Évtizedekig szomorú képet festett a Dísz tér sarkán, a karmelita kolostorral és a Honvéd Főparancsnokság épületével szemben található saroktelek. Itt kanyarodik fel a 16-os busz a Várba a Hunyadi úton, és a megérkező turisták az elhanyagolt bazárudvarral találták szembe magukat.
Pár hónapja azonban szembetűnő változáson ment keresztül a Dísz tér 1–2. szám alatt található terület. Jelenleg kordonokkal körülvett építési placcot találunk itt, ami felveti a kérdést, mi folyik is a kerítésen túl. A választ a Várban a világháború előtti állapotok visszaállítását célzó Hauszmann Alajos Tervben kell keresni.
Itt eredetileg a Vöröskereszt Egylet székháza épült meg 1902-ben, Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján. Az eklektikus stílusú, ötszintes, közel 2600 m2-es épület
1906-tól a Magyar Királyi Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, majd 1920-tól a Magyar Királyi Külügyminisztériumnak adott otthont, 1923-ban Hoepfner Guidó tervei alapján átalakították és bővítették. A II világháborúban súlyosan megsérült, és annak ellenére lebontották 1946-ban, hogy még menthető lett volna.
A Hauszmann-terv szerint most az egykori székház is újraépül. Megkerestük a témában illetékes Várkapitányságot, akik szerint egyelőre a tervezési fázis zajlik; 2019 végén kezdődtek meg a telek rendezésének előkészítő munkálatai, ez a bejárható pincerész feltárását és a beomlott, törmelékkel feltöltött részek kitisztítását jelentette. A feltárás befejeződött, most következik a megszerzett új információk birtokában az építészeti tervezés, a kivitelezés pedig a tervek szerint 2021-ben indul meg.
Az új épület irodaházként üzemel majd; külső jegyeiben korhűen követi majd a sarokkupolákban végződő eredetit, belsőépítészeti, épületgépészeti és üzemeltetési szempontból ugyanakkor modern megoldásokat alkalmaz majd.
Várni kell még tehát, míg eredeti fényében láthatjuk az egykori Vöröskereszt-székházat. Meglepetések viszont így is érik a munkálatok végzőit, a háborúból visszamaradt építési törmelék elhordásakor például szenzációs régészeti leletek kerültek elő: egy feltételezhetően XII. századi kézmosó medence és két Mikula Ferenc-alkotás, Álmos és Előd vezér szobrai, melyek egykor a Halászbástyát díszítették.
Nemrég a székház déli reprezentatív bejáratát díszítő gránittáblák töredékeit találták meg, melyek még a világháborús pusztítás során törtek össze. A két tábla egyikén az 1902. évi központi igazgatóság névsora, míg a másikon a legfőbb védnökök nevei voltak olvashatók: „Legfőbb védnökök: Ő császári és Apostoli királyi Felsége I. Ferenc József. Ő császári és királyi Fensége Mária Valéria főherczegasszony. Legfőbb védnökhelyettesek: Ő császári és királyi Fensége Lajos Győző főherczeg, Ő császári és királyi Fensége Klotild főherczegasszony.”
