Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Aki nélkül a hollywoodi filmzene egész másképp csengene – Best of Wagner a Müpában

Richard Wagner még a feketeöves komolyzene-rajongóknak is nagy falat, például a monumentális opera-ciklusa, a négy műből álló Nibelung gyűrűje majdnem 15 órát ölel fel. De talán kevesen tudják, hogy megírásakor ugyanazokból a germán és skandináv mítoszokból merített ihletet, amikből később Tolkien is inspirálódott, vagy hogy zeneművei mekkora hatással voltak a filmzenékre, motívumait és szereplőit felismerhetjük a Marvel- és a Star Wars-filmekben is. Ha még csak most ismerkedünk Wagnerrel, akkor június 21-én a Müpában kockázatmentesen kóstolhatunk bele a zeneszerző világába, ahol a teljes életműből válogatva hallgathatunk meg lenyűgöző részleteket. A Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője, Fischer Ádám ezekből vezényel egy csokorra valót a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén.

A fővárosban immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapesti Wagner-napokat, ahol beléphetünk a világhírű német zeneszerző különleges világába, utunkon pedig nem más kísér, mint a Kossuth-díjas karmester, Fischer Ádám, aki a kezdetektől fogva meghatározó szereplője a koranyári Wagner-napok hatalmas sikert arató operaelőadásainak.

Wagner operái talán még a komolyzene-rajongóknak is nagy falatnak tűnhetnek, hiszen hatalmas ívű alkotásai még a világ legnagyobb operaházainak is kihívást jelentenek. A már említett Nibelung gyűrűje tetralógiához, vagy ahogy emlegetni szokták, a Ringhez már az 1876-os bemutatáskor saját fesztivált álmodott meg a zeneszerző a bajorországi Bayreuth-ban, a kifejezetten erre a célra épített operaházban.

Wagner nemcsak saját korában számított igazi felforgatónak, de a mai napig érezhetjük hatását a popkultúrában, például a hollywoodi filmzene és a videójátékok hangszerelése is más lenne Wagner nélkül. 

Wagner nemcsak saját korában számított igazi felforgatónak, de a mai napig érezhetjük hatását a popkultúrában, például a hollywoodi filmzene és a videójátékok hangszerelése is más lenne Wagner nélkül. 

A zeneszerző dolgozta ki a Leitmotiv, azaz a vezérmotívum technikáját, ami megalapozta a modern filmzene írást. Wagner minden karakterhez, sőt a drámai elemekhez is társított egy-egy zenei motívumot, mely végigkísérte  az előadást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatók például már azelőtt tudják, hogy hamarosan érkezni fog egy sárkány, mielőtt az színre lépne. De Wagner nemcsak a filmek és videójátékok soundtrackjeire volt hatással, hanem például olyan kortárs zeneszerzők is merítettek tőle, mint John Williams, a Star Wars-filmek zenéinek alkotója. 

Wagner dallamai pedig olyan további blockbusterekben is felcsendülnek, mint az Apokalipszis most, a Benjamin Button különös élete vagy az Alien: Covenant, de a vájt fülű nézők már a Marvel filmekben is felfedezhették Wagner motívumait. Például a 2011-es Amerika kapitány-film főgonosza, Red Skull Wagnert hallgat hegyi laboratóriumában, a DC-képregényekből ismert Hellboy ősképe pedig egyértelműen Siegfried figurája.

Ha szeretnénk jobban megismerni, hogy milyen dallamok gyűrűztek be napjaink popkultúrájába, akkor érdemes ellátogatni a Budapesti Wagner-napokra. Különösen június 21-én az Istenek és hősök címre keresztelt előadásra, ahol a legnépszerűbb Wagner dallamok csendülnek majd fel a Müpa lenyűgöző akusztikájú, Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, melyek századjára meghallgatva is ellenállhatatlanul lenyűgözik a közönséget. Hét műből nyolc részletet hallhatunk majd:

„a bolygó hollandi nyitányát hallgatva magával ragad a monda titokzatossága és a háborgó őselem, a tenger ereje, a Tannhäuser bevezető zenéjében átéljük a földi és égi szerelem egymással vívott küzdelmét, a Lohengrin részleteiből a titokzatos Grál-lovagot övező nemes tisztaság és elementáris öröm sugárzik, a Nászinduló pedig talán a legismertebb Wagner-zenemű. A Trisztán két híres, összekapcsolt zenekari szakasza a szenvedély izzásával hat ránk, A mesterdalnokok nyitánya méltón közvetíti egy középkori német város polgárainak büszke tartását. Az istenek alkonya Gyászindulója minden idők legnagyobb drámai erejű halotti zenéinek egyike, a zárószám, A walkürök lovaglása pedig olyan elszántságot és energiát sűrít magába, amilyennel csak mítoszi csodalények rendelkezhetnek” – olvashatjuk a Müpa ajánlójában.

„a bolygó hollandi nyitányát hallgatva magával ragad a monda titokzatossága és a háborgó őselem, a tenger ereje, a Tannhäuser bevezető zenéjében átéljük a földi és égi szerelem egymással vívott küzdelmét, a Lohengrin részleteiből a titokzatos Grál-lovagot övező nemes tisztaság és elementáris öröm sugárzik, a Nászinduló pedig talán a legismertebb Wagner-zenemű. A Trisztán két híres, összekapcsolt zenekari szakasza a szenvedély izzásával hat ránk, A mesterdalnokok nyitánya méltón közvetíti egy középkori német város polgárainak büszke tartását. Az istenek alkonya Gyászindulója minden idők legnagyobb drámai erejű halotti zenéinek egyike, a zárószám, A walkürök lovaglása pedig olyan elszántságot és energiát sűrít magába, amilyennel csak mítoszi csodalények rendelkezhetnek” – olvashatjuk a Müpa ajánlójában.

Fischer Ádám és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar pedig a garancia arra, hogy valóban felsőfokú élményben lesz részünk, és kockázatmentesen ismerhetjük meg a világ egyik leghíresebb életművének lenyűgöző részleteit.

Az előadásról itt találtok további infókat, és itt tudtok rá jegyet vásárolni.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Neked ajánlott

A