Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

Lovagkastély is lehetne, de a BÁV székháza volt

„Beadom a zaciba!” Sokan vagyunk, akiknek még ismerős ez a mondat, vagy családi elbeszélésekből, vagy megmaradt gyerekkori emlékként él bennünk, ahogy a féltve őrzött aranyékszereket időnként zálogba kell adni, majd jó esetben kiváltani, ha nem felejtődik el, és nem adják el előlünk. A zálogkölcsönzés fogalma ma már kevésbé van jelen a köztudatban, holott története egészen az ókorig nyúlik vissza, itthon azonban csak 1773-ban intézményesült, amikor Mária Terézia Pozsonyban megalapította Első Magyar Királyi Zálogházat, és innen indul a BÁV-székház története. Pataki Tamás fotóival virtuálisan most mi is bejárhatjuk a hosszú évek óta üresen álló épület tereit.

Mindez nem azt jelentette, hogy az országban egészen addig ismeretlen volt a zálogkölcsönzés, korábban magánzálogházak és uzsorások működtek. A zálogház 1787-ben Budára költözött (Magyar Királyi Zálogház), majd 1802-ben Pestre (Királyi Belvárosi Zálogház), és az 1880-as évekre már olyan forgalmat generált, hogy halaszthatatlanná vált egy új székház felépítése.  

Az új, korszerű épület tervezésére 1900-ban írtak ki pályázatot, ezt Révész Samu és Kollár József koncepciója nyerte, és a Lónyai utcai hatalmas, klinkertéglás, neogótikus épület 1903-ra készült el.

Ahogy a történelmi és a politikai korszakok, úgy változott a zálogház elnevezése is, a Tanácsköztársaság alatt Magyar Állami Zálogházak néven működött, de volt idő, amikor a Postatakarékpénztárral is egyesült. 1951-ben kapta meg azt a nevet, amivel a mai napig hivatkozunk rá: Bizományi Áruház Vállalat, bár sokkal inkább rövidítése, a BÁV él a köztudatban. Ez a varázslatos épület több éve üresen áll, az elmúlt években filmforgatások kedvelt helyszíne volt.

A vállalat egészen 2006-ig használta ezt a középkori lovagi várat idéző épületet, azóta többször tulajdonost cserélt, volt spanyoloké, akik több berendezési tárgyat és a csőpostát is megsemmisítették, majd újra az államé lett, 2018-ban pedig a magyar református egyházé, amely a Károli Gáspár Református Egyetem számára újítja fel, így az egykori adásvételek helyszínén az oktatás és a tanulás veszi át a szerepet. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A