Az elmúlt időszakban rengeteg kisállat született az Állatkertben: a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál, a rózsás flamingóknál, a kihalástól fenyegetett tarvarjaknál, sőt a tapíroknál, a kétpúpú tevéknél, a prérikutyáknál, és a fekete hattyúknál is. De nemcsak kölykök vannak, hanem újonnan érkezett, korábban be nem mutatott állatok is: a Parma-kenguru, amelyet sokáig kihaltnak hittek, és az aranyszőrű takin, amelynek kultúrtörténeti érdekessége, hogy a görög mitológiából ismert aranygyapjú története erre az állatra vezethető vissza.
A vörös macskamedve néven is ismert vörös pandáknál az elmúlt hónapokban kiterjedt társkereső munka folyt. Az évek óta Budapesten élő, közel tízéves nőstény, Auróra mellé nemrégiben egy új hím, Bendegúz érkezett az egyik németországi állatkertből. A szakemberek bíznak benne, hogy Auróra és Bendegúz nászából rövidesen utódok születnek.
A Lepkekert is nyitva áll már a nagyközönség előtt. Általában május végétől, június elejétől látogatható szeptember végéig, idén azonban a koronavírus járvány miatt a szezon csak most kezdődött el. A 240 négyzetméternyi Lepkekert 1200 köbméternyi légterében 19 színpompás trópusi lepkefaj több mint négyszáz egyede látható. A bemutatott fajok nemcsak látványosak, hanem sok más érdekesség is jellemzi őket. A Júlia-lepkék hímjei például a természetben úgy elégítik ki ásványianyag-szükségletüket, hogy kajmánok, vagy éppen teknősök könnyeit szívják fel pödörnyelvükkel. Az égkék azúrlepke megkapó szépségét támadói elbizonytalanítására használja, hernyó korában pedig a kannibalizmusra is hajlamos. A lepkéket nemcsak repülés, hanem táplálkozás közben is érdemes megfigyelni, például amikor édes gyümölcsök, félbevágott banán vagy narancs nedvét szívogatják.
