Egy napsütötte téli hétvégén nehéz a négy fal között maradni, főleg, ha ideje nagy részét otthon tölti az ember. Programnak mi más maradhat jelen járványhelyzetben, mint a kirándulás. A Budai-hegység, a Pilis, a Börzsöny népszerű túrahelyei és az ott koncentrálódó kirándulótömeg után okkal vágytunk valami újra, másra, ami ismeretlen tájak felfedezésére ösztönzött.
Bár már Fejér megyében található, a Velencei-tóhoz kocsival körülbelül 40 perc alatt ki lehet érni Budapestről az M7-esen. Az ország harmadik legnagyobb tava népszerű nyári célpontja a fővárosiaknak, vonattal is jól megközelíthető, egy nap alatt körbebringázható, sekély medre miatt vize kivételesen melegnek számít Európában. Mindez most, télen persze tárgytalan, de a jó időre várva nem árt tudni, hogy a strandolásnál és a lángosozásnál jóval több mindent kínál.
A Velencei-hegység a tó vasútvonallal érintett (déli) oldalával átellenben húzódik, felkereséséhez leginkább az autót ajánljuk, persze a Népligetből induló buszokkal sem lehetetlen megközelíteni. Megismeréséhez kezdésnek ajánljuk a Bence-hegyi kilátót, ami egy meglehetősen fiatal építmény, 2018-ban adták át. A stratégiai fontosságú, Bencze István szőlőbirtokosról elnevezett magaslaton 1988-ig egy olajfúró torony funkcionált kilátóként, ekkor azonban életveszélyes volta miatt elbontották. Az új kilátó különös, csavaros formája már az autópályáról látszik, leginkább egy fehér gombára emlékeztet. Ez a benyomás illeszkedik az építtető Kruppa Gábor és Merkel Tamás építészek koncepciójába, ők egy többféle értelmezésre lehetőséget adó, titokzatos, virágkehelyre, hajlott fára egyaránt emlékeztető természeti formát terveztek a Bence-hegyre. Több versenyző is volt, köztük a Hello Wood is, végül a lakosok szavazatai alapján az ő pályázatukat valósították meg.
A 210 méter magasan álló kilátóhoz vezető szerpentin mentén gyalogút is kanyarog, ahol többen is kaptattak felfelé nordic walking botokkal, a hegy „megmászásához” tehát adottak a körülmények. Feltűnően sok az építkezés, csak úgy nőnek ki a földből az új építésű családi házak – látszik, hogy Velence egyre inkább a budapesti agglomeráció részévé kezd válni, sokan ide költöznek ki az elmúlt években megdrágult közkedvelt külterületek, falvak helyett.
Felérve találunk egy kis büfét mosdókkal, ami a járvány miatt zárva van. Novembertől március végéig 10 és 17 óra között csodálhatjuk meg a kilátást, de nyáron este 8-ig is nyitva vannak. A kilátó aljában belépőt szednek, 500 Ft-ba kerül a feljutás a 20 méter magas kilátószintre, ahonnan fantasztikus körpanorámában pásztázhatjuk végig a tó alant elterülő ezüst csíkját, az azt övező nyaralókat, a Velencei-hegység lankáit, közvetlen szomszédságban legmagasabb hegyét, a 352 méteres Meleg-hegyet, távolabb a Vértes, a Bakony, a Budai-hegység körvonalát.
A Velencei-tó nyugati sarkát közrefogó Velencéről csak egy ugrás Sukoró, ahonnan a környék egyik ígéretes túraútvonala indul. A Fő utcában áll a klasszicista stílusú református templom, mely arról híres, hogy 1848. szeptember 28-án itt tartotta Kossuth Lajos honvédseregének vezérkara a pákozd–sukorói csatát előkészítő haditanácsot. A templomtól indul egy körtúra, amelynek során a Csúcsos-hegyet, a Hurka-völgyet, a Bodza-völgyet, az Angelika-forrást, a Meleg-hegy lankáit bejárva egy körülbelül 4 órás kirándulást tehetünk a környéken, megcsodálva a hegységre jellemző különös sziklaalakzatokat, köztük a Sukoró szélén található, Gyapjaszsák nevű képződményt.
A környéken a leghíresebbek persze a védett területen található pákozdi ingókövek, melyeket a szomszédos Pákozdról egy könnyű, kétórás körtúra keretében nézhetünk meg. A bizarr formák a hegység eróziónak kitett gránitfelszínéből maradtak vissza.
Normál esetben a pákozdi Katonai Emlékpark, a Pákozd–Sukorói Arborétum és Vadaspark, a lenyűgöző szépségű martonvásári Brunszvik-kastély és a dinnyési Várpark is a látogatásra érdemes érdekességek közé sorolandó, de a kinyitásukra még várni kell a jelenlegi korlátozások feloldásáig.
