Amíg a banki-tőzsdei-pénzügyi világ sok ember számára száraz és unalmas, addig az azt kimerítően körbejáró és részletesen bemutató Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont meg pont nem, épp ellenkezőleg, izgalmas és érdekes. Ha gyerek lennék, akkor pedig még inkább élvezném, mert a kiállítás nem egyszerűen megtekintésre kihelyezett tárgyakból áll, hanem interaktív módon mutatja be a pénz világát. Az egész olyan, mint egy életre kelt stratégiai játék, ahol gazdálkodhatunk, kereskedhetünk, tőzsdézhetünk, miközben a pénz kultúrtörténetével is alaposan megismerkedünk. A kiállítás március 15-e óta tart nyitva, ingyenesen megtekinthető, csupán időpontot kell előre foglalni a honlapon keresztül.
Az régóta téma, hogy már egészen kis kortól kéne tanítani a gyerekeknek pénzügyi ismereteket, hogy aztán felnőtt fejjel pontosan tudják, hogy mit csinálnak, amikor pénz van a kezükben a szó rendes és átvitt értelmében – hogy egy egyszerű adóbevallás se okozzon gondot, és ne úgy nézzünk rá, mint egy kínaiul írt szövegre. Bár a Pénzmúzeumban ottjártunkkor nagyrészt gyerekcsoportok tartózkodtak, és érezhetően elsősorban rájuk, a fiatalokra épít az intézmény, mégis azzal a tanulsággal távoztunk a 2400 négyzetméter területű múzeumból, hogy annak alapos megtekintése a felnőtteknek sem ártana. És nemcsak azért, mert érdekes mindaz, amit látunk, hanem legalább annyira azért is, hogy pénzügyileg tudatosabban viselkedjen minden felnőtt.
Pénzmúzeum már korábban is létezett (a Bajcsy-Zsilinszky úton), azonban 2014-ben megszűnt. Az új a réginek az utódja, látványosabb, interaktívabb, színesebb és professzionálisabb kiadása. A múzeum hivatalos címe Krisztina körút 6., ha a Széll Kálmán tér felől érkezünk, akkor a Sándy Gyula közből is beléphetünk a múzeum épületébe, amiről most nem ejtenék külön szót, mert a szépen felújított, különleges épülettel egy másik cikkben fogunk foglalkozni. Azért is érdemes a Széll Kálmán tér felől érkezni, mert akkor előzetesen megtekinthetjük a kiállítást záró részen felállított, stilizált aranyrudakból felépített Aranyvonatot, ami igazán az utcáról látható, és ami nem pontosan úgy néz ki, mint a legendás előd, inkább csak jelképezi azt. Mindenesetre monumentális alkotás, ami jól mutat, és akár a Pénzmúzeum jelképeként is felfogható.
A több szintet is elfoglaló állandó kiállítás – amely A pénz útja nevet viseli – a föld alól indul, ez a rész a magyarországi nemesfémbányászattal foglalkozik, ezért egy aranybányának rendezték be. Itt kapjuk meg – amennyiben nemcsak nézelődnénk, hanem a kiállítás interaktív előnyeit is igénybe vennénk – a mágneskártyánkat, amivel első körben bejelentkezünk a számítógépes rendszerbe, majd az öt nagyobb egységre, csomópontra felosztott kiállítás során tallérokat gyűjtögethetünk rá az egyes állomások különböző feladatai segítségével.
A kiállítás helyes útirányát egyébként a padlón végigfutó ún. „aranyfonál” mutatja, ennek mentén kell haladni. Akinek nincs kedve lépcsőzni, lifttel is közlekedhet az egyes szintek között, a lift pedig stílszerűen – kívül és belül egyaránt – színarany(színű). Idetartozó információ, hogy a Pénzmúzeum akadálymentesített, úgyhogy a mozgásukban korlátozottak is kényelmesen végighaladhatnak a kiállításon, amit ugyanúgy élvezhetnek, mint bárki más.
Az első csomópont arról mesél, hogy mi van, ha nincs pénz, mi válthatja ki. A különböző (jórészt természeti) népek fizetőeszközeivel ismerkedhetünk meg, melyek között az állatbőrtől az apró kövekig mindenféle megtalálható. A második csomópont a pénz történetéről, megszületéséről, fizetőeszközzé válásáról mesél. A harmadik csomópont a bankokkal foglalkozik, a negyedik többek között a globalizálódó pénzvilággal, a virtuális fizetőeszközökkel és az online kereskedelemmel, míg az ötödik, záró rész a pénzben nem mérhető, sportolók, tudósok és művészek által létrehozott értékekkel. De ez a rész mesél az Aranyvonatról is, és
itt foghatunk a kezünkbe egy aranytömböt, ami nem nagy, viszont nehéz és nagyon értékes: 250 milliót ér.
itt foghatunk a kezünkbe egy aranytömböt, ami nem nagy, viszont nehéz és nagyon értékes: 250 milliót ér.
A Pénzmúzeumban játszva tanulhatunk meg bánni a pénzzel, és ez, valljuk be, jó pár felnőttre is ráférne, nem csak a gyerekekre. Ahogy az sem árt meg egy felnőttnek, ha kicsit gyerek lehet, és nemcsak azzal tölt el hosszú perceket, hogy a világ különböző és a magyar történelem összes fizetőeszközét végignézi, hanem azzal is, hogy olyan pénzt nyomtat, amin a saját arcképe szerepel. Vagy a macskájáé/kutyájáé. De az is érdekes felfedezés, amikor egy szupernagyító segítségével a papírpénzeken látható ábrák részleteiben merülünk el.
Őszintén szólva kicsit tartottam a Pénzmúzeumtól, méghozzá azért, mert bár nyitott ember vagyok, de az embereknek pont abba a csoportjába tartozom, akik száraz és unalmas dolognak tartják a banki-tőzsdei-pénzügyi világot. Ha meg nem is világosodtam, amikor kiléptem a Pénzmúzeum ajtaján, a bennem élő kép jócskán árnyalódott: már sem száraznak, sem unalmasnak nem tartom ezt a világot. Jóval több minden bújik meg egyetlen kracjár mögött, mint csak annyi, hogy veszek érte valamit.
Köszönjük a tárlatvezetést Aros Lillának, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vezető kiállításszervezőjének.
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont nyitvatartása:
Hétfőn: 9:00–17:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 14:00–17:00)
Kedden: zárva
Szerdán: 9:00–17:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 14:00–17:00)
Csütörtökön: 9:00–19:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 14:00–19:00)
Pénteken: 9:00–17:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 9:00–17:00)
Szombaton és vasárnap: 10:00–18:00
A belépés ingyenes, de előzetes időpontfoglalás szükséges.
