budapest

szerkesztés

Kicsi, de erős – a közelmúlt legötletesebb városi tere lett az Ottlik kert Újbudán

Szerzők

  • Bartha Dorka

2019. 10. 11. 18:07

Ottlik Géza ezer szállal kötődik Budához, művein és személyes életén keresztül is, ám ennek eddig alig volt nyoma, legalábbis a város szövetében. A frissen elkészült kis park ötletes, jól átgondolt koncepciójával valóban méltó emléket állít Ottliknak, sehol egy giccses bronzszobor, az emlékezés „kultusza” se nyomja agyon a hely hangulatát, de komplexitása éppen ad annyit, hogy ha valaki kicsit is figyel, izgalmas rétegekben fedezheti fel a helyet és az író örökségét.

Az utóbbi időszak nagyobb tér- és parkfelújításai enyhén szólva is hatalmas vitákat váltottak ki, legyen szó a letarolt József nádor térről, a vásárokra optimalizált Vörösmarty térről vagy akár az Arany János utcai metrómegálló felszínének környékéről, ahol bár a változás egyértelműen pozitív, a használat során dől el, működni fog-e a tervezők koncepciója. Bár mindegyiknél voltak jó ötletek és jobban sikerült, akár szerethető részletek is, egészében egyikre se tudtuk azt mondani, hogy na ez igen!

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Bármennyire is igazságtalan egy kis, budai zöldövezetben lévő terecskét összehasonlítani a belváros hihetetlenül forgalmas, nagy helyszíneivel, valamit mégis itt éreztünk meg, ami akár a többi helyen is meg lehetett volna, függetlenül az elhelyezkedéstől és funkciótól.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Az egykori, Kosztolányi Dezső tér mögötti, Bukarest utcai buszvégállomás környékének átalakítására az önkormányzati tervpályázatra beérkezett 15 mű közül választották ki a nyertes koncepciót. Az első díjat és a továbbtervezés jogát a Massány Edina, Megyeri Zsófia, Remeczki Rita (Open air design Kft.) és Scheuch Dominik (YEWO LANDSCAPES e.U.) alkotta tervezőcsapat, „Olvass a sorok között” című pályaműve nyerte.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A park helyválasztása sem véletlen: Ottlik gyerekként élt a Fehérvári út 15/B-ben (mai Bartók Béla út része), és a regényeiben – mint az Iskola a határon vagy az ennek folytatásaként íródott, beszédes című Budában – is gyakran felbukkannak olyan környékbeli helyszínek, mint a Feneketlen tó nádasa, a Gellért fürdő vagy akár a 19-es villamos.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Az elkészült tér több eleme utalás Ottlik fő művének tartott Iskola a határonra – az átvezető utak katonás rendje a kőszegi iskolára, amit átlósan át- meg átszelnek és összekötnek a sporadikusan letett lépőkövek, melyek akár B.B. vagy Medve egyéni útkeresései is lehetnek. De elszórva több idézetet is találunk a műből – a támfalak bütüjén (azaz oldalsó élén) a Hmp! Fek! szavak is a lefordítatlan belső „tolvajnyelvből” valók.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A falak és az utcabútorok geometrikus alakzata – háromszög, téglatestek – utalás Ottlik tanulmányaira is, aki 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán kezdett. Ha nagyon figyelünk, a padok, asztalok oldalán az író bridzsjátékos múltjára való apró utalásokat is észrevehetünk.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

A már emlegetett beton támfalakon kaptak helyet a hosszabb idézetek, de ezek alkalmasak arra is, hogy akár (jó időben) kicsik, nagyok ücsörögjenek rajta. Ha pedig egészében tekintünk a térre, akkor alaprajza egy nyitott könyv lapját mintázza, a sorokként elrendezett utakkal, támfalakkal, sávokban tervezett növénykiültetéssel és a sétányon továbbfutó betoncsíkokkal.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Összességében a park tényleg kellően komplex és átgondolt, nem egy ízléstelen bronz giccsszoborral intézték el a megemlékezést, hanem sokkal kifinomultabb utalásokkal, az író életművéhez illő módon, szinte beleszőve a parkba.

Hasonló tartalmak

Admin mode