Túráink során megszokhattuk már a roskatag padok, hézagos esőbeállók, elhagyatott erdészlakok látványát, ami bár kicsit lehangoló, azért magyarosan megnyugtató is: talán addig jó, amíg nem bolygatják az évtizedek óta beállt rendet, például nem vágnak ki fákat, hogy turisztikai központot hozzanak létre. Közben mégiscsak zavaró, hogy az erdő a frekventáltabb részeken konkrétan közvécéként működik, a szemetet nincs hova dobni, és alig van nyitva álló kulcsosház vagy pihenőhely, ahova behúzódhatunk az eső elől vagy éjszakára.
Most viszont jó esélyt kaptak a hazai erdészetek, hogy a meglévő lehetőségekből kihozzák a legjobbat. Hét sikeres európai uniós pályázat keretében csaknem 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztanak szét, és elvileg jövő évig, 2020-ig be kell fejeződnie a beruházásoknak a Pilisben és a Börzsöny területén, a Sopron–Fertő kiemelt térségben, a Bakony és a Balaton területén egészen Somogyig, Galyatetőn, Lillafüreden, illetve a Zempléni-hegységben.
Ezek közül a budapestieknek a Pilis és a Börzsöny lehet érdekes, kirándulóhelyeik könnyen megközelíthetőek a főváros és az agglomeráció 3 millió lakosa számára. Az Ipoly Erdő Zrt. által felügyelt Börzsöny leglátogatottabb területén, a Királyréten már most tavasszal tapasztalhatóak kézzelfogható változások. A napokban adják például az egykori erdészlakból kialakított és bővített turisztikai központot, ahol egy hely- és gazdálkodástörténeti bemutató kapott helyet. Számtalan túraútvonal innen indul a Magas-Börzsönybe, és itt található a Kismarosról induló erdei kisvasút végállomása. Továbbá a Királyrét fölé emelkedő Várhegyen, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátó épül 2019 őszére. Mi felmásztunk ugyan a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra, de aki nem vállalkozna az elég megterhelő túrára, annak a húszméteres kilátó jó opció lesz. Továbbá a Márianosztra-Toronyalján található pálos kolostorrom felett Pálos Emlékhelyet hoznak létre, a Verőce melletti Irma-forrásnál pihenőhelyet és játszóteret.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 65 ezer hektárnyi terület a legterheltebb: a kilátóhelyeken elhelyezett látogatómérők szerint 25 millió alkalommal keresik fel évente. Olyan sokan, hogy egyes területeken, a Visegrádi-hegységben, a Pilisben, a Dunakanyarban a turisztikai terhelés hétvégenként átlépi az erdő- és természetvédelmi határokat, így nekik az az elsődleges céljuk, hogy jobban eloszlassák a látogatókat, a fejlesztésekkel új, vonzóbb célpontokat létrehozva a kevésbé ismert helyszínekből.
A bejelentett fejlesztések egy része tavaly óta már ismert: 16 helyszínen újítanak fel forrásokat, köztük a Szentendre feletti Lajos-forrást és a nagykovácsi Ördögárok-forrást. A Rám-szakadéknál mosdót és fogadóközpontot létesítenének, a szentendrei Bölcső-hegyen, a szadai Margitán és a Gerecse-hegység Nagy-Gete csúcsán is építenek kilátót (itt most csak egy fakereszt található).
Nyolc darab erdei kondiparkot is létrehoznak, az egyiket például a Hűvösvölgyi Nagyréten, ahol futópálya, kőzettani bemutató és erdei játszótér is lesz. Végre használhatóak lesznek az erdészlakok is, a Kuruclesi úti kunyhó, a sikárosi Magasrakodói ház, a visegrádi Jenő-kunyhó, a Szépjuharfai kunyhó és a Hidegvölgyi Erdészlak (a Nagy-Kopasz hegyi túránkra innen indultunk, és ide szokták szervezni a Budakeszi Erdei Piacot is.)
Az erdőkben új tűzrakóhelyeket telepítenek, egységes dizájnú extra és egyszerű támlás padokat, támla nélküli padasztal garnitúrákat, esőbeállókat, új arculatú kerékpártámaszokat telepítenek. Biztonságosabbá teszik a Róka-hegyi bánya ösvényeit, a Hármashatár-hegyen tematikus erdei tanösvényt és tematikus erdei játszóteret hoznak létre. Bővítik az idén 40 éves Budakeszi Vadasparkot, mellette, a Szilfa-tisztáson lecserélik a mászóvárat. Visegrádon, a Dunakanyar leglátványosabb túraútvonalán, a Spartacus-ösvényen cserélik a hidakat, hordalékfogó gátakat telepítenek, rendezik az Apátkúti-völgy környékét, felújítják a Bertényi Miklós Füvészkertet, a Holdvilág-árkot is vonzóbbá teszik a látogatóknak. A fejlesztések érintik még a Pilis tetőt, a Dera-szurdokot és dobogókői körsétányt, a Csörsz-árkot, a Valkói szabadidőparkot, a Gödöllői Arborétumot és a pilisszentlászlói „Horthy-garázs” néven ismert útvonalat.
A projekteket a 140 éves múltra visszatekintő Magyar Természetjáró Szövetség koordinálja, amely mindenütt a területileg illetékes erdőgazdaságokkal konzorciumban hajtja végre a fejlesztéseket a környezettudatossági, az erdészeti és a turisztikai szempontokat egyaránt figyelembe véve. Ezen a weboldalon részletes, térképes kereső mutatja be az egyes projektelemeket, továbbá készül egy kilenc kötetből álló túrakönyvsorozat is a Természetjáró nevű applikációhoz hasonló praktikus tartalommal.
