Mindez nem azt jelentette, hogy az országban egészen addig ismeretlen volt a zálogkölcsönzés, korábban magánzálogházak és uzsorások működtek. A zálogház 1787-ben Budára költözött (Magyar Királyi Zálogház), majd 1802-ben Pestre (Királyi Belvárosi Zálogház), és az 1880-as évekre már olyan forgalmat generált, hogy halaszthatatlanná vált egy új székház felépítése.
Az új, korszerű épület tervezésére 1900-ban írtak ki pályázatot, ezt Révész Samu és Kollár József koncepciója nyerte, és a Lónyai utcai hatalmas, klinkertéglás, neogótikus épület 1903-ra készült el.
Ahogy a történelmi és a politikai korszakok, úgy változott a zálogház elnevezése is, a Tanácsköztársaság alatt Magyar Állami Zálogházak néven működött, de volt idő, amikor a Postatakarékpénztárral is egyesült. 1951-ben kapta meg azt a nevet, amivel a mai napig hivatkozunk rá: Bizományi Áruház Vállalat, bár sokkal inkább rövidítése, a BÁV él a köztudatban. Ez a varázslatos épület több éve üresen áll, az elmúlt években filmforgatások kedvelt helyszíne volt.
A vállalat egészen 2006-ig használta ezt a középkori lovagi várat idéző épületet, azóta többször tulajdonost cserélt, volt spanyoloké, akik több berendezési tárgyat és a csőpostát is megsemmisítették, majd újra az államé lett, 2018-ban pedig a magyar református egyházé, amely a Károli Gáspár Református Egyetem számára újítja fel, így az egykori adásvételek helyszínén az oktatás és a tanulás veszi át a szerepet.
