A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum városligeti épülete 2015-ben zárt be. Az első tervek szerint a – Liget Projekt keretében – a millennium idején épült, Pfaff Ferenc tervezte romantikus-eklektikus kiállítási csarnok restaurált változatába költöztek volna vissza, ám hamar kiderült, hogy ez alkalmatlan egy 21. századi modern múzeum kialakítására. Így végül 2017 decemberében született meg a döntés, hogy a város egyik legnagyobb rozsadaövezetébe, az egykori, 2009 óta üresen álló Északi Járműjavító területére költözzön az intézmény. A környék így hamarosan a főváros legizgalmasabb kulturális övezetévé válhat, hiszen a szomszédban már szinte kész az Operához tartozó Eiffel-csarnok, de más állami, fővárosi és kerületi fejlesztésekkel együtt új városközpont alakulhat itt ki.
A múzeum tervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki, összesen 15 külföldi és magyar irodával. A tervezést nemcsak az tette különösen izgalmassá és nehézzé, hogy egy teljesen más funkciójú, hatalmas ipari csarnokot kell a lehető legépebben megőrizni, de a múzeum témájának sajátosságából adódó jellegzetességek – 619 nagyjárművet mutatnának be – is kihívások elé állították az építészeket, ahogy az osztott funkciók is. A múzeum mellett ide költözik majd a műtárgyraktár, szakkönyvtár, dokumentációs központ, műszaki restaurátori tudásbázis is. A hét hektáros területen egy nemzetközileg is jelentős tudásközpont jön létre új közösségi terekkel és színvonalas szolgáltatásokkal, mondta Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója az eredményhirdetésen.
A tervek közül kettőt ajánlott a zsűri megvételre, és három elképzelést díjaztak. A megvett pályaművek a Foster & Partners + CÉH és a gmp International GmbH tervei. A díjazott pályaművek közül harmadik helyezett lett az Építész Stúdió Kft.-é, a második pedig a Reichen etRobert & Associés / Ralph Appelbaum Associates / PLANT Atelier Kis Péter társulásé.
A tervpályázat nyertese az amerikai Diller, Scofidio + Renfro építésziroda lett, akinek a nagyközönség előtt talán legismertebb munkája az elhagyott manhattani magasvasútból kialakított High Line közösségi park és kulturális tér, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) több fázisból álló bővítése vagy a Moszkva szívében 2017 őszén megnyílt 13 hektáros Zarjadje park.
A Közlekedési Múzeum tervezése során a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket álmodtak meg. Egy folyton változó, mindig új élményeket nyújtó múzeumot szeretnének megalkotni, ahol az állandó kiállítások mellett a mikrogalériák szolgáltatják az újdonságokat. A hatalmas üveghomlokzatok nemcsak az ipari épület szerkezetét mutatják meg a lehető legteljesebben, de a múzeum látványos gyűjteménye kívülről is láthatóvá válik, akár jegy nélkül is, miközben a körülötte elterülő parkkal elmosódik a szigorú határ a kint és bent, a természet és épített környezet között is.
Egyes kiállítási tárgyak akár ide is kikerülhetnek, de közben családi piknikezésre is alkalmas lesz. A dízelcsarnokot új épülettel egészítenék ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új múzeumi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre. Mindeközben nagy figyelmet fektetnek a fenntartható és környezetbarát megoldásokra is.
A tervek első ránézésre nem a lassan megszokottá váló megtévesztő instant sztárépítészeti látványterveket mutatják, hanem egy mélyebb tervezési folyamat bemutatása, ezért érdemes aprólékosabban megnézni őket. A tervekből hamarosan kiállítás is nyílik, ahol mindegyik nyertes pályamű megtekinthető majd.
