Ma már csak egy aranykeretes tükör őrzi az Arizona mulató egykori fényét a Mai Manó Házban. Így tündökölt és bukott el a Nagymező utcai világhíres mulató, ahová a walesi herceg és egy indiai maharadzsa is ellátogatott.
Ki gondolná, hogy a Mai Manó Házban egy Arizona nevű mulató működött, miután a fényképészeti stúdiót 1931-ben eladták egy Amerikából hazaérkező házaspárnak,
Ki gondolná, hogy a Mai Manó Házban egy Arizona nevű mulató működött, miután a fényképészeti stúdiót 1931-ben eladták egy Amerikából hazaérkező házaspárnak,
![](https://welovebudapest.com/i/22/arizona2-getty.exact1980w.jpg)
Rozsnyai Sándornak és feleségének, Senger Mariska (Sugár Mici) táncosnőnek, aki később Miss Arizona néven vált ismertté. Az orfeum, melyet később „csodabárként” emlegettek, 1932. december 16-án, pénteken nyitotta meg kapuját a Nagymező utcában, és pillanatok alatt sokkal híresebbé vált, mint a szomszédos Moulin Rouge. Beszédes, hogy Európa akkori egyik legmodernebb mulatójának Sándor Pál Miss Arizona című filmje is emléket állít, amelyben Marcello Mastroianni alakítja a tulajdonost, Rozsnyai Sándort.
![](https://welovebudapest.com/i/6b/mtva-arizona-mulatof-bn19690101007.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/46/mtva-arizona-mulatofmafi19471855014.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/75/mtva-arizona-mulatof-to19820419071.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/c8/magyar-fotogra-fusok-ha-za-mai-mano-ha-z-ko-ro-si-tama-s08557.exact1980w.jpg)
„Felöltöztette a lányokat, hogy aztán levetkőztethesse őket”
A mulató megnyitásához filmbe illő, kalandos út vezetett.
A mulató megnyitásához filmbe illő, kalandos út vezetett.
Rozsnyai édesapja először pincérként dolgozott, majd jól meggazdagodott a bukaresti gőzmosodák üzemeltetéséből, később New Yorkban mozi üzemeltetésbe fogott. Legkisebb fia, Sándor zenében nagyon tehetséges volt, 15 évesen a Metropolitan Operaházban volt korrepetitor. Tökéletes zongorajátékára a világhírű karmester, Arturo Toscanini is felfigyelt, csakhogy a családi biznisz befuccsolt, Rozsnyaiék visszaköltöztek Pestre. Sándor a Jardin de Paris nevű mulatóban kezdett dolgozni karmesterként (az állásra eredetileg egy törpét akartak felvenni), és itt ismerkedett meg leendő feleségével, a Jardin táncosnőjével, Sugár Micivel.
Az egyre híresebbé váló művészpár nem érte be Magyarországgal, itáliai turnéra indultak társulatukkal, a Rozsnyai Revüvel, amely 1927-ben lett világhírű. A házaspár, mely az út során nagyon meggazdagodott, 1930-ban a pesti Royal Orfeumban és a Magyar Színházban lépett fel, majd a Moulin Rouge-ban tett látogatásuk után vették észre a szemközti épületet, és kitalálták, rendkívüli mulatót nyitnak Arizona néven.
![](https://welovebudapest.com/i/c2/arizona1-getty.exact1980w.jpg)
A névötlet Szomory Dezsőtől jött, aki Miss Arizonának akarta átkeresztelni Micit, mivel „vörös haja a prérik tüzére emlékeztette, szeme szelídsége pedig a sivatagéra”. Ezután Rozsnyainét is mindenki csak Miss Arizonaként emlegette.
A névötlet Szomory Dezsőtől jött, aki Miss Arizonának akarta átkeresztelni Micit, mivel „vörös haja a prérik tüzére emlékeztette, szeme szelídsége pedig a sivatagéra”. Ezután Rozsnyainét is mindenki csak Miss Arizonaként emlegette.
Szilágyi Julianna egykori táncosnő az Arizonában 2013-ban, 91 évesen azt nyilatkozta, Miss Arizona büszke nő volt, aki szerette magát mutogatni. A mulatóban olyan műsorokat adtak, mint például a Fáraó álma, ahol Miss Arizona volt a fáraónő, akit körbeugráltak a táncoslányok. A mulatóban 20-as állandó létszámmal dolgoztak, a fluktuáció viszont nagy volt, mert Miss Arizona gyakran cserélte le a táncosnőit fiatalabbakra. A 25 éves már idősnek számított – persze ez alól a szabály alól egyedül a szépasszony képezett kivételt. Molnár Gál Péter újságíró azt írta róla, Mici olyan madám volt, aki „felöltöztette a lányokat, hogy aztán levetkőztethesse őket”. Megtanította a gyakran nehéz sorsú lányokat viselkedni, incselkedni, fodrászokkal, pedikűrösökkel, manikűrösökkel csinosította őket, de arra mindig is vigyázott, hogy ő legyen az egyetlen dáma az orfeumban. Bár a műsort a férje állította össze, Mici vitte a könyvelést, és ő építette a brandet, tartotta a kapcsolatot a politikailag befolyásos vendégekkel –
állítólag Mussolini lányának, Eddának ajándékozott egy feketepárduc-kölyköt.
állítólag Mussolini lányának, Eddának ajándékozott egy feketepárduc-kölyköt.
![](https://welovebudapest.com/i/c3/magyar-fotogra-fusok-ha-za-mai-mano-ha-z-ko-ro-si-tama-s08524.exact1980w.jpg)
„Minden forgott, emelkedett”
De miért volt különlegesebb az Arizona, mint a szomszédos Moulin Rouge? Örkény így írt erről Bubi című elbeszélésében:
„Az Arizona mégis más volt, a szórakoztatóipar nagyüzeme, több száz alkalmazottal, még a pincéje, a gépháza is látványosság. Minden forgott, mozgott, emelkedett. A páholyok liftek voltak, elektromos legyezőkkel, asztali telefonnal, amivel a másik asztalt fel lehetett hívni. A táncparkett forgott, a közepe emelkedett vagy leszállt, a mennyezet bonyolult emelők és csigák rendszerét takarta… Hát azt látni kellett. És micsoda közönség, barátom! Angolok, franciák, németek, olaszok. És a nők – erről jobb nem beszélni. Az ember nem tud utána elaludni.”
„Az Arizona mégis más volt, a szórakoztatóipar nagyüzeme, több száz alkalmazottal, még a pincéje, a gépháza is látványosság. Minden forgott, mozgott, emelkedett. A páholyok liftek voltak, elektromos legyezőkkel, asztali telefonnal, amivel a másik asztalt fel lehetett hívni. A táncparkett forgott, a közepe emelkedett vagy leszállt, a mennyezet bonyolult emelők és csigák rendszerét takarta… Hát azt látni kellett. És micsoda közönség, barátom! Angolok, franciák, németek, olaszok. És a nők – erről jobb nem beszélni. Az ember nem tud utána elaludni.”
A mulatóban olyan technikai megoldásokat alkalmaztak, amelyek a korban rendkívül modernnek számítottak. A lépcső üveglapokból állt, és ahogy rájuk lépett a vendég, felfelé emelkedő, lefelé ereszkedő skálahangsort adott ki minden egyes fok, miközben különféle fények villantak fel. A színpad középen körbe-körbe forgott a zongora körül, a páholyokat oldalt le lehetett süllyeszteni a pincébe, ahol egyedülálló ventilációs rendszer gondoskodott arról, hogy a vendégek ne kapjanak hőgutát. Ha intimitásra vágytak, a kék gombbal teljesen elszeparálhatták a páholyt a nézőközönségtől, vagy diszkréten kisétálhattak a hátsó ajtón. A szeparékban elhelyezett telefonokon a világ bármely pontjára telefonálhattak, de akár a szomszédos szeparéval is cseveghettek.
A mennyezetet úgy alakították ki, mint a csillagos égboltot teliholddal, galambokkal, esetenként hóeséssel. Középen egy csillár lógott, amiről tizenhat varietéhölgy csünghetett le egyszerre, akiket drótkötélen eresztettek alá. Állatokat is szerepeltettek a show-kban, például tevét vagy elefántot.
Az Arizonában nemcsak revütáncosnők, de olyan híres művészek is felléptek, mint Rátonyi Róbert színművész, Alfonzó, Rodolfo vagy Cziffra György zongorista. A mulatóban többször is megfordult Karinthy Frigyes, de ide jártak a kor politikusai is, Szálasi, Gömbös Gyula, ifj. Horthy Miklós, persze leginkább inkognitóban. A legismertebb vendég a walesi herceg volt, de látogatást tett hét feleségével a haidarábádi maharadzsa is.
Állítólag Szántó Gyula Havi 200 pengő fixszel című dala is itt született, nem véletlenül. A hely nagyon drága volt, egy szendvicset 200 pengőért árultak, ami egy havi fizetése volt egy átlagpolgárnak. Ennek ellenére az Arizonában nemcsak a felső tízezer fordult meg, tolvajok, szélhámosok, csalók, provokátorok, ügyetlen zsonglőrök is jártak erre.
![](https://welovebudapest.com/i/a5/magyar-fotogra-fusok-ha-za-mai-mano-ha-z-ko-ro-si-tama-s08543.exact1980w.jpg)
A történelem elsodorta
A mulató pontosan a nyitás dátuma után 12 évvel, 1944. december 16-án zárt be. Pedig az Arizona még a háború alatt is nagyon jól ment, de a vendégkör megváltozott, német, olasz tisztek jártak ide, általában egymás után kémkedni. Közülük többen is arra figyelmeztették Miss Arizonát, hogy váljon el zsidó származású férjétől, amit ő soha nem tett meg. 1942-ben egy szörnyű tragédia is beárnyékolta a házaspár életét: fiuk, Lajos, becenevén Pipi a sorkatonai szolgálattól való félelmében, a második behívó kézhezvételekor véget vetett az életének.
Miss Arizona elhatározta, megmenti férjét a rettenetes sorstól, s újra és újra megvesztegette a hatóságokat. Igyekezete ellenére 1944 márciusában a Gestapo mégis elhurcolta Rozsnyait, az utolsó előadást már nélküle tartották meg. Felesége még ekkor is megpróbált megtenni mindent, hogy kiszabadítsa férjét; állítólag felvette a kapcsolatot egy SS-tiszttel, hogy drágakövekért cserébe átadja neki Rozsnyait.
![](https://welovebudapest.com/i/6c/arcanum-arizona.exact1980w.png)
A nő beült az érte küldött fekete autóba, de soha többé nem látta senki. Valószínűleg a Dunába lőtték. Rozsnyai Sándor 1945. február 26-én lelte halálát az oranienburgi koncentrációs táborban.
A nő beült az érte küldött fekete autóba, de soha többé nem látta senki. Valószínűleg a Dunába lőtték. Rozsnyai Sándor 1945. február 26-én lelte halálát az oranienburgi koncentrációs táborban.
![](https://welovebudapest.com/i/d6/magyar-fotogra-fusok-ha-za-mai-mano-ha-z-ko-ro-si-tama-s08529.exact1980w.jpg)
Az Arizonából a németek az utolsó csavarig mindent elvittek, csupán egy aranykeretes tükröt hagytak, ami máig őrzi az egykori mulató fényét. A kifosztott helyiséget a felszabadulás után bérbe vette egy eszpresszótulajdonos, aki irodalmi varietéket tartott a már páholyok nélküli, üres mulatóban. A kabarétréfák nem arattak sikert, a varieté bezárt, üzlethelyiség és kiállítóterem lett belőle 1981-ig, amikor Kazimir Károly létrehozta új kamaraszínházát, a Thália Stúdiót. A nyitó előadás a Miss Arizona című darab volt, amely újrateremtette az egykori különleges világot, a csodabár káprázatos miliőjét. Az Arizona egykori helyszínét ma a Thália Színház használja előadásokra.
![](https://welovebudapest.com/i/48/magyar-fotogra-fusok-ha-za-mai-mano-ha-z-ko-ro-si-tama-s08532.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/f1/magyar-fotogra-fusok-ha-za-mai-mano-ha-z-ko-ro-si-tama-s08558.exact1980w.jpg)