Megnyílt a nagyközönség előtt Göd elfeledett kertje – A Huzella Kertben jártunk

Múlt

Az 1890-es évektől a módos pesti polgárok szívesen építkeztek Gödön, ennek emlékeit még ma is láthatjuk a Duna közelében található kis utcákban. A Huzella Kertben található alsógödi villát még Arany János építette fiának, Arany Lászlónak, egyes források azonban arról írnak, hogy maga Arany László vásárolta meg a területet és építette a villát. (A gödi Duna mellett található sétányt is róla nevezték el, amely a kert közelében található.) A csodás földszintes épülethez egy fatorony csatlakozott, ahonnan remek lehetett a kilátás a Duna irányába, egészen a Duna-kanyarig el lehetett látni. A kastélyt az 50-es évek után sajnos átépítették, úgyhogy ma már teljesen más arcát mutatja. Csak a bejárati ajtó vasrácsa őrzi a régi korok emlékét.

1892-ben Huzella Elek, a Váci utcai nagy sportáruház olasz származású tulajdonosa (a neves orvos-biológus, Huzella Tivadar édesapja) vásárolta meg a területet. Majd 1930-ban Huzella Tivadar hazai és külföldi támogatással létrehozta az alsógödi Biológiai Kutatóállomást. A professzor fő kutatási területe a rák volt, de olyan neves orvosok is dolgoztak itt, mint a Nobel-díjas sebész Alexis Carrel vagy Max Planck német fizikus. Magát Huzellát is jelölték Nobel-díjra, de szerencsétlenségére pont Szent-Györgyi Alberttel egy időben.

1950-es végrendeletében a kertet az ELTE-nek adományozta. 

A következő időszakban az ELTE Természettudományi Karához tartozó Gödi Biológiai Kert több egyetemi tanszéknek is otthont adott. Ekkor „modernizálták” a villát is, amely sajnos teljesen elvesztette a régi arculatát. 2014-ig az MTA Duna-kutató Intézete is itt működött. 2011-ben vált az ELTE Füvészkert telephelyévé, és régi tulajdonosa tiszteletére felvette a Huzella Kert nevet. Jelenleg is kertészeti honosítás és stressztűréskutatások zajlanak a helyszínen. Összesen 16 épületet tartanak számon, a a főépületektől az üvegezett növényházon át a vegyszerraktárig.

Jelen

A Huzella Kert a 2000-es évek óta csak bejelentkezéssel volt látogatható, de 2022 márciusában a fejlesztési munkálatok idejére is megnyitották a közönség előtt. A Jávorka Ádám utca 14. szám alatt nyíló régi, zöld kapun belépve rögtön az új Békaliliom ösvénybe botlik a látogató, amely a kerten körbevezetve mutatja be a terület történetét.

A mulcsos sétányon haladva szinte megelevenednek a régi békeidők és az utánuk következő időszakok is a tanösvénytáblák fotói által. Számos szebb időszakot is megélt, jelenleg üresen álló vagy elhagyatott épülettel is találkozhatunk utunk során. 

A kastély bejáratánál Huzella Tivadar gránitból készült emléktábláját is megtaláljuk. A Lápi élőhelyek résznél már a Duna is látszik, majd a nyitvatermőkkel, az ázsiai fafajokkal és az invazív fajokkal is megismerkedhetünk.

A kertbe főként örökzöldeket ültettek, például mamutfenyőt, ciprusféléket, de lombhullató mocsári ciprusféléket és páfrányfenyőket is találunk. A növényfoltok gazdag madár- és rovarvilágnak kínálnak változatos élőhelyet. 

Rengeteg énekesmadarat, sőt még kócsagot is láttunk a tónál.

A kert egyik legizgalmasabb része az öt kisebb tóból álló helyszín. 

Kialakításuk még az 1930-as években kezdődött, Huzella Tivadar megbízásából, a kert gazdagítása érdekében. Bővízű saját forrásai táplálják a tavat, mely a kertet elhagyva a Dunával egyesül. A tó belső részein akár több méter mély is lehet a víz. 

Itt gyakoriak a békalencse- és a kontyvirágfélék, de ahogy sekélyebbé válik a part felé a víz, megjelenik a tündérrózsa, a tavirózsa, közvetlenül a parton pedig a nád és a mocsári sás. A tavon egy kis pallón keresztül vezet az út tovább. Ha jobbra felnézünk a mellettünk álló dombra, egy szebb napokat látott kerti pavilon is látszik, melyet már teljesen benőtt a növényzet.

Több helyen zajlik még a korhadt, veszélyes fák eltávolítása. De a kisebb akadályokon átjutva, egy vadregényes ösvényt követve, megtaláljuk a család síremlékét is, amelyben Huzella Elek és felesége, Huzella Tivadar és felesége, valamint Zsedényi Béla és felesége nyugszanak. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság döntése alapján 2005 óta része a nemzeti sírkertnek.

Szintén izgalmas terület a kijárat felé haladva a szebb napokat is megélt üvegház, ahol a természet már teljesen visszavette az uralmat. A girbegurba, meghajlott tetőszerkezeten a fák túlnőttek, illetve graffitisek is otthagyták a nyomukat.

Jövő

A kert rehabilitációjára és megújulására a tervek szerint 2023. december 31-ig sor kerülhet, számos terv készült. A bejáratnál fogadóépületet alakítanának ki, ahol különféle programokat, foglalkozásokat terveznek. A betonból készült utakat természetesen anyagokra cserélnék, ez részben már elkezdődött.

Ginkgo biloba- (vagyis páfrányfenyő-)kertet alakítanak ki, itt is megtörténtek már a faültetések. Megújulhat a kastély épülete és az üvegház is, kerti pavilont alakítanának ki a jelenleg növényekkel benőtt kis domb tetején, amely a tóra néz, és számos romos épület bontásra kerülhet. A tó ökológiai rendszerét egy új szivattyú létesítésével kívánják egyensúlyba hozni. A kert közepén található, hatalmas téglakémény pedig kilátó funkcióját töltené be.

A kert felújításához bárki hozzájárulhat anyagilag is, ha a Füvészkert számlájára utal. Remélhetőleg a közeljövőben a kert újra a gödiek és az idelátogatók kedvenc helye lesz.

Nyitvatartás, jegyárak:
A felújítás ideje alatt a kert ingyenesen látogatható, de csak munkaidőben, hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra között, pénteken 9 és 13 óra között! Előzetes bejelentkezés nem szükséges!

Megközelítés:
Ha autóval érkezünk, a Pesti útról nyílik a Jávorka utca, a 14. szám alatt található a kert kapuja, de még előtte érdemes az utcában leparkolni. Busszal is megközelíthető, a Göd révátkelő megállónál kell leszállni, illetve vonattal a Budapest–Vác vonalon Alsógöd állomásnál. 

Tipp:
 A kert látogatása előtt vagy után érdemes a Jávorka utcán lemenni egészen a Duna-partig, az Arany László sétányra, vagy a kis utcákban sétálva megnézni a régi villákat.