A Remete-szurdok a Budai-hegység II. kerületre eső részén, Máriaremete és Remeteszőlős között terül el. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület az Ördög-árok nevű időszakos patak szurdokvölgye, amelyet az egyszeri városlakó csak ritkán pillanthat meg, annak ellenére, hogy az Erzsébet híd budai lábánál torkollik bele a Dunába. A patak a Nagykovácsi-medencében ered, Hűvösvölgyön át a Városmajor, a Vérmező és a Döbrentei tér alatt halad át a budai oldalon, de Pasaréttől, a 61-es, 56-os villamosok Akadémia megállójától kezdve már beboltozott állapotban, ugyanis a 19. század végén a beleengedett szennyvíz bűzös kipárolgása miatt részben befedték.
A kirándulóhely ugyanúgy megjárható egy óra alatt, mint a népszerű Árpád-kilátó, és elérhető tömegközlekedéssel is, igaz, nem olyan egyszerűen. Megközelíthetjük Remeteszőlős felől is, amihez Hűvösvölgyből a 63-as busszal kell menni a Rácski telep megállóig; innen pár perces sétával elérhető az erdő széle (és az Örkény-telefonfülke, amiről a későbbiekben szó lesz). Mi Hűvösvölgyből a szurdok másik felét közelítettük meg az 57-es busszal, mert ha egy kis plusz sétát bevállalunk lakott területen, útba ejthetjük a Máriaremetei kegytemplomot is (ehhez a buszokkal a templom nevével jelzett megállónál kell leszállni).
A Kisboldogasszony-bazilikának is nevezett, Hauszmann Alajos és Schönner Ferenc tervei alapján neogótikus stílusban 1899-ben épült templom zarándokhely is egyben, ennek oka pedig a török hódoltság utáni időkre nyúlik vissza, mikor is az elnéptelenedett Buda környéki falvakat német katolikusokkal töltötték fel. Köztük volt Thalwieser Katalin is, aki Svájcból hozta magával az einsiedelni bencés kolostorban lévő Mária-ábrázolás képmását, és boldog házasságának titkát neki tulajdonította. Csodatevő hatásáról legendák keringtek, miután a fára akasztott szentkép előtt egy vak asszony visszanyerte tőle látását, ekkor indult meg a búcsújárás a helyszínen, ahol később a templomot emelték. (Ha be szeretnénk menni megnézni az ereklyét, a nyitvatartásról itt lehet tájékozódni.) A templomot hatalmas ősfás park veszi körül, nyári időben hangversenyeket is szoktak itt tartani. Többféle túraútvonal is indul a templom elől többek között, de nekünk az országos kéktúráéra kell rátérni, és végig ezt kell követnünk.
Innen tízperces séta vezet az erdő széléig: előbb egyenesen a Himes úton, majd a Bajnok utcára balra lekanyarodva leérünk az Ördögárok utcára, amelyen lefelé haladunk a Csatlós utcával való kereszteződésig. Itt figyeljük a jobb oldalt lévő kék jelzést, mert itt kell lekanyarodunk Csatlós utcába, ami az erdőbe vezet.
A szurdok kanyargós sétaútja tanösvény is egyben, bár az elhanyagolt táblákból nem akad túl sok. Kitűnően járható, könnyű talaján biciklivel, de akár masszívabb babakocsival is végigmehetünk körülbelül 20 perc alatt. Fő látványossága a szabadon látogatható Remete-barlang, amely a pálos rend feloszlatása után ideköltöző remetéről kapta a nevét. Nekünk akkora pechünk volt, hogy épp filmet forgattak benne sámánokkal, így le volt zárva és takarva is, a gyártásvezető pedig nem engedett fel a közelébe. Pedig az ösvényről leágazik egy meredek túraútvonal, amivel megközelíthető, és ahonnan a hegy tetejére is fel lehet kapaszkodni megcsodálni a kilátást.
Az ösvény végén Remeteszőlős település szélére jutunk ki, és itt érdemes kicsit tovább sétálni, mert itt találjuk meg a 2013-ban felállított verselő telefonfülkét, amihez hasonlót Pilisszentlászlón is felállítottak a napokban. Az ötletet maga Örkény adta Ballada a költészet hatalmáról című egyperces novellájában, melyben a sétáló telefonfülke a budai hegyekben találta meg helyét, és kagylójából verset lehet hallgatni. Az önkormányzat épülete melletti Bodzaliget Pihenő és Mezítlábas parkban fülkében a kagylót felemelve Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál olvassa fel nekünk az író rövidke történeteit. Mellette található még a Vivaldit játszó zenélő ivókút, egy könyvmegálló és a mezítlábas tanösvény is, igazán kellemes hely a pihenésre.
Innen visszasétálhatunk a szurdok bejáratához, de ha kalandvágyó hangulatban vagyunk, tehetünk egy körsétát is a kék jelzésű körúton a hegyen. Itt már emelkedők és kisebb sziklatömbök nehezítik a járást, és lefelé menetben is számíthatunk meredekebb lejtőre, de előtte még megcsodálhatjuk a Máriaremetére nyíló kilátást – szépen látszik a Kisboldogasszony-bazilika karcsú tornya is.
