látnivalók és kultúra

szerkesztés

Kortalan szépségű üvegek egy budai patikus házában – Az Hommage à Glass kiállításon jártunk

Szerzők

  • Nagy Zsófia

2022. 08. 11. 11:41

Csodás üvegtárgyak és az ezeken áttetsző barokk és rokokó freskók, titkos udvar és egy izgalmas magángyűjtemény várnak bennünket augusztus 25-ig a De la Motte–Beer-palotában, az Hommage à Glass – Hódolat az üvegnek című kiállításon. Talán kevesen tudják, hogy a magyar üvegművesség elmúlt mintegy 700 évét a legnagyobb külföldi cégekkel vetélkedő gyáripar, irigyelt technikai innovációk és különleges tudás szegélyezi, a jelen művészei pedig méltó módon folytatják a megkezdett hagyományt.

A Várnak a megszokott, elegáns látványosságai mellett van egy rejtett arca is. A macskaköves utcákat határoló homlokzatok mögött titkos kertek, pincék bújnak meg, a korábban itt éltekre pedig számtalan apró részlet emlékeztet. Az üvegkiállításnak helyt adó De la Motte–Beer-palota hangulata éppen ilyen rejtélyes. A hűs udvarban fügefa és virágzó hortenziák közt romantikázhatunk, az épületben pedig a hangulatos falépcsőn fölérve jókora világos termek és közel 250 négyzetméternyi csodás, 18. századi festett falfelület vár bennünket.

Fotó: Kakas Mihály

A palota De la Motte Ferenc báró és az utána itt élő Beer József Kajetán császári és királyi katona-gyógyszerész ízlését dicséri. Beer mintegy 40 évig dolgozott az épületben, ebből 30 évet családjával itt is élt, a megmaradt enteriőrökből pedig még ma is jól látszik, hogy milyen lehetett az egykori tulajdonos. A termekben megrendezett üvegkiállítás egyik legjobb része, hogy a koncepció szervesen beépíti a korabeli gazdag patikus életmódját is.

A tárlat elején dr. Sík Attila műgyűjtő kollekciójának segítségével tekinthetjük át a magyar üvegművesség történetét, amelynek útját bőven szegélyezték innovációk és különleges felfedezések is. Kevesen tudják például, hogy a Tiffany-gyár irizált üvegfelületei a lengyel származású, Magyarországon élt vegyész, Pantocsek Leó Valentin találmányának köszönhetők, Sovánka István színköpenyes üvegeinek csodás árnyalatai teljesen egyedülállóak a szecessziós művészetben, csakúgy, mint a Giergl Henrik gyárában készült, úrihímzések világát idéző tárgyak vagy a múlt század közepének különleges találmánya, a Veress Zoltán és Suha Zoltán nevéhez fűződő fátyolüveg.

Reneszánsz üvegkancsó

Fotó: Kakas Mihály

Sovánka István vázája

Fotó: Kakas Mihály

Fátyolüveg váza

Fotó: Kakas Mihály

A történeti áttekintés után azonban hamar továbblépünk a legfrissebb magyar üvegművészet felé. Gyönyörködhetünk például Doktor Melinda különleges, konyakmeggyre hasonlító desszerteskészletében vagy Kohut-Görömbei Luca hulladék borosüvegekből készült terítékeiben.

Doktor Melinda: Onyx – desszertestál

Fotó: Kakas Mihály

Továbbhaladva eltávolodunk a funkcionalitástól, viszont az üvegtárgyak egyre inkább kapcsolódnak a palota építtetőinek életéhez. A következő terem például szalon lehetett, ahol a korabeli arisztokrata hölgyek jókedvűen csevegve, a hideg ellen ajtókra és ablakok elé akasztott kárpitokkal védekezve kis csészéikből ízlelgették a méregdrágának számító csokoládét. Ezeket a kárpitokat idézi meg Hegyvári Bernadett Tryptichon című alkotása, míg Horváth Márton és Smetana Ágnes művei Pantocsek Leó Valentin munkásságát viszik tovább, James Carcass Transient című üvegének áttetsző, szürrealista formái pedig különleges hatást keltenek a térben.

Smetana Ágnes: Irizált húzott, öntött, hengerelt edények

Fotó: Kakas Mihály

Horváth Márton: Irizált vázák és levélnehezék

Fotó: Kakas Mihály

Innen érkezünk meg a passiószobába, amit a tulajdonosok mély vallásosságára utalva a szenvedéstörténet jeleneteivel díszítettek. A falfestés azonban csak nyomokban maradt meg, különleges hatást kelt, ahogy a szakrális témákhoz kapcsolható üvegtárgyakon átsejlik az egykori festés. Smetana Ágnes Könnyszekrénye vagy Pattantyús Gergely munkája által megidéződik a falusi közösségek egyszerű vallásossága, Füri Judit vagy Sipos Balázs alkotásain jóval összetettebbek a szimbólumok. 

Darabos Anita DLA: Robinzon – A szakrális tér miatt a mű kapcsán inkább Noé bárkájára asszociálunk, nem az eredeti tartalomra

Fotó: Kakas Mihály

A következő terem hálószoba lehetett. Az itt található freskók könnyed, nőies, virágos díszeikkel szórakoztató ellentétet alkotnak a környezetükben található geometrikus alkotásokkal, Vida Zsuzsa, Borkovics Péter vagy Köblitz Birgit munkáival. Az ezt követő kicsi sarokszobában Rafael, Mihály és Gábriel arkangyalok, illetve Szűz Mária és Nepomuki Szent János patikusszakmára és védelmezésre utaló alakját láthatjuk a falakon, Sipos Balázs Life is life című, hasonlóan erős szimbólumokkal dolgozó alkotása mögött.

Sipos Balázs: Life is Life

Fotó: Kakas Mihály

A tárlat utolsó része felé haladva bekukucskálhatunk a család egykori konyhájába, majd elérkezünk az árkádsor lodzsájához, ahol az épület hátsó részében berendezett szállások felé lehetett továbbhaladni. Itt többségében nagy méretű, technikai szempontból bravúros üvegtárgyakat helyeztek el. Csodálatos az ezeken átsütő fényt szemlélni, Fűri Judit Változás, Idő, Élet című alkotásán pedig egyéni módon idéződik föl Róth Miksa üvegeinek világa is.

Egyszóval rejtett, finom miniuniverzumra bukkanhatunk ezen a gyönyörű helyszínen, ami egyszerre kecsegtet a felfedezés ízével, a régmúlt egy érdekes szeletének és a ma üvegművészetének megismerésével.

Hasonló tartalmak

Admin mode