Az ember több évtizedes, egyre erőteljesebb tájátalakító tevékenysége következtében a fecskék sajnos nehéz helyzetbe kerültek. Míg korábban a füsti és a molnárfecskék jellemzően sziklaszirteken, kőfalakon költöttek, később, az állattartás elterjedésével megjelentek az emberi településeken is. Házfalakra és istállók belső részeibe költöztek, ahol védve voltak a ragadozóktól, és bőséges rovartáplálékot is találtak. A hagyományos állattartás azonban mára visszaszorult, így a fecskék költési lehetőségei leszűkültek.
A fészkelési lehetőségek lecsökkenése miatti hiányt pótolják hatásosan az úgynevezett fecskelakótelepek, melyek az istállók tetőszerkezetét imitálják. Mivel a fecskék előszeretettel fészkelnek egymás szomszédságában, ezért az ilyen telepeken egymáshoz igen közel kerülnek a mesterséges fecskefészkek. A Főkert és az MME – Magyar Madártani Egyesület munkatársai a Merzse-mocsár melletti területre összesen 40 darab műfészket telepítettek az ott felállított tetőszerkezet alá, kb. 2,5 méteres magasságban.
A Főkert munkatársai a Magyar Madártani Egyesület szakembereivel karöltve a Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület szomszédságában található egyik lovarda területét szemelték ki a fecskelakótelep számára, méghozzá azért, mert az itt folyó állattartás miatt sok a repülő rovar, ami a fecskéknek nagy öröm, és a fecsketelep akkor működik, ha a madarak megfelelő mennyiségű táplálékot találnak.
