Régóta vágytunk arra, hogy végre eljussunk egy kiállításra, ráadásul a Magyar Nemzeti Galériában most nem is egy, hanem rögtön három új tárlatot járhatunk be. Az már csak hab a tortán, hogy ebből az egyik, a Vágyott szépség egy nemzetközi gyűjtemény bemutatása. A londoni Tate Britain gyűjteményéből érkezett preraffaelita alkotásokat szeptember 19-ig láthatja a nagyközönség, és mi mindenkinek erősen ajánljuk ezt a kiállítást, már csak azért is, mert nyár végén a gyűjtemény visszakerül eredeti otthonába, ahonnan egyhamar biztosan nem mozdítják ki a képeket, lévén az állandó kiállítás részei.
A Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérő kiállítás is, 9 címmel.
Míg itthon a németalföldi és a francia festészetnek hatalmas rajongótábora van, az angol művészet XIX. századi vonulata ma kevésbé ismert, bár a századelőn egészen más volt a helyzet. 1900-ban az Iparművészeti Múzeumban rendeztek kiállítást az angol festő és iparművész, Walter Crane munkáiból, aki a preraffaeliták harmadik nemzedékéhez tartozott. Az országban valódi kultusz alakult ki a művész iránt – hasonló lehetett, mint a Beatles-mánia –, akinek magyarországi tartózkodásáról és látogatókörútjáról a sajtó naponta beszámolt. Az utópia szépsége tárlat elején az ő munkáiból és a hazai rajongásból láthatunk részletet.
A Vágyott szépség című kiállítás az első, ami itthon átfogó képet ad a preraffaelita mozgalomról, a tárlaton közel negyven festményt és több mint félszáz grafikát láthat a közönség a londoni Tate Britain gyűjteményéből. A viktoriánus Anglia hivatalos művészete még a klasszikus reneszánszból inspirálódott, ennek formavilága, kötött kompozíciói már nem adtak válaszokat a társadalmi, gazdasági és vallási kérdésekre. A konzervatív oktatás és szemlélet ellen lázadt fel három rebellis fiatal, Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais, William Holman Hunt, és 1848-ban megalapították a Preraffaelita Testvériséget. A névválasztás pedig jelezte, hogy a tagok a középkori és a kora reneszánsz, Raffaello előtti művészetet tekintik példaképnek. Alkotásaikon az irodalom, a természet, a vallás és a társadalmi kérdések jelennek meg, a festészet tematikai és stiláris megújítására tettek kísérletet.
A kiállítás külön tematikákra bontva, kilenc szekcióban mutatja be a preraffaeliták művészetét, és cseppet se féljünk attól, ha kevésbé ismerjük ezt a korszakot, mert minden műtárgy mellett olvashatunk érdekes információmorzsát vagy akár hosszabb elemzést is. A festményeken túl grafikákat, szőnyegeket, könyvillusztrációkat láthatunk, ezeket olykor a festők egy-egy verse is színesíti. Vezetőjük, Rossetti alkotói elve a kettős műalkotás volt, ami szerint egy műalkotást csak egy másik értelmezhet, így érdekes látni, hogyan közelítettek meg egy témát művészeti és irodalmi oldalról is.
A bemutatott remekművek között találjuk a mozgalomalapító Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vanna című alkotásait, John Everett Millais 1852–1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képét vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottját. Az ikonikus szépségű preraffaelita remekmű, Rossetti egyik fő műve, az Ábrándozás a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezett Budapestre.
A századfordulón kibontakozó brit–magyar kapcsolatok révén a magyar irodalomban, a képző- és iparművészetben, valamint az építészetben is érvényesült a preraffaelita művészet. Legnagyobb hatással a gödöllői művésztelep alkotóira és Gulácsy Lajos korai korszakára voltak, többek között az ő műveiket láthatjuk a kísérő kiállításon. Az utópia szépsége – Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében tárlat négy tematikus csoportban mutatja be a Szépművészeti Múzeum 1900-as évek elejétől gyűjtött preraffaelita grafikáinak válogatását, a gödöllői művésztelep munkásságát és Gulácsy Lajos néhány festményét, ahogy Rippl-Rónai, Ferenczy Károly és Kozma Lajos egy-egy alkotását is.
A tárlaton a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti
Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a váci Tragor Ignác
Múzeum és az Ernst Galéria gyűjteményeiből 79 műtárgyat
(17 festményt, 59 grafikát, 1 szobrot és 2 gobelint), valamint
számos dokumentumot, könyvet és fotót láthat a közönség. Mindez pedig kiegészül egy kortárs kamarakiállítással is, ahol a Baranyay András munkásságát meghatározó szellemi-filozófiai hátteret ismerhetjük meg. És hogy kapcsolódik a preraffaelitákhoz? A művész William Morris feleségének, Jane Morrisnak szentelte az anyagot, aki számos preraffaelita kép modellje volt.
A kiállítás a járványügyi intézkedések betartásával, augusztus 22-ig látogatható.
