A cikkben az első megszólaló, a Nanushka márka alapítója, Sándor Szandra a gasztronómiát emeli ki Budapestben, a gyarapodó Michelin-csillagos éttermeinket, a folyamatosan fejlődő technológiát, kísérletezést, az éttermek közül pedig a Trattoria Pomo d’ Orót, a MÁK Bistrót, a Babelt és a Borkonyhát ajánlja.
Kamau Makumi zenész, a Mary Popkids tagja a VIII. kerület újabb arcát mutatja be, fókuszálva a Cintányéros és a Gólya Presszó különleges hangulatára, kitérve továbbá az Akvárium Klubra és az A38 Hajóra, ahol mindig szívesen játszanak. Az éjszakát pedig sokszor a Vittula pincebárjában zárja.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója magáról a kulturális intézményről szól, és arról, hogy nem akadály, hogy nem a belvárosban van, ennek ellenére is megéri felkeresni, és szót ejt a mellette közlekedő 2-es villamosról, ami egy városnéző járatnak is beillene, hiszen többek között elhalad a Gresham-palotánál, a Pesti Vigadónál, ablakából pedig a Budai Vár is látszik.
Szőke Miklós Gábor szobrász a Várkert Bazárnál lévő szivattyúházat és a Felix éttermet emeli ki, majd kitér az „oroszlános” helyekre: a Lánchíd oroszlánjaira és a Hotel Clarkra.
A We Love Budapest főszerkesztője, Papp ReginaÚjlipótvárost helyezi fókuszba, ami szerinte – és sokak szerint is – egy falu a városban, az Ébresztőben kávézva meséli, milyen helyek gazdagítják a kerületet, art deco és Bauhaus stílusban épült házaktól Fischer bácsi cukrászdáján át a Szent István parkig és a stílusában megosztó Lehel piacig. Említésre kerülnek a kockás terítősök, a Pozsonyi Kisvendégő, ami tökéletesen tükrözi az Újlipótváros szellemet. Regina szerint Budapestnek van egy összetett, megfoghatatlan hangulata, amit nem lehet csupán a romkocsmákkal, gyógyfürdőkkel vagy a Várnegyeddel leírni vagy visszaadni.
Marcus Goldson illusztrátor az 1990-es évek eleje óta él a városban, az első általa kiemelésre érdemes „megálló” a Café Jedermann, ahol reggel kávézni, este sörözni és jazzt hallgatni érdemes, és Marcus szerint a városban itt a legjobb gulyás.” A VIII. kerületbe átsétálva a Csiga kávézóba és a Lumenbe vezetett az út, de Marcus felhívja a figyelmet a kőbányai Hangulat Borozóra.
Majoros Zita a Printa tulajdonosa Budapest zsidó negyedében létesítette üzletét, ami akkor még közel sem volt olyan felkapott, mint mostanában, azóta a környék jelentősen átalakult és sok tűzfalat is megfestettek. Kiemeli a Klauzál téri vásárcsarnokot, és természetesen a Szimpla Kertet, ami egykor egy szubkultúra szimbóluma volt, de már együtt él a város mindennapjaival.
A kiadványt itt tudjátok átlapozni.
