Klímastratégia
Azt talán már mondani sem kell, hogy a klímaváltozás egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekkel jár együtt, és ennek hatásait Budapesten is nap mint nap érezhetjük. Egyre ritkábban esik az eső a fővárosban, amikor viszont végre esni kezd, gyakran történnek extrém csapadékesemények, amiket az egyébként sem túl jó állapotú fővárosi csatornarendszer nem tud rendesen elvezetni. Az esővíz ilyenkor elárasztja az utcákat, ez pedig komoly problémákat okoz, elsősorban a közlekedésben.
A Duna fővárosi vízszintje egyébként is problémásnak mondható az utóbbi években. Hosszabb időszakokra lecsökken a vízállás, sőt egyre gyakoribbak a szélsőségesen alacsony vízállások. Ha ez tartóssá válik, súlyos mennyiségi és minőségi problémákat is okozhat a főváros ivóvízellátása terén. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a nyarak egyre forróbbak a városban: Budapest éves átlaghőmérséklete több mint 1 °C-ot emelkedett az utóbbi időkben, a következő évtizedekben pedig további 1-2 °C-kal emelkedhet.
A Klímastratégia nagyon komoly, 40%-os kibocsátáscsökkentést tűzött ki célul, ehhez viszont teljesíteni is kell: a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújításra van szükség, a személyautóval közlekedők arányát a városban 30%-ra kell csökkenteni (a mostani 61%-ról), a napelemek által termelt áram mennyiségét a 130-szorosára kell növelni, a távhőellátásnak legalább 50%-ban megújuló energia felhasználására kell átállnia, és a helyi jelentőségű védett természeti területek nagyságát is bővíteni kell legalább 350 hektárral.
A kibocsátáscsökkentési akcióterv részletei között szerepel többek között a Fővárosi Önkormányzat, valamint a közszolgáltatásokat végző gazdasági társaságok létesítményeinek energetikai korszerűsítése és energiatudatos működtetése, a Városháza felújítása, a közvilágítási hálózat energetikai korszerűsítése, a napelemes fejlesztések elősegítése, vonzó járművekkel és szolgáltatásokkal, jobb infrastruktúrával a közösségi közlekedés, valamint a kerékpáros- és a gyalogosinfrastruktúra fejlesztése, elektromos meghajtású vagy alacsony kibocsátású gépjárművek használatának elősegítése, kibocsátáscsökkentő forgalomszabályozás, alacsony kibocsátású övezetek kijelölése és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése.
Radó Dezső Terv
Az 1923-ban született és 2001-ben elhunyt Radó Dezső a hazai zöldmozgalom egyik legkülönlegesebb alakja volt. 22 évig állt a Főkert élén – ez volt a több mint 150 éves cég egyik legprosperálóbb időszaka mind kutatási, mind fejlesztési, mind fenntartási területen. Radó hatalmas és fontos munkát végzett a Főkert vezérigazgatójaként. Egyéni ambíciója az volt, hogy valódi, pénzben is kifejezhető értéket adjon a városi fáknak és zöldfelületeknek. Nem véletlenül lett a névadója a Főváros átfogó, zöldfelület-növelési tervének.
A Radó Dezső Terv a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve, melynek célja a 2017-ben elfogadott Budapest hosszú távú zöldinfrastruktúra-koncepciójában megfogalmazott célok középtávon megvalósítandó programokra és projektekre bontása.
A Radó Dezső Tervben megfogalmazott átfogó célok a következők:
- Az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása.
- A biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartása és fejlesztése.
- Klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetése.
- Együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra fejlesztése.
- Az okos zöldinfrastruktúra-szolgáltatások bővítése.
A Radó Dezső Terv kiemelt fontosságú célja, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek (parkok) mennyisége a jelenlegi 6
m²-ről 7
m²-re emelkedjen. Ez összvárosi szinten 226 hektár új parkterületet jelent, ami több mint két Margitsziget nagyságú új zöldterületetnek felel meg. A zöldfelületek növelése mellett fontos ezek fenntartása is, ezért a program a meglévő zöldinfrastruktúra-hálózat elemeinek színvonalas fenntartására, értékeinek megőrzésére is nagy hangsúlyt fektet.
A Klímastratégiában több, eddig is szóban forgó fejlesztést felsorolnak a tervhez kapcsolódóan, ezek között találjuk az olyan projekteket, mint a pesti városi parkok megújítása,
további fejlesztése (Népliget, Margitsziget, Városliget, észak-csepeli városi
park, Gellérthegy, Horváth-kert, Vérmező, Városmajor), a Duna-partok rehabilitációja
(Pünkösdfürdő, Római-part, gázgyári Duna-part, Háros-sziget és a Hunyadi laktanya, Ráckevei–Soroksári-Duna menti területek, Népsziget és Újpesti-öböl), számos
kirándulóhely, természetvédelmi terület további fejlesztése, és így tovább.
Az összes részlet és a teljes Klímastratégia itt olvasható el.
