az európai absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alakja volt, alkotásait pedig a világ legnagyobb múzeumaiban, gyűjteményeiben láthatjuk.

Reigl Judit az európai absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alakja volt, alkotásait pedig a világ legnagyobb múzeumaiban, gyűjteményeiben láthatjuk.

Mielőtt Reigl Judit Franciaországban telepedett volna le, fiatal évei alatt meghatározó volt számára a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye:

„Naponta látogattam a Szépművészeti Múzeumot. Ha meggondolom, tizenéves koromban már egy voltam a mesterséggel, mindent láttam és kipróbáltam… Ha a régiekre gondoltam, minden festészeti problémám azonnal meg volt oldva. Nem a múltba kellett visszatekintenem, önmagamba tekinthettem…”   

„Naponta látogattam a Szépművészeti Múzeumot. Ha meggondolom, tizenéves koromban már egy voltam a mesterséggel, mindent láttam és kipróbáltam… Ha a régiekre gondoltam, minden festészeti problémám azonnal meg volt oldva. Nem a múltba kellett visszatekintenem, önmagamba tekinthettem…”   

Éppen ezért Reigl Judit születésének századik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum eddig nem látott kis méretű műveinek bemutatásával tiszteleg a művész előtt; a Haláltánc című kiállításon utolsó rajzsorozatát láthatjuk. Az egyedülálló grafikai anyag Reigl életének páratlan képes krónikája, amely úgy összegzi termékeny éveit, ahogyan csak a halál kapujából visszatekintve lehet.

A több mint száz művet bemutató kiállítás egyszerre értelmezhető hazatérésként és testamentumként, hiszen a tárlat létrehozói Reigl Judit kívánságát teljesítik azzal, hogy rajzait a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található kedvenc festményeivel együtt állítják ki. 

A több mint száz művet bemutató kiállítás egyszerre értelmezhető hazatérésként és testamentumként, hiszen a tárlat létrehozói Reigl Judit kívánságát teljesítik azzal, hogy rajzait a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található kedvenc festményeivel együtt állítják ki. 

A tárlat nemcsak tisztelgés a három éve elhunyt, világszerte ismert magyar származású alkotó előtt, de egyben új rálátást ad a gyűjtemény remekműveire is.

Reigl látásmódját jórészt a múzeum gyűjteményében fiatalon felfedezett remekművek határozták meg. Courbet korai, monumentális vászna, a Birkózók volt az első kép, amely igazán megrendítette a tizenhét éves pályakezdő művészt. Az évek során az alkotás több változatát is megfestette, köztük a kiállításon is látható 1966-os, Birkózók című falfestményét. 

Leonardo Lólábtanulmányai és Delacroix Villámlástól megriadt ló című képe éppoly fontosak voltak Reigl utolsó alkotói korszakában, mint első látásra, nyolc évtizeddel korábban. Fra Angelico Jelenetek a sivatagi remeték életéből (Thebaid) című művének részleteit már az 1950-es években készült szürrealista műveiben idézte, de a motívumok a kései rajzokon is felismerhetők. 

A kiállított művek párbeszédet folytatnak Cranach, Dürer, Gaddi, Goltzius, Goya, El Greco, Hans Baldung Grien és más mesterek műveivel, melyeket ő maga oly sokszor csodált és másolt budapesti diákévei alatt.

A kiállított művek párbeszédet folytatnak Cranach, Dürer, Gaddi, Goltzius, Goya, El Greco, Hans Baldung Grien és más mesterek műveivel, melyeket ő maga oly sokszor csodált és másolt budapesti diákévei alatt.

A kiállított művek fiatalos lendülettel érzékeltetik az esendő öregkort; a művész vonalvezetése akkor is magabiztos maradt, amikor látása már romlani kezdett. Pontos volt emlékezete is: a Haláltánc megannyi személyes élményt, egyetemes jelképet és műalkotást felidézve ad átfogó képet életéről és munkásságáról. A kiállítás része a sorozat rajzaival összevágott filmfelvétel, amelyen a Haláltáncon dolgozó Reigl Judit látható.

A Reigl Judit Haláltánc című kiállítást 2023. szeptember 3-ig lehet megnézni a Szépművészeti Múzeumban, a földszinti Michelangelo-teremben. A kiállításról itt találtok további információkat, a belépőt a helyszínen vagy online ide kattintva tudjátok megváltani.

Címkék