látnivalók és kultúra

szerkesztés

Csipkerózsika felébredt álmából – ilyen lett a felújított turai Schossberger-kastély

Szerzők

  • Jász Annamária

2020. 10. 05. 16:29

Pazar látványt nyújtott leromlott állapotában is, a felújítást megelőző években, most pedig olyan, mintha egy Walt Disney-rajzfilmből bukkanna elénk. Az egykori Schossberger-rezidencia luxusszállóként nyitott újra a nyáron, megnéztük, hogy fest most.

Annak ellenére, hogy a műemlék évtizedek óta magára volt hagyva, a pincében állt a víz, egykor szenzációszámba menő, pompás, tornyos tetőszerkezetét is megmarcangolta az idő vasfoga, a kastély még a 2010-es években is látogatható volt. Sok turista érkezett a Budapesttől egy órára fekvő Tura egyetlen nevezetességéhez, amely potyogó vakolat ide vagy oda, málló pompájában is lélegzetállító látványt nyújtott. 2013 októberében nekem is volt szerencsém megnézni: olyan volt, mint Csipkerózsika elátkozott kastélya, a festői küllem mögött málló falak, kongó terek, betört ablakok, romos szobák követték egymást. Az akkor rendezvénytérként funkcionáló Pálmaházban vörösbársonyos székek sorakoztak a miniszínpad előtt, egy halloweeni program mementójaként faragott töklámpások díszítették zugait.

Fotó: Oláh Dávid

A Pálmaház 2013-ban

Fotó: Oláh Dávid

Ezt kísértetjárta körítést még megfejelte a félhomályos folyosókon megrendezett, szürreális Angelina Jolie-kiállítás a sztár életéről, ami annak állított emléket, hogy két évvel előtte itt forgatta le Vér és méz földjén című filmjének egyes jeleneteit. 
 
A kastély vonzereje azonban az omladozás ellenére is működött, egyrészt látszólag egészen látogatóbarát maradt, másrészt architektúrája ritkaságszámba megy a hazai kastélyok között, ezt pedig építtetőjének, Schossberger Zsigmondnak és tervezőjének, Bukovics Gyulának köszönheti.

Zsidó kereskedőkből bárók

A Schossbergerek egyszerű dohánykereskedőként kezdték, de a 19. század közepére a leggazdagabbak közé küzdötték fel magukat. Schossberger Vilmos Simon alapozta meg a vagyont, 1863-ban nemesi címet is kapott Ferenc Józseftől (dohánylevélcsokrot tartó oroszlánnal és a szorgalmat jelképező méhkaptárral díszített címerük ma is megnézhető a főbejárat felett). Fia, az ambiciózus Schossberger Zsigmond apja nyomdokain tovább lépdelt felfelé a társadalmi ranglétrán, 1890-ben más zsidó nagypolgárhoz hasonlóan bárói címben is részesült. Rangjához méltó, azt prezentáló, divatos nyári lakot szeretett volna építtetni magának, amihez külföldi példát vett alapul: a hasonlóan polgári háttérrel rendelkező, vagyonos Rotschildok kastélyát, a buckinghamshire-i Halton House-t.

Tura körülbelül 1 óra autóval vagy vonattal Budapestről

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Ahogy azt az északi torony szélzászlója ma is jelzi, 1883-ban épült fel az Esterházy családtól megvásárolt turai birtokon a neoreneszánsz stílusú kastély megannyi ég felé törő tornyával és kéményével, oldalában a letisztultabb, itáliai reneszánszt idéző, kápolnához hasonlító Pálmaházzal/Télikerttel. Útleírásokban gyakran olvasni a fordulatot, hogy Loire menti kastélyokra emlékeztet.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A terméspala tetőket éppenséggel pont franciaországi palabányából hozatták, és dicséretes, hogy a felújítás során ugyaninnen hozták az új fedőelemeket. Az épület tervezőjeként immár Bukovics Gyulát tartják számon, aki több Andrássy-úti villát és a Kossuth téri Földművelésügyi Minisztérium is jegyez építészként. Ybl Miklós munkatársaként és irodavezetőjeként dolgozott, és a Turai kastélyról is sokáig tartották, hogy maga Ybl tervezte, amire ráerősített, hogy a belső díszítőfestéseket az Operaházban is remeklő Scholtz Róbert készítette. Az utókor csak pár éve tisztázta a félreértést.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A historizáló küllem mögött rendkívül modern otthon rejlett: központi fűtés, villanyhálózat, étellift, vízvezetékrendszer. Korszerű vívmány volt a maga idejében, hogy a falak közé 30 centiméteres légrést is terveztek szigetelésül, valamint felülről tüköraknás fénycsapdák közvetítették a fényt az épület alsó, sötétebb részeibe. Mindezt a kényelmet Schossberger Zsigmond utódai csak pár évtizedik élvezhették: a család a nemesi cím felvételekor sem hagyta el a zsidó vallást, a II. világháború után pedig szomorú véget ért magyarországi történetük: Zsigmond egyik unokája, Schossberger Viktor munkaszolgálatban vesztette életét, testvére, Klára pedig Angliába menekült.

1944 után a kastélyban működött orosz főhadiszállás, hadikórház, aztán évtizedekig, 1974-ig általános iskola. Ezután még a lebontása is felmerült, de aztán a Lapkiadó Vállalat birtokba vette birtokba végül az épületet. A 90-es évek elején egy titokzatos indiai befektető vásárolta meg, aki aztán sorsára hagyta az egyre rosszabb állapotba kerülő műemléket. A kastély aztán 2015-ben került ismét reflektorfénybe leginkább politikai okokból, új tulajdonosa, a miniszterelnök vejéhez köthető BDPST Group miatt, akik vállalták az épület és a hozzá tartozó műemlék park teljes felújítását.

Luxusszálló 19 szobával

A 30 hónapon át tartó külső-belső felújítás során az egyik legkomolyabb teendő a talajvíz kizárása és a pincerész szigetelése volt (itt kapott helyet a luxusszálloda spa-részlege), a másik pedig a tető szó szerinti újjáépítése: a tetőszerkezetet födémig visszabontották, a 20, összeomlás szélén álló kéményt tégláról téglára építették újra.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest


19 szobás luxusszálloda lett a kastélyból, ami a limitált szobaszámmal exkluzivitást ígér a vendégeknek. Csetnegi Zoltán, a BOTANIQ Turai Kastély szállodaigazgatója az épületbejáráson elmondta, hogy ahhoz, hogy 19 szobával gazdaságilag fenntartható legyen a kastély, a rendezvényekre is nagy hangsúlyt kell fektetni, a parkban ezért is építettek fel egy erre alkalmas sátrat – a kastély ugyanis meglehetősen tagolt, terei túl kicsik ahhoz, hogy konferenciákat lehessen tartani bennük. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A földszinten lévő szalonok se túl méretesek (a funkciójuk könyvtárszoba és társalgó lesz), a bálteremnek újonnan elkeresztelt, korábban különböző irodákra, termekre tagolt helyiség sem elég nagy. Így is kellett bővíteni az épületet: a kastély területének 90%-át teszi ki vendégtér, a szálloda infrastruktúráját ellátó kiszolgálóhelyiségek a föld alá kerültek 500 négyzetméteren, a bálterem terasza melletti területen.

A műemléki előírások miatt elég változatos képet mutat a szobák mérete és elrendezése, a 2. emeleten például jóval alacsonyabb a belmagasság, és van olyan szoba, melynek kis budoárja az óratoronyba csatlakozik (melynek órája ma már műhold segítségével mutatja a pontos időt). Az óratorony törzsébe illeszkedik a szuteréntől felfelé a sókamra, a szivarszoba és az első emeleti szobában egy kis tárgyaló.

Kuckó az óratoronyban

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Az egész kastélyban rekonstruálták a Scholtz-féle festéseket és egyéb díszítőelemeket, újjáépítették a süttői és sóskúti mészkőből készült korlátokat, boltíveket, és kőrestaurátorral az eredeti lépcsőket is. A lépcsőfordulóban egy kis helyen meghagyták ez eredeti cementkövezetet látványosságként, amúgy öntött terrazzo burkolatot kaptak a földszinti terek és a folyosók – kár a fekete-fehér eredetikért, de állítólag már nem voltak annyira jó állapotban.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Kívülről eredeti pompában ragyog a kastély, de bent a korhűséget hiába keressük. A II. világháború után teljes berendezését kifosztották, amit a tervezők nem akartak réginek álcázott bútorokkal vagy innen-onnan összeválogatott antikvitásokkal pótolni, ezért inkább a modern olasz dizájnbútorok mellett döntöttek – ízlés dolga, ki mit preferál, vágyik-e vagy sem a századfordulós hangulatra, ha épp egy luxus kastélyszállóban tölti az éjszakát.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Pálmaházra – ahogy persze az egész kastélyra – rá sem ismerni, itt a földszinti kávézó/bár vendégterét alakították ki. Hogy télen-nyáron emberi tartózkodásra alkalmas legyen a helyiség és a klíma, az eredeti ablakkazetták összetöredezett, vékony üveglapjai helyett egy darabból álló, vastagabb üveget helyeztek be a régi felosztásnak megfelelő vas imitációkkal.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Az épület a korábbi sárgás szín helyett fehérben pompázik, halljuk is a fülünkben a Walt Disney-mesék intróját; Csipkerózsika felébredt álmából, és alapos nagytakarításba, renoválásba fogott a háza táján. Még szebb véget érne a mese, ha a különleges műemléket az is közelebbről megcsodálhatná, akinek nem telik a luxusra. Erre szerencsére gondoltak a tulajdonosok, és nyáron a turai lakcímkártyával rendelkezők ingyen bejárhatták be a kastélyt.

Jelenleg egy 2500 Ft-os belépővel bárki sétálgathat a 10 és fél hektáron elterülő ősfás parkban, a jegy ára pedig egy meleg italt is magában foglal a Pálmaház kávézójában előre lefoglalt és egyeztetett időpontban. Új és örömteli fejlemény, hogy a honlapjukon épp vasárnapi családi ebédet hirdetnek gyerekprogramokkal, tehát ily módon is van és (remélhetőleg lesz is) lehetőség bejutni az elragadó műemlék falak közé.

Hasonló tartalmak

Admin mode