A Trappert négy dolog tartja életben: a nosztalgia, a permanens retróláz, a tény, hogy a farmermárka magyar, valamint Nádasi Sándor, aki az ország egyetlen Trapper márkaboltját vezeti, az utóbbi években már a fia segítségével. Az üzlet 1990-ben nyitott meg a Fő utcában. Az egyik oldalán a Bem teret találjuk, a másikon pedig a Szent Flórián-kápolnát a Tarasz Sevcsenko térrel meg a Király fürdővel. A Trapper bolt idén 30 éves.
Nádasi Sándor eredeti végzettségének semmi köze a farmerhez, orvosi műszerész. Hogy mennyit dolgozott a szakmájában, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy a 70-es években már ő volt a vezetője Budapest egyetlen farmerboltjának, ami a Népköztársaság útja (ma Andrássy út) 7. szám alatt várta a vásárlókat. Itt többféle importnadrág közül lehetett válogatni, ám a kereslet egy idő után jócskán meghaladta a kínálatot, így hát lépni kellett valamit. Ez a valami pedig a magyar farmer megszületése volt.
A fent nevezett farmerboltban kirakatrendezők is tették a dolgukat, és az egyikük férje mint energetikus dolgozott a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, ami akkoriban ágyneműket és műszálas termékeket gyártott. Mivel Nádasi Sándornak volt egy ötlete – amiről azt is tudta, hogyan kéne azt megvalósítani –, a kirakatrendező kollegina férjéhez fordult segítségért, aki összehozta őt a Lenfonó vezetőségével. Hogy pontosan mi történt a tárgyaláson, azt nem tudni, de az eredménye az lett, hogy a szocialista vállalat elkezdett indigószövetet szőni, ami nem más, mint a farmer alapanyaga.
Hatalmas elánnal indult el itthon a farmergyártás, még nyilvános pályázatot is kiírtak az új, hazai termék nevére, a fődíj 500 forint volt. A nyertes név pedig a Trapper lett, ami ugyan angol szó – prémvadászt jelent –, a döntnökök mégis úgy érezték, hogy magyarul is tökéletesen működik majd. És működött is. Az 1978-ban elkezdődött gyártás olyan vásárlói érdeklődést hozott, ami hamar felülmúlta a kínálatot, ezért kiadták a varrást több kisebb szövetkezetnek bérmunkába.
Kétféle szövet készült, a Trapper 1 és a Trapper 2, eleinte még csak az elsővel dolgoztak. A magyar farmer szabásmintáját egy kevésbé ismert svájci márkáról, a Bobról másolták le. A Trapper anyaga vastagabb volt, mint a nyugati farmermárkák anyaga, ezért a nadrág nehezebb is volt.
Közben Nádasi Sándort elcsábította az EKISZ Ruházati Szövetkezet, amelynél 5 üzletet vezetett egyszerre Budapest-szerte, a Széna tértől a Rákóczi útig. Szépen felfutott a farmerüzlet, jól ment a Trapper is, ami 600 Ft körül volt akkoriban, miközben egy Levi’st 980 Ft-ért lehetett megvásárolni. A Fő utcai bolt pultján fekszik is egy szépen összehajtogatott muzeális darab, egy eredeti, 1978-as Trapper, a falon pedig az egyik legismertebb klasszikus reklámtábla látható, amit magától a rajzolótól kapott ajándékba az üzlet.
A Trappernek az tette be a kaput, hogy egyre többen keresték és vásárolták a nyugati márkákat, akkoriban elsősorban a Lee Coopert és a Wranglert, amiket szintén itthon varrtak össze, ráadásul ugyanabból az indigószövetből, mint a Trappert. A lassan feledésbe merülő márka varrását 1985-ben állították le. Nádasi Sándor azonban kitartott a Trapper mellett, és amikor a rendszerváltást követően lejárt a jogdíja, 1994 decemberében, 4 évvel a Fő utcai üzlet megnyitása után, benyújtotta a kérelmét a Trapper-védjegyre.
A vásárlók egy része idősebb ember, olyan, aki annak idején is vásárolt Trappert. Aztán jönnek ide középkorúak is, akik pedig gyerekként hordták a magyar farmert, amit a szüleik vettek meg nekik. Bár a boltban a klasszikus forma dominál, Nádasi Sándor azért időnként hallgat a fia és az idők szavára is, ezért már szűk szárú Trapper-fazon is készül, ez pedig becsábítja a boltba a fiatalokat – bár esetükben működik a retróláz is.
A vevők 20-30%-át a külföldi vásárlók teszik ki, egyrészt azért, mert a márkának bizonyos külföldi országokban (a volt szocialista országokban, elsősorban is Oroszországban) van némi kultusza. Ám ha belelapozunk a vendégkönyvbe, azt is láthatjuk, hogy vásároltak Trappert ausztrálok meg új-zélandiak is. Az üzlet szerepel pár szálloda saját kiadványában meg különféle turistaajánlatok között is. Úgyhogy a turisták jelenlegi hiányát Nádasi Sándor üzlete is megérzi.
A magyar farmer klasszikus korszakában rengeteg hazai híresség (színészek, zenészek, sportolók) járt valamelyik, Nádasi Sándor által vezetett üzletbe Trappert venni. A leghíresebb Trapper-vásárló azonban nem közülük került ki, hanem egy külföldi vendég volt. Fidel Castro öccse, Raúl toppant be egyszer a testőrei gyűrűjében, hogy farmert vegyen meg farmeringet próbáljon. Nádasi Sándor a mai napig őriz egy kubai szivart, amit tőle kapott ajándékba.
